Loyolai Szent Ignác élete és működése szervesen illeszkedik az Egyház történetébe és a 16. század kulturális miliőjébe, hasonlóan ahhoz, ahogy a Loyolák ősi kúriája Guipúzcoa kellős közepén belesimul a baszk tartomány látképébe. Ignác hősi alakjának felidézéséhez nem kell legendákhoz fordulnunk. Élete történetét szinte mondatról mondatra építhetjük a bőségesen rendelkezésre álló történelmi forrásokra.
Ignác, eredeti nevén Iñigo López de Loyola, 1491-ben született egy baszk nemesi család sarjaként. Udvari apródként, később lovagként ambiciózus tervei voltak, amint későbbi bizalmasai utalnak rá, bátor volt „a játékban, a nők körüli forgolódásban, a verekedésben és a hadakozásban. Megkísértette a test, és le is győzte”.
