A zugligeti Manréza rövid története

A Jézus Társaság Magyarországi Rendtartománya látván a húszas évek elején, a trianoni sokk utáni általános lelki és erkölcsi válságot elhatározta, hogy lelkigyakorlatok tartásával igyekszik segíteni. Ehhez egy állandó lelkigyakorlatos központra, egy házra volt szükség.

Először Gödöllőn, majd Gödön keresték a lehetőségeket, de az igazi megoldást egy központi, budapesti ház létrehozása kínált. P. Bernhard Zsigmond SJ javaslatára, megvásároltak báró Csölicsné birtokából egy öt holdas telket, eszményi környezetben, a budai hegyek lábánál, a zugligeti völgyben, amely akkoriban még szinte teljesen lakatlan terület volt.

A ház építését az akkori tartomány főnök, P. Csávossy Elemér SJ rendelte el, a terveket Bernhardt Győző műépítész készítette el. A költségeket nagyrészt banki hitel -30 éven keresztül 68 000 pengő- segítségével fedezték, de a nagylelkű adományok is jelentős részt jelentettek a finanszírozásban. Így Blaskó Mária – a kor egyik jelentős katolikus írónője- a Jézus Szíve Gárdaházra gyűjtött összeget ajánlotta fel a Manréza javára valamint A Szív újság és a Kongregációk országos gyűjtést szerveztek az épület részére. Az alapkő letételre 1926-ban került sor, Zichy Gyula kalocsai érsek áldotta meg, a felavató beszédet P. Bangha Béla SJ tartotta.

Az alapkőben elhelyezett okmány szövegét P. Csávossy Elemér szerkesztette és a felolvasása után a megjelent díszvendégek alá is írtak: ‘ A magyar férfi lelkigyakorlatos házra az első alapkövet Istenben boldogult Hegyessy Flóra fektette le, mikor 1913 augusztus havában az Angolkisasszonyok zugligeti ingatlana mellett fekvő három magyar holdnyi telket e célra átadta a Jézustársaságnak.

A lelkigyakorlatos ház felépítésének történetében a második tényező a budapesti Jézus Szíve Szövetség lapjával, A Szívvel és akkori elnökével P. Bíró Ferenccel az élén. Ennek a tényezőnek köszöni a lelkigyakorlatos ház anyagilag maiglan is a legtöbbet és a vele kapcsolatos Szívgárdának, melynek Gárda-akciója dr. Czapik Gyula és Blaskó Mária vezetésével ideiglenesen egyesült a férfi lelkigyakorlatos ház akciójával. Ennek emlékére a lelkigyakorlatos ház kápolnáját Jézus Szívének szenteljük.

A legújabb lelkigyakorlatos mozgalom megindítója az ez év április 4-én, húsvét vasárnapján elhunyt P. Bernhard Zsigmond volt, aki a lelkigyakorlatos ház eszméjét már kezdettől fogva melegen pártfogolta, sőt ha jól értesültünk, többek közt maga is kezdeményezte. Neki van a lelkigyakorlatos ház megtervezésében legjelentékenyebb része. Bejárta a hollandi és német exercitiumos házakat, hogy azok szerint alkossa meg az ittenit. Ő adta meg a vele névrokon Bernárdt Győző műépítész min. osztálytanácsos úrnak, akinek köszönjük a terv gyönyörű kivitelét, az általános irányelveket. Ő volt az, aki az előző tartományfőnökkel Somogyi Jenővel, karöltve a végleges lelkigyakorlatos ház megvalósulása előtt, sok küzdelem után a betelepült lakókkal, a Mária Kongregáció Otthon egyik emeletét ideiglenes lelkigyakorlatos  háznak rendezte be és megkezdte rendtársai, főleg P. Fiedler Lipót buzgó közreműködésével a zárt lelkigyakorlatos kurzusokat világi férfiak részére. Ő indította meg az országos gyűjtést is és ő volt az első, aki a mostani telekre vetette a szemét. Így a mai napon beteljesedik a vágya és óhaja, melynek beteljesedését nem volt megengedve látni szemével. Külön terem fogja megörökíteni emlékét a lelkigyakorlatos házban.

P. Bernhard legbuzgóbb gárdája eszméjének megvalósításában a kongreganisták voltak. Budapesten megalakult legnagyobbrészt kongreganistákból a férfi lelkigyakorlatos ház építőbizottsága, melynek ügyvivő elnöke az Urak Kongregációjának fáradhatatlan prefektusa Forster Gyula min. tanácsos úr, aki kegyeletből maga is 15 millió koronát áldozott a létesítendő Bernhard teremre. Ezt a bizottságot az a nagy megtiszteltetés érte, hogy mint fővédnökét Őfensége József királyi herceget köszöntheti, mint díszelnökét pedig herceg Batthyány-Strattmann Lászlót és gróf Hunyady Józsefet. A vidéki kongreganisták közt a lelkigyakorlatos házügyében kitűnt főleg a kalocsai úrinők kongregációja, melynek szellemi irányítója P. Zsíros Ferenc volt. Az egyházmegyék közt Eger támogatta leginkább a lelkigyakorlatos mozgalmat anyagilag, kitűnik Kriston Endre felsz. püspök, aki önmaga 31 millióval járult hozzá a ház létesítéséhez. Heves vármegye felejthetetlen h. alispánja Puchlin Lajos emlékére az elhunyt özvegyének kérésére külön szobát alapított a lelkigyakorlatos házban. Az ez év március 2-án elhunyt P. Tomcsányi Lajos emlékére tisztelői külön termet alapítanak. A lelkigyakorlatos házat már eddig is nagyrészt a szegények és vagyontalanok fillérei építették és ezért külön gondja lesz a ház vezetőségének arra, hogy a zárt lelkigyakorlatos kurzusokon a munkásosztályt is az intelligencia mellett különösen felkarolja. Nemes érzésű nők ékszerei és szolgáló leányok megtakarított garasai képezik a lelkigyakorlatos ház alapköveit, de egyúttal legértékesebb drágaköveit is.

A felépítendő ház neve: MANRÉZA lelkigyakorlatos ház. Az épületet a lelkigyakorlatok megalapítójának Loyolai Szent Ignácnak szenteljük.

Az alapkövet Őszentsége XI. Pius pápa dicső uralkodása, nagybányai Horthy Miklós kormányzósága, dr. Csernoch János primássága, Csávossy Elemér tartományfőnök és Sipőcz Jenő polgármester alatt 1926. október 9-én az Országos Katholikus Nagygyűlés alkalmából összegyűlt katholikusok és számos előkelőség jelenlétében letette gróf Zichy Gyula kalocsai érsek.’

Elsőnek a kápolna készült el, 1928. június. 29-én szentelte fel Szmrecsányi Lajos egri érsek, majd a szobák következtek, összesen 54 szoba állt a lelkigyakorlatosok rendelkezésére.

A Manréza igazgatósága nagyobb jótevőinek a nevét márványtáblán örökítette meg, mivel az Építő Bizottság szobaalapítási jótékonyságot rendezett. Egy szoba alapítása 2400 pengőbe került és az adományozó nevét a szoba bejárata felett elhelyezett márványtáblán tüntette fel, ha pedig egy szentről nevezték el, a szoba egyik falán kirakták az illető szent képét is. A táblák feliratai a szobák számozása szerint:

  1. Csernoch János bíboros hercegprímás emlékére a budapesti papság.
  1. Prohászka Ottokár emlékére hálás tisztelői.
  1. ‘Szent áldásodat adja ránk, kisdedével a Szűzanyánk!’. A kongreganisták.
  1. Puchlin Lajos emlékére. Heves vármegye.
  1. Szent Józsefnek, a családok erősségének. Erzsébet főhercegnő és József főherceg.
  1. Xavéri Szent Ferencnek a missziók főpártfogójának. Kriston Endre püspök.
  1. Liziöi Kis Szent Teréz, az isteni szeretet rózsáit hullasd ránk!
  1. Jó Tanács Anyja, könyörögj érettünk! ‘Az ő tanácsa, mint az élő kútfő, kiapadhatatlan.’
  1. ‘Mit ér minden mulandó az örökkévalósághoz képest?’. Szent Alajos.
  1. ‘Nagyobbra születtem.’ Kosztka Szent Szaniszló,
  1. Mária, jó Anyám! Kalocsai Úrnők Kongregációja.
  1. Kláver Szent Péternek, a felebaráti szeretet apostolának az amerikai magyarok.
  1. Özv. szentiváni Mészáros Károlyné, született Ribári Mária emlékére.
  1. Szentiváni Mészáros Károly úr emlékére.
  1. Néhai szentiváni Mészáros Tibor emlékére, fia Károly.
  1. Boldog kassai vértanúk, erősítsétek a hitünket. Özv. dr. Mészáros Mártonné.
  1. Szent Hugó, taníts Isten nevét félni. Báró Gudenus Hugó.
  1. Alapította gróg Zichy Gyula, kalocsai érsek.
  1. Loyolai Szent Ignác, add az áldásodat e házra! Bernhardt Győző műépítész, a Manréza tervezője.
  1. Alacoque Szent Margit, vezess Jézus Szívéhez! A Szív.
  1. Barat Szent Magdolna Zsófia tiszteletére a Szent Szív zárda.
  1. Alapította gróf Széchenyi György.
  1. Kánter Károly prelátus, kanonok, az Országos Központi Oltáregyesület igazgatója emlékére az Oltáregyesület hálás tagjai.
  1. Alapította dr. Bayer Krucsay Dezső konzul.
  1. Boldog Kolos J. T. hitvalló tiszteletére a Szívgárda.
  1. Jézus Szent Szíve tiszteletére Sipőcz Jenő székesfőváros polgármestere.
  1. Szent László király, tedd újra hazánkat Mária-országává! Kalocsai Úrnők Kongregációja.
  1. ‘Boldogasszony Anyánk! Ne feledkezzél meg szegény magyarokról’. Az amerikai magyarok.
  1. A Szent Imre évben tartott nagy misszió emlékére a Szent István plébánia.
  1. Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére a budai Úrnők Kongregációja.

A Télikertben: P. Tomcsányi Lajos SJ szeretet lelki atyánk emlékére.

Az Ebédlőben: P. Bernhard Zsigmond SJ, a Manréza apostolának.

A Manréza újság nagyon találóan és prófétai előre látással írta a márványtáblákról egykoron: ‘E márványtáblák, de maga a ház is egyszer el fog pusztulni. A jótettnek azonban örök értéke van Isten előtt!’

A harangokat 1930. június 3-án szentelte fel Breyer István győri megyéspüspök. A nagyobbik harang 95 kilós volt, Jézus Szíve relief díszítette a következő felirattal: ‘Krisztus Király Szívének. Öntette Szablya Károly és neje, Huszár Alexandra, Walser család és a Manréza jótevői’. A kisebbik harang 90 kilós volt, a felirata: ‘Loyolai Szent Ignác, a lelki gyakorlatok védőszentje, könyörögj érettünk! Ex voto: Szlezák László és neje, Vancsó Anna 1930’. A harangokat Szlezák László harangöntő mester készítette, a felszerelést Walser Ferenc harangöntő mester végezte.

A ház szépítésére és ékesítésére sok művészi ajándékkal járultak hozzá a jótevő ajándékozók. A kápolna főoltára ruszicai márványból készült, a főhelyen álló Jézus Szíve szobrot Szmrecsányi Lajos egri érsek ajándékozta, amelyet F. Karle János SJ készített el az oltár és a falfestményekkel együtt. A padok művészi faragásai Gáspár Géza, a sekrestye remekművű szekrénye pedig F. Bencze István keze munkája. A kápolnának P. Bangha Béla SJ ajándékozta a XVIII. század nagy olasz festőjének, Schiavoninak Szent Alajos képét. A Szent István oltárképet Szabó István festette meg. A kápolnának Mild Ferenc ajándékozta a ritka szép mívű ezüst áldoztató kelyhét.  Az előadóteremben lévő Szent József szobrot szintén F. Karle János SJ mintázta meg, a Nagyboldogasszony képe Stein Dezső pályanyertes műve volt. A főbejárattal szemben Fachk Józsefné ajándéka, a Kereszthordozó Krisztus képe -ismeretlen művésztől- került elhelyezésre. Értékes kép volt a kápolna előtti csarnokban az Angyali üdvözlet -szintén ismeretlen szerzőtől- dr. Kollarits József ajándéka. A főlépcsőházi XI. Pius pápa képét Hosszú Márton festette. Az előadóteremben, Babura László esztergomi kanonok ajándékát, Ittenbach Sebestyén Szent Család képét helyezték el.

A ház melletti kert kialakítása sok év kemény munkájába került. Elsősorban a nagylelkű adakozok járultak hozzá, Habsburg József főherceg alcsúti mintagazdaságából hozatott fákat és cserjéket, aki egyébként az uradalmi cselédeit is saját költségén küldte el a lelkigyakorlatokra. A kerthez még nagyban hozzájárult dr. Zsitvay Tibor igazságügyi miniszter, Pajor József és Berkes Károly díszcserjékkel, fenyőkkel és gyümölcsfákkal. Lukács József, a Svábhegyi kápolna lelkésze komposzt földdel, japán akáccal és virágokkal segítette a kertet. Az eredetileg francia parknak tervezett kert terveit Pfeiffer Károly készítette el, de később a virágok hatalmas költségei miatt mindinkább angolparkká vált, fás és cserjés részei által. A kerti munkákat F. Szepesi József SJ kezdte el mezőkövesdi summásokkal, majd később F. Ácsbolt János SJ folytatta a novíciusok segítségével. A gyümölcsösben csonthéjas termésű fákat ültettek: dió-, cseresznye-, meggy-, szilva- és barackfákat, ribizke és egres bokrokkal együtt. A sétányokat platánok szegélyezték valamint kialakult a tájba rendkívül harmonikusan beleilleszkedő fenyves. A lelkigyakorlatosok kényelmét faragott kerti padok és székek szolgálták.

A P. Tomcsányi Lajos SJ által megálmodott Télikertbe pálmák és óriás kaktuszok kerültek. A Télikert külön látványossága volt a remeteszobor, a Marianum ajándéka, amely egy elmés szerkezet segítségével a kalapját emelgette délben. A Télikert egyik asztalára helyezték el a szerzők által beküldött könyveket, amikre ugyan nem volt idő elolvasni, de tájékozódhattak a friss megjelenésekről.

Évente több mint ezer ember látogatta a lelkigyakorlatokat -a közhiedelemmel ellentétben- mindenféle foglalkozású és állású, nemcsak katolikus vallású hivő. A csoportokat azonos vagy hasonló foglalkozású emberekből alakították ki. Az évek során az ország felső politikai és katonai vezetésétől kezdve, az értelmiségi rétegeken keresztül, a diákokig és a mezőgazdasági cselédekig, minden hivatásrend rendszeresen képviseltette magát. A klérus vezetői az egyházmegyés és szerzetes papsággal karöltve látogatták a lelkigyakorlatokat.

A lelkigyakorlatok ideje változó volt, néhányan elvégezték a 30 napos Szent Ignáci lelkigyakorlatot, főként a papok 5-8 napos kurzust végeztek, de a döntő többség a hétfő estétől csütörtök délutánig tartó foglalkozásokat látogatta.

Ezek a lelkigyakorlatosok hétfőn este 6-7 óra körül érkeztek a házba, miután elfoglalták a szobáikat, szétnéztek, ismerkedtek és beszélgettek. Nyolc órakor vacsoráztak, ilyenkor gyűlt össze először a társaság. A vacsora után a teraszra vagy a Télikertbe mentek egy kis beszélgetésre, majd a lelkigyakorlatot a Veni Sancte mise nyitotta meg 9 órakor, utána a bevezető előadás következett. Az elkövetkező napokban négyszer-ötször gyűltek össze az előadóteremben, ahol hitük örök igazságairól hallgattak közvetlen, logikus előadásokat, esténként pedig az előadó páter, a névtelen cédulákon benyújtott, a lelkiéletbe vágó kérdésekre vagy nehézségekre válaszolt. Közös ájtatosságok, közös étkezések tarkították a napot. A szabad idejüket a lelkigyakorlatosok elmélkedéssel, a hallottakon való gondolkodással és imádsággal töltötték. Csütörtökön közös áldozás és pápai áldás fejezte be a szép napokat.

A Manréza népszerűsítésére különböző sajtótermékek jelentek meg: 15 000 példányban a volt lelkigyakorlatosok számára ingyen elküldték a Manréza újságot. Az új érdeklődök megnyerésére a ‘Tájékoztató a Manrézáról’ címmel adtak ki egy kiadványt. Megjelent a 21 képpel illusztrált Manréza album és a 12 képeslapot tartalmazó füzet is. P. Mezey Gergely összeállított egy külön Manréza imakönyvet.

Bikfalvi Géza

Frissítve: 2016. augusztus 11.