Beszámoló a szatmári húsvéti misszióról

Harmadik éve mentünk a jezsuiták által szervezett húsvéti misszióba. Három évvel ezelőtt Taron, tavaly Beregszászon és idén Szatmárnémetiben töltöttük a szent három napot. Szatmárnémetiben együtt laktunk a szent Alajos konviktusban egy romániai csoporttal, akik már a hét elejétől ott voltak. Nagyon jóban lettünk velük. Sokat adtunk egymásnak, és sokat kaptunk egymástól.

Csütörtökön reggel fél 8-kor találkoztunk a Népligetnél és 8-kor indultunk. Megérkezésünk után énekpróbát tartottunk, és két csoportra bontva az egyik csoport Darán a másik pedig Udvarín segített a liturgiában Zoli atya és Laci atya vezetésével. A nagycsütörtök esti szertartás után tartottunk egy Magis kört. Ennek az a lényege, hogy mindenki elmondja, mit köszön meg és mit tapasztalt aznap. Ezután lefeküdtünk aludni.

Nagypéntek reggelén kürtszó ébresztett minket. Reggeli imával kezdtük a napot, majd reggeliztünk. Délelőtt volt egy hosszabb elmélkedés. Több program közül lehetett választani: vezetett ima, ikonelmélkedés, festészet, zenés meditáció, bibliodráma. Délután a romániaiakkal együtt jártuk a keresztutat, amit állomásonként kis csoportokban készítettünk elő, és olvastunk fel magyar és román nyelven felváltva. Este a nagypénteki liturgián elénekeltük a passiót, aminek nagyon örültek a helybeliek. Visszaérkezve a konviktusba megint tartottunk Magis kört.

Nagyszombat délelőtt sétás elmélkedésre indultunk. Kettesével – a romániaiakkal közösen, – bejártuk a Szamos töltésének egy részét. Az út első felében mindenki magában gondolkodott a kérdéseken, amiket kaptunk. Vissza úton megosztottuk társunkkal a kérdéseket. Ebédre helyben készült, nagyon finom bográcsgulyást ettünk. A délutáni szabadidőben sportolásra is volt lehetőség, fociztunk és métáztunk a Szamos partján.

A nagyszombat esti liturgia fél 9-kor tűzszenteléssel kezdődött. A sekrestyés a templom előtt egy kis tűzet rakott, és arról gyújtottuk meg a húsvéti gyertyát. Nagyon örültem annak, hogy a kis templomnak komoly, kicsikből álló ministráns csapata van, akik végig ott voltak velünk a szertartásokon. A feltámadási körmenet alatt a falu összes kutyája elkezdett minket ugatni. A szertartás végeztével elbúcsúztunk a két kis falu lakosaitól, akik nagyon örültek az ott létünknek. Szatmárnémetiben reggelbe nyúló bulit tartottunk.

Vasárnap tovább aludhattunk. A reggeli ima után reggeliztünk, összepakoltunk, és fél 12-re mentünk misére a jezsuita kálvária templomba. Ebéd után tartottunk egy nagy közös Magis kört a romániaiakkal. Utána elbúcsúztunk egymástól, mi fölszálltunk a buszunkra és haza indultunk. Vissza úton nagyon jó feltámadási hangulat uralkodott, végig énekeltünk. Amikor megálltunk pihenni, a parkolóban magyar néptáncot jártunk.

Ebben az évben is nagyon jól éreztem magamat. Örültem, hogy reggelenként kürttel ébreszthettem föl a többieket. Nagyon örültem a spontán kialakult beszélgetéseknek, amikor megtudtam, hogy ki honnan jön, hogyan érzi magát. És én is elmondhattam azt, aminek örültem, vagy ami éppen szomorított. Nagyon sok jó tapasztalatot kaptam idén is és remélem, hogy jövőre is mehetek a misszióba.

Nagyon köszönöm (köszönjük) Zoli atyának, Laci atyának, Claudiu atyának és Géza atyának valamint Erika nővérnek és Gabi nővérnek azt a sok jót, amit kaptunk tőlük és, hogy megszervezték nekünk az utat.

Bálint Fülöp, Budapest

 

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2016. július 28.