Az A.M.D.G. mise ősbemutatója a Jézus Szíve-templomban Szent Ignác napján

A Szent Ignác 500 évvel ezelőtti megtérésére emlékező jubileumi évben, a rendalapító emléknapján rendkívüli ünnep lesz a Jézus Szíve Jezsuita Templomban. Július 31-én szentelik pappá Jancsó Árpád jezsuitát, a szertartás fényét pedig a Kaposi Brúnó által Szent Ignác tiszteletére írt A.M.D.G. mise fogja emelni. A templom orgonaművészével az ősbemutatóról beszélgettünk. Janka György interjúja.

A szentmiséken ámulattal hallgatjuk liturgikus improvizálásaidat, a zeneszerzői oldaladat viszont eddig kevésbé ismertük. Korábban is komponáltál már? Ha igen, milyen műfajokban?

Több próbálkozásom is volt már, a mise sem új műfaj. Két éve az esküvőmön ugyanis az általam komponált állandó misetételek hangzottak el a szertartáson, melyet német egyházzenész barátaim énekeltek mentorom, Szabó Balázs orgonakíséretével. Ez már tudatosabb kompozíció volt, azonban nagyon emlékezetesek a kezdeti szárnypróbálgatások is. Hat-hétéves kisgyerekként még csak ismerkedtem a betűvetéssel, de már akkor írtam 2-3 soros szösszeneteket, amelyek a Zokni című otthoni újságomban jelentek meg. Ezek arról szóltak, hogyan látja egy kisgyerek a világot: olyan címekre emlékszem, mint Hazudás, Az ifjúság előnység, Az ember sokszor nagyon terhelt. A pannonhalmi gimnazista évek után pedig a barátaimmal alapítottam egy kórust, amellyel a saját műveimet szerettük volna előadni. Így kapóra jöttek ezek az írások, melyeket négy szólamban megzenésítve született meg a kis etűdökből álló Zokni-ciklus a populáris komolyzene műfajában, amely párszor el is hangzott a magyar nyilvánosság előtt.

2021-ben nem feltétlenül a mise az első műfaj, ami először jut egy zeneszerző eszébe. Honnan jött a misekomponálás ötlete?

Abból a szempontból nem különleges a helyzetem, hogy egyházzenész vagyok: otthonosan mozgok a templomban és az egyházi műfajokban. Sokat gondolkozom azon, hogy ezen a téren hogyan improvizáljak, milyen komolyzenei betétekkel színesítsem a liturgiát.

Mind az improvizáció, mind az irodalomjáték terén pedig komolyan foglalkoztat, hogyan tudok – akár egy konkrét szentmise során – stilisztikailag egységes, nagy ívet leírni.

Ezen elv alapján született meg bennem egy olyan mise gondolata, ahol már nem csupán az állandó tételeket, hanem a misén elhangzó minden egyes zenei hangot megkomponálom, ezek a történések pedig koherensek és egy nagy egészet képesek együtt alkotni.

Ennio Morricone 2015-ben írt jezsuita kötődésű misét Ferenc pápa tiszteletére Missa Papae Francisci címmel. A Missa A.M.D.G. hogyan kötődik Szent Ignáchoz, van-e esetleg előképe, és létezik-e már Szent Ignác mise?

Ha csak egy ignáci kötődésű szerzőt szeretnénk felsorolni a múltból, akkor Domenico Zipoli olasz barokk zeneszerzőt érdemes megemlíteni. Az ő élettörténetében nemcsak az izgalmas, hogy zsolozsmát és operát is komponált Szent Ignác tiszteletére, hanem hogy később maga is belépett a jezsuita rendbe. Az én misém elvi és konkrét zenei síkon is több szempontból kapcsolódik Szent Ignáchoz. A Szent Ignác-i Ad Maiorem Dei Gloriam mottó nem csupán a mise címéül szolgál, ugyanis vezérmotívumként több tételben is feltűnik majd. A négy kezdőbetű (A.M.D.G.) pedig további izgalmas zenei megoldásokat tesz lehetővé, ha átültetjük őket a zenei abc megfelelő hangjaira: A, M (=mi =E), D, és G. A misét erősen jellemző párbeszédes forma pedig szintén párhuzamba állítható az egyik fővárosi jezsuita mű, a Párbeszéd Háza küldetésével.

 A mise mint zenei műfaj állandó (Ordinarium) és változó (Proprium) részekből áll. Említetted, hogy fő motivációd volt a misén elhangzó összes zenei történés megkomponálása. Ezt érthetjük szó szerint?

Olyannyira, hogy az olvasmányközi zsoltár, az alleluja és a Miatyánk is általam írt formában lesz hallható, a misén pedig 14 tétel fog elhangzani. Ez sem véletlen, a 14 ugyanis bachi szám, így a zárótételből nem maradhat ki a B-A-C-H zenei ábécés hangok motívuma sem. Ennek a tételnek további különlegessége a B-A-C-H és A.M.D.G. motívumok kettős fúgáján felül magyar nyelvű feloldás lesz, mindent azonban nem szeretnék elárulni, el kell jönni meghallgatni!

Mit kell tudnunk a mű előadói apparátusáról?

Az A.M.D.G. mise egy orgonára, egy mesterharmóniumra, két kórusra és négy szólistára íródott. A legfontosabb kiindulópont az új orgonánk volt: a pesti Jézus Szíve Jezsuita Templom orgonájának karaktere későromantikus – a 19. század végi, 20. század eleji zene karakterére a legalkalmasabb –, sajátos magyar repertoár nincs igazán rá.

Így cél volt az is, hogy az új orgonán új zene szólaljon meg, ráadásul olyan formában, hogy az orgona nemcsak kísér, hanem jelentősebben határozza meg a zenei cselekményt, egyenrangú a többi szereplővel.

A kétkórusos technika gondolatával egyidőben pedig megfogalmazódott bennem az orgona megerősítésére, kiegészülésére irányuló ötlet is. Úgy gondoltam, hogy stilisztikailag és izgalmasságban az orgonához a mesterharmónium nevű hangszer kapcsolódhatna a legjobban. Ez egy kevesek által ismert és játszott, különleges hangszer, a világon is kevés van belőle. Szabó Balázs mentorom azonban mesterharmóniummal is foglalkozik: restaurálja és kitűnően játszik is rajta, így ő fogja hozni és megszólaltatni a hangszert. A két kórus és a két hangszer harmóniáját pedig négy szólista – szoprán, alt, tenor és basszus – fogja megkoronázni, akik a templom különböző pontjain több nyelven fognak megszólalni a tételek során, olykor egészen váratlan módon és pillanatokban.

Hogyan kell elképzelnünk a komponálás folyamatát? Először harmóniai vázat készítesz, amit később felöltöztetsz és szétosztasz a szólamok és a hangszerek között? Zongora felett görnyedő Kaposi Brúnó, mindenütt ötvonalas lapok, tintapacák és lúdtoll?

Íróasztal mellett ilyesfajta zenét, ha nem is lehetetlen, de nagyon nehéz írni. Általában otthon, a zongoránál, továbbá egy, a lakóhelyemhez közeli orgonán, valamint a templomban próbálkoztam. Mindig adott egy zenei koncepció, amit improvizatív módon elkezdek kidolgozni, és egy viszonylag kiforrottabb állapotban papírra vetem. Ezt a nagyjábóli harmóniai vázat digitalizálom kottagrafikus program segítségével, amelyben később már sokkal könnyebb gombnyomásra apró módosításokat végrehajtani. Az énekelgetések, dúdolgatások alkalmával fogalmazódik meg bennem is, hogy melyik hangot melyik szólam vagy éppenséggel melyik hangszer vegye át a hangszerelés során. Így az összes tételből rengeteg változat születik, mielőtt minden hang a megfelelő helyre kerül.

Milyen hangzásvilágból merítettél, milyen zenei céllal és milyen nyomon indultál el az első hangjegy lejegyzésekor?

Inkább modern zeneként határoznám meg a misét, mégsem avantgárdként: mindenhol hangmagasságok vannak, ritmikájában abszolút hagyományos, harmóniájában pedig Max Reger és a kései Liszt Ferenc későromantikus stílusa ötvöződik a 20. századi, Kodályra és Bartókra jellemző magyaros világgal és a bachi polifóniával.

A cél a már említett sokszínű, zenei utalásokkal díszített nagy egység megalkotásán felül az volt, hogy ezzel a felállással, ebben a templomban erre a liturgikus napra alkossak valamit, amit még senki más.

Ebből a szempontból azt is mondhatjuk, hogy nem az örökkévalóságnak szánom ezt a zenét. Sokkal inkább a július 31-ei, éppen itt jelenlévő híveknek, az aznapi olvasmányokra és liturgikus szövegekre, éppen ezekkel a művészekkel.

Nem idegen a műfaj történetében ez a kétkórusos kompozíciós technika, már a mise és a zsolozsma kialakulásánál is fontos szerep jutott a két kar „kérdés-válasz” jellegű jelenlétének. A Missa A.M.D.G. során mi lesz ennek a különlegessége és szerepe a szertartásban?

A két kórus nyelvileg és fizikailag is elkülönül majd egymástól: az egyik magyarul fog énekelni a földszinten a mesterharmóniummal, a másik latin nyelven a kóruson, az orgonával. Zeneileg a latin kórus inkább elméleti, visszafogottabb muzsikát szólaltat majd meg, a magyar kórus pedig a Kodály-Bartók féle magyaros hangzásvilágot és virtust kívánja megragadni. Míg a mise elején a két kórus hangzását és pozícióját illetően is két külön világ, a szertartás előrehaladtával a latin kórus a liturgikus térben egyre közeledik a magyarhoz, az utolsó tétel kettős fúgáját pedig már közösen éneklik a lenti térben. A szövegek nyelvét is igyekeztem tudatosan megválasztani: az alapján énekel valamit vagy a latin, vagy a magyar kórus, hogy az melyik nyelven kifejezőbb, relevánsabb. Illetve még egy ignáci kapcsolódás a választáskor: betűk szintjén melyik nyelvű szövegben szerepel többet az A.M.D.G. betűk bármelyike.

Már javában zajlanak a próbafolyamatok. Milyen érzés hallani megszólalni azt, ami korábban még csak a fejedben volt? Ilyenkor alakulhat, változhat még a mű?

Nagyon izgalmas és furcsa is hallani felcsendülni az általam komponált dallamokat. Ugyanakkor rendkívül megtisztelő, hogy a résztvevők mennyire komolyan veszik és alázatosan állnak hozzá a műhöz, ez nagyon jó érzés. Picit ijesztő is ugyanakkor, hiszen a hangokon kívül nem tudsz mindent beleírni a kottába kifejezésben, és nem könnyű mindent megragadni. A próbafolyamat során is sokszor nehéz szavakkal kifejezni azt, az adott résznél a komponálás során bennem volt. A kórusoknak és az énekeseknek is kialakul egy interpretációjuk a próbafolyamat során, ami tovább alakítja a lejegyzett kottát, függetlenül az én elképzeléseimtől. De ez sok esetben a darab javára is válhat. Ezért is érzem úgy, hogy a mű megszületésekor már ki kell lépnem a szerzői minőségemből, és előadóként, orgonistaként kell majd jelen lennem. Ettől transzcendens vetülete is van a közös munkának, amikor a mű bizonyos értelemben önálló életre kel, és a közös alkotás véletlensége révén is alakul és formálódik majd azzá, ahogyan meg fog szólalni a templomban.


Kaposi Brúnó: Missa A.M.D.G.
(Ősbemutató: 2021. július 31. | Szent Ignác emléknapja)

Közreműködik:

Kaposi Brúnó – orgona,
Szabó Balázs – mesterharmónium,

Lőkösházi Mária – szoprán,
Nagy Bernadett – alt,
Csapó József – tenor,
Najbauer Lóránt – basszus,

Vass Lajos Kamarakórus – művészeti vezető: Darázsdi Zita,
Hold Kórus – művészeti vezető: Fehérváry Péter.

A sok zenészt igénylő mű megszólaltatását a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán elnyert nagyvonalú támogatás teszi lehetővé. Köszönjük!

A szentelési szertartást és az ősbemutatót élőben közvetítjük a Jézus Szíve Jezsuita Templom YouTube-csatornáján. Szeretettel hívunk mindenkit a szertartásra, valamint az azt követő szeretetvendégségre a Párbeszéd Háza belső udvarára.

Az első összkari próbáról készült fotóinkat megtalálják Facebook-oldalunkon!

Frissítve: 2021. július 27.