Angliában miért Vauxhallnak hívják az Opelt, avagy a multik alkalmazkodnak-e a helyi kultúrákhoz?

Multik Magyarországon és az inkulturáció címmel szervezi ősszel folytatódó villásreggeli-sorozatát a Kiss Ulrich SJ-féle Management by Jesus üzleti közösség. A szeptember 11-iki alkalom előadója a pesti Loyola Caféban Kiss Kornél, aki azon túl, hogy Ulrich atya testvére, korábban a német hátterű IT-Services Hungary Kft. menedzsereként dolgozott. Szőnyi Szilárd vele beszélgetett a híres német precizitásról, a két munkakultúra közti különbségekről és arról, hogy Angliában miért Vauxhallnak hívják az Opelt.

 – Elnézést kérek, hogy a megbeszélthez képest öt perc késéssel hívom.

– Á, semmi gond!

– Bevallom, szándékosan nem időben jelentkeztem: így akartam tesztelni a híres német pontosságot. Ezzel egy üzleti tárgyaláson elvágnám magam?

– Azt azért nem, de biztos, hogy a német fél nem venné jó néven. Igaz, mivel egyre többet mozognak nemzetközi környezetben, kénytelenek együtt élni azzal, hogy a pontosságot nem mindenki veszi annyira véresen komolyan, mint ők.

– Az előadássorozat egyik alcíme felteszi a kérdést: hogyan illeszkednek be (ha beilleszkednek) a multik a magyar kultúrába? Egy német vállalat esetében van értelme ezt firtatni, vagy inkább a második alcím érdekes, amely arra kérdez rá, hogyan alkalmazkodnak a magyarok a globális kultúrához?

– Egyértelműen az utóbbi. A legtöbb esetben a magyaroknak kell felvenniük a német tempót, a fordított eset nagyon ritka. Már csak azért is, mert a pénzt ők adják, így ők diktálják a feltételeket is.

– Miben látja a két munkakultúra közti legnagyobb különbséget?

– A németek mindent alaposan megterveznek előre, a magyarok hajlamosak a rögtönzésre, s ennek egyik pozitív következménye, hogy magas fokú bennük a kreativitás. A németek szoktak is csodálkozni, hogy a magyarok a rájuk jellemző aprólékos előkészület nélkül is jól, sőt adott esetben olcsóbban meg tudnak oldani dolgokat.

– Német cégek több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak Magyarországon. Ez mennyire alakította át a magyar munkakultúrát?

– Alaposan, de hozzá kell tenni, hogy a svábok vagy szászok révén a magyaroknak már évszázadok óta testközelből vannak tapasztalataik a németekről. Az viszont, hogy az ország ennyire függ a német ipartól, új fejlemény.

– Megkérdezhetem, hogy volt-e valaha Opelje?

– Nem volt.

– Azért firtatom ezt, mert az Opelt Nagy-Britanniában Vauxhall néven forgalmazzák, egyrészt mert a márkatulajdonos General Motors nem akarta megváltoztatni a patinás brit autógyár nevét, de talán azért is, mert a britek nem rajonganak a német termékekért. Mennyire jellemző az ilyesmi az inkulturáció gyakorlatában?

– Indokolt esetben előfordul. A franciák is jól felfogott üzleti érdekből forgalmazzák saját márkanéven az észak-afrikai országokból felvásárolt borokat: tudják, hogy így nagyobb lesz az ázsiójuk. Ilyen esetben egy cég mindig azt mérlegeli, hogy a globális márkanév vagy egy helyi brand alkalmazása hoz-e többet a konyhára.

Kiss Kornél (jobbra fent) és Kiss Ulrich SJ (jobbra lent) egy MbJ-rendezvényen

– Egyes kritikák szerint Magyarország a német vállalatok összeszerelő-üzeme lett, melyek az olcsó, nem különösebben magasan képzett munkaerő miatt jönnek hozzánk előszeretettel. Mennyiben igaz ma ez a megállapítás?

– Eleinte valóban ez volt a helyzet, de például egykori munkaadóm, az IT-Services Hungary Ltd. révén is, mára egyre inkább megjelentek a hozzáadott értékkel bíró tevékenységek, például a tervezés, a mérnöki munka vagy a menedzsment területén.

– Édesanyja német, édesapja magyar, hazánkban született, de Németországban nőtt fel, így saját személyén keresztül is hidat épít a két kultúra között. Milyen helyzetekben érzi magát inkább németnek, és mikor bújik elő önből a magyar?

– Tízévesen kerültem Németországba, ott nőttem fel – igaz, egy ideig magyar iskolába jártam –, és 42 esztendeig ott éltem, így kenyerem javát ott ettem meg. Kétkultúrájúnak vallom magam, de mivel a németekben a második világháború után elnyomták a nemzeti érzést, s ez számomra fájóan hiányzik, identitásomban meghatározóbb a magyar örökség.

A villásreggeli szeptember 11-én 8 órakor lesz a pesti Loyola Caféban. A következő alkalmak, további részletek és jelentkezés a Management by Jesus honlapján.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2019. szeptember 11.