Hétvégén ünnepeljük az egyháztörténet egyik nevezetes egybeesésének 400. évfordulóját. A barokk kor legismertebb szentjeinek jelentős részét ugyanis 1622. március 12-én kanonizálta XV. Gergely pápa. Loyolai Ignácon kívül Xavéri Ferenc, Néri Fülöp, Avilai Teréz és Földműves Izidor is ezen a napon nyert bebocsátást a szentek sorába. Oberfrank Balázs, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyama öregdiákjának írása a M.I.N.D. legújabb számából.
Loyolai Ignáchoz hasonlóan az ötfős társaság másik jezsuita szentje szintén baszk nemesi családból származott, Navarrában nőtt fel. A család harmadik fiúgyermekeként papi pályára szánták, egyetemi tanulmányai így Párizsba szólították. Egyik szobatársa egy karizmatikus, nála 15 évvel idősebb hallgatótársa volt, aki újszerű lelkigyakorlatainak köszönhetően hamar sok követőt gyűjtött. Ferenc eleinte nem akart csatlakozni Loyolai Ignáchoz, mivel a magasabb papi titulusokról szóló elképzelései nem voltak összeegyeztethetők az ignáci szegénységgel. Kis idő után mégis csatlakozott ahhoz a nyolc férfihoz, akikkel együtt megalapították a Jézus Társaságát.
A Rómába költöző csoport vezetője Ignác volt, Ferenc pedig a rendalapító titkára. Csakhamar egész Európában híre ment az Örök Városban működő „reformált” papoknak, és először a portugál uralkodó kérte fel a jezsuitákat, hogy segítsenek az indiai gyarmatok lakosságát keresztény hitre téríteni. Az egyik kiválasztott pap megbetegedett, így Ferenc egy nappal az indulás előtt ugrott be a helyére, Ignác javaslatára.
Bár az indiai utat követően sosem tért vissza már Európába, Szent Ferenc lelkipásztori tevékenysége ekkor kezdődött csak el igazán. Folyamatosan járta India tartományait, és a hittérítés mellett elmélyült a betegápolásban is. A katolikus missziók történetében először Japánba is eljutott, ahol korábban senki nem hirdette az evangéliumot. A kezdeti sikerek után ugyanakkor megakadt a keresztény hit terjedése a szigetországban. Ferenc következő nagy vállalkozása a kínai misszió lett volna, de ezt már nem érte meg: az akkoriban gyakorlatilag megközelíthetetlen ázsiai birodalom felé félúton, San-Csao sziklaszigetén érte a halál, miután a kínai embercsempészek és az őt odaszállító portugál kereskedők is magára hagyták.
Xavéri Szent Ferenc elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény hit terjesztésében, ugyanakkor missziós tevékenységére a más vallásokkal szembeni türelmetlenség árnya is vetül. A Japánban elterjedt buddhista vallást ördögi bálványimádásnak tartotta, ami sok konfliktust okozott a helyi társadalommal. Később aztán kialakult az inkulturáció módszere, melynek jegyében a hittérítést mindig a helyi viszonyok (anyanyelv, öltözködés) figyelembevételével kell végezni.
Loyolai Szent Ignác másik kortársa nem volt ugyan jezsuita szerzetes, ám szintén közeli barátságot ápolt a Jézus Társasága alapítójával. A firenzei kereskedőcsaládból származó Fülöp egész élete során Rómában működött, és ennek révén került kapcsolatba a jezsuitákkal is: 1538-39 telén közösen viselték gondját a város lakosságának a különösen zord időjárás közepette. A Fülöp életéről készült népszerű film, a „Legyetek jók, ha tudtok” gyakorlatias jellemként mutatta be, aki a szegények istápolásában jeleskedett, a lelki életben és a tudományos tanulmányokban kevésbé. Ezt a leírást csak hellyel-közzel tekinthetjük hitelesnek: bár a tudományban saját bevallása szerint sem tudott elmélyülni, a lelki életben annál inkább. Hosszú imádságai közben gyakran megesett, hogy rendkívüli látomásban vagy elragadtatásban volt része. Az egyik ilyen alkalommal azt élte át, ahogy egy izzó tűzgolyó a száján át egészen a szívébe hatol – jóval később, halála után a boncolás valóban szívmegnagyobbodást állapított meg nála.
Bár Fülöp szintén kedvet érzett a távoli missziókhoz, Ignác tanácsára is hallgatva végül Róma népének szentelte életét, kiérdemelve a „Róma második apostola” jelzőt, és különösen sokat foglalkozott a fiatalokkal. A betegápolás mellett rendszeresen tartott összejöveteleket lelki gyermekeinek, akikből később népes közösség alakult ki. Ezeket a foglalkozásokat „oratóriumnak” nevezték, és az alkalmak során a Szentírást tanulmányozták vagy népénekeket énekeltek, idővel pedig az itt kialakuló papi közösségből jött létre az oratoriánus rend.
Néri Fülöpöt már életében is szentként tisztelték követői, ennek ellenpontozásaként vette magára a védjegyévé vált bolondos lelkületet. Halálának körülményei Szent Ignácét idézik: élete vége felé sokat betegeskedett, de rendre felépült belőle, így környezetét is váratlanul érte, amikor halála valóban bekövetkezett. Nem sokkal ezután már meg is indult a szenttéavatási eljárás. Róma népe akkora tisztelettel adózott Fülöp emléke előtt, hogy az 1622-es kanonizálásokra is úgy tekintettek, mint amikor szentté avattak „négy spanyolt és egy szentet”.
Az 1622-ben szentté avatott társaságban Teréz az egyedüli nő. Loyolai Ignáchoz és Xavéri Ferenchez hasonlóan Avilai Teréz is nemesi családból származott az Ibériai-félszigetről, ugyanakkor a jezsuita szentekhez képest némileg később élt és működött.
Hivatásának kezdete Szent Ignácéra emlékeztet. Fiatalként eleinte az evilági célok foglalták le, majd megszületett benne az elhatározás, hogy Istennek szenteli életét. Csakhamar be is lépett a karmelita rend Ávilában található kolostorába. Szerzetesi életének első két évtizedében nem emelkedett ki társai közül, visszatérő betegségei és a viszonylag laza regula mellett egyre jobban elhanyagolta az imádságokat. Életének nagy megtérése végül negyvenévesen érte: Szent Ágoston Vallomásait olvasva megerősödött a hite, és egyre több misztikus élményben (látomások, lebegés a föld felett) volt része. Társai eleinte ördögi jeleknek vélték ezeket az élményeket, és a látomások Terézt is kellemetlenül érintették. Végül egy jezsuita atya lelkivezetése mellett képes volt elfogadni az Istentől származó misztikát.
Szent Teréz temperamentumos, sőt állhatatos és makacs jellem volt, akivel nehéz volt vitába szállni. Megtérése után vissza akart térni az eredeti karmelita szellemhez, a szigorúbb rendi regulához. Ennek érdekében sorra alapította az újabb kolostorokat (élete során összesen harminckettőt). Újító jelleme miatt gyakran került összetűzésbe rendjének tagjaival, valamint Szent Ignáchoz hasonlóan Teréz is állt az inkvizíció előtt, de semmilyen vádat nem tudtak rábizonyítani.
Kolostoralapításai mellett a lelki irodalomban is jelentős életművet hagyott hátra. Legismertebb munkája A belső várkastély, amely az emberi lélek belső világát kívánja bemutatni. A várkastélyon belül hét lakást ír le a szerző, amely az Istennel való személyes kapcsolat hét stádiumát jelképezi.
A „barokk kori all-star gálából” egyedül Szent Izidor a kakukktojás, ő ugyanis 400 évvel korábban élt a többiekhez képest. A barokk kori lelkiségtől már csak az időtáv és az eltérő társadalmi viszonyok miatt is különbözik a tevékenysége, ugyanakkor az elesettek gondozása párhuzamba állítható Néri Szent Fülöp életével.
A madridi földműves az egyszerű, tiszta keresztény élet és a becsületes munka szentje. Egész élete során parasztként dolgozott, s feleségével a szegények gondoskodásában jeleskedett. Működéséhez több csoda is köthető: a szegényeknek vagy madaraknak szánt étel csodás szaporítása mellett a legenda szerint angyalok is segítették a földdel kapcsolatos munkában, miközben Izidor templomban volt. Napjainkban Madrid és a földművesek védőszentjeként tiszteli a katolikus egyház, május 15-i emléknapját látványos körmenettel szokta ünnepelni a spanyol főváros. Tisztelete Magyarországon is fellelhető a Dél-Dunántúlon, ahova kultusza vélhetően a dél-német telepesek közvetítésével jutott el.
Ünnepi emlékmise Loyolai Szent Ignác tiszteletére
Március 12-én, szombaton 18 órától szentmisét mutatunk be a budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templomban, majd könyv- és bélyegbemutatóra, valamint szerény fogadásra várjuk barátainkat. Az ünnepi alkalommal a rendtartományhoz kapcsolódó valamennyi templomunkban a március 12-13-i hétvégén összegyűlt adományt a háborús menekültek javára ajánljuk fel.Az írás megjelent a M.I.N.D., a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya lapjának 2022. tavaszi számában. A Loyolai Ignác szentté avatásának szentelt szám itt olvasható:
