Befogadó közösségre lelni: afrikai menekültfiú tanul a miskolci jezsuita gimnáziumban

A 16 éves J. 2016-ban a kistestvéreivel családegyesítés keretében, menekültként érkezett Magyarországra. A magas, kedves arcú, sportos fiú a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban tanul. Családja jelenleg nem tartózkodik Magyarországon. Szelenge Judit interjúja.

Hogyan interjúvoljunk meg egy menekültfiút, akinek Isten tudja, milyen fájdalmas a múltja, tele tragédiákkal, félelemmel, halállal? Ráadásul már nem is kicsi, hanem tinédzser, félig felnőtt, de azért persze gyerek. Elhatározom, hogy úgy fogok vigyázni rá, mint a hímes tojásra. Mármost a hímes tojás a folyosón vár, hóna alatt füzetek, és éppen a világ jezsuita iskoláit bemutató térképet nézegeti. Amikor megkérdezem, honnan jött, kis karikát rajzol ujjával Afrika egyik pontja körül.

Hogyan kerültetek Magyarországra?

Anyukám ki akart menekíteni bennünket az országunkból, mert otthon veszélyes volt számunkra. Azt csak ő tudja, miért éppen ide jöttünk. Először egy másik afrikai országba mentünk, ott hónapokig kellett várnunk a vízumra. Végül elkészült, akkor először Törökországba repültünk, onnan pedig Magyarországra. Én addig nem is tudtam, hogy ilyen ország létezik. Féltem, hogy nehéz lesz, mert semmit nem tudtam magyarul. Eleinte az iskolában főleg nyelvóráim voltak, és egy év után kezdtem érezni, hogy valamennyire megyeget. Most már jól vagyok, mert, ahogy egyre jobban értek magyarul, a tanulás is jobban megy. Sok barátom lett, nagyon kedvesek hozzám az osztálytársaim, sokat segítenek a tanulásban.

A családodat milyen gyakran látod?

A kollégiumban lakom, és csak a karácsonyi és a nyári szünetre tudok anyukámhoz és a testvéreimhez elutazni, mert ők másik országban laknak. Ott anyukám tudja a nyelvet, és tud a szakmájában dolgozni. Nagyon hiányoznak, de minden este beszélünk az interneten. Hétvégéken az egyik tanár úr családjánál szoktam lakni. Az őszi szünetben is náluk voltam, sokat kirándultunk, elmentünk Budapestre, a Miskolci Vadasparkba és Sárospatakra. Hat gyerekük van, velük sokat beszélgetünk, és végig magyarul, mert bár tudnak idegen nyelvet, azt szeretnék, hogy még jobban megtanuljak magyarul.

Mennyire fontos neked, hogy katolikus iskolába jársz?

Én is katolikus vagyok. Otthon volt lelkivezetőm, egy pap. Itt még nem kerestem, de talán majd fogok. Hál’ Istennek a kistestvéreim is katolikus iskolában, a budapesti Patrona Hungariae Iskolaközpontban tanulhattak. Más katolikusoknak is sokat köszönhetünk: a Jezsuita Menekültszolgálat jóvoltából a családunknak volt hol laknia Budapesten. Emellett a Fokoláre-mozgalomban is volt egy hölgy, aki sokat segített.

Két év múlva érettségizel. Utána hogyan látod a jövődet?

El tudom képzelni, hogy Magyarországon alapozzam meg a jövőmet. Építészmérnök szeretnék lenni, nagyon érdekes a magyar építészet. Amikor meglátok egy gyönyörű épületet, arra gondolok, milyen jó volna otthon is építeni ilyet. Arról szoktam ábrándozni, hogy elviszem a hazámba ezt a stílust, az lesz a „magyar építészeti iskola.” De közben focizni is szeretek. Lehet, hogy focista leszek, még nem döntöttem el.

(A cikk a magyar jezsuiták negyedéves lapja, a M.I.N.D. téli – a rend szociális munkájával foglalkozó – számában jelent meg.)

Adománygyűjtés a jezsuita Szociális Alap javára

A magyar jezsuita rendtartomány az intézményeiben, kezdeményezései által kiterjedt, szerteágazó és sokszínű szociális tevékenységet végez. Templomainkban, a helyi színtereken is számottevő szociális és jótékony munka folyik, gondoljunk csak a jótékony tevékenységeket támogató perselyes gyűjtésekre, a karitász tevékenységére, vagy egy-egy rászoruló család, személy támogatására.

A jezsuiták által alapított Jézus Társasága Alapítvány azzal a céllal hozta létre a Szociális Alapot, hogy ehhez a sokfelé ágazó szociális tevékenységhez nyújtson támogatást. Az alapítvány a helyi igényeknek megfelelően anyagi támogatást biztosít a szociális tevékenységet végző jezsuita intézményeknek és kezdeményezéseknek, ahol lehetőséget teremtenek a hátrányos helyzetű felnőtteknek, menekülteknek és rászorulóknak a továbblépésre, hogy ők is kibontakoztathassák tehetségüket, bátran merjenek álmodni.

Legyen részese Ön is szociális küldetésünknek! Kérjük, tegyen hozzá a jezsuita Szociális Alaphoz, hogy a további években is nyújthassunk helyi támogatást a rászorulóknak!

Támogatását utalással a Jézus Társasága Alapítvány

11100104-18064333-12000007 (CIB Bank Zrt.)

számú bankszámlaszámára küldheti.

Postai befizetéssel is célba juttathatja adományát, ehhez kérjük, a mellékelt csekken karikázza be a „Szociális Alap” megjelölést! A kampány időtartama: 2018. december 1. – 2019. március 31.

 

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2019. január 06.