Fiatalok szinódusa

Október 3-án délután a Szentatya köszöntésével megkezdődött a XV. rendes püspöki szinódus, mely három hétig tart. A tanácskozás témája: Fiatalok, hit, hivatástisztázás. A Vatikánba 266 szinódusi atya érkezett, köztük a Magyarországot képviselő Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök és Kocsis Fülöp érsek-metropolita. A téma megjelent őszi M.I.N.D. újságunkban is.

Ferenc pápa két éve hirdette meg a XV. rendes püspöki szinódust 2018 októberére, melynek mottója, egyben témája: Fiatalok, hit, hivatástisztázás. Az esemény részleteinek bemutatása mellett jezsuita diákokat faggattunk arról, ők mit kérdeznének a tanácskozó püspöktől.

A szinódus görög eredetű szó, melynek jelentése: együtt haladni az úton. A programsorozatra a pápa meghívására a világ minden tájáról érkeznek püspökök és szakértők, hogy egy adott témáról közösen gondolkodjanak. A soron következő, ifjúsági szinódust október 3–28. között tartják a Vatikánban, s az esemény Instrumentum laboris című munkadokumentumát júniusban mutatták be. A dokumentum három fő részének témái a felismerés, a magyarázat és a választás.

A dokumentum létrejöttét hosszú munka előzte meg, melynek jelentős részébe a fiatalokat is bevonták. Ahogy ugyanis Ferenc pápa fogalmazott: „Ez a fiatalok szinódusa, és mi mindnyájan kölcsönösen meg akarjuk hallgatni egymást. Minden fiatalnak van mondanivalója a többiek számára, a felnőttek, a papok, a szerzetesnők, a püspökök, a pápa számára. Mindnyájunknak szükségünk van rá, hogy meghallgassunk benneteket!”

Arról, hogy mi indokolhatta a témaválasztást, Kajtor Domonkost, a legfiatalabb magyar jezsuitát kérdeztük. „Fiatalság, hit, hivatás: három különböző téma, de nagy hatással van egymásra, mert összeforrnak. A mai világban keveset beszélünk a hitről; kimondani, hogy hiszek – és nem csupán valamiféle elvont spirituálisban –, nagyon nehéz. De ha döntök a hit és annak megvallása mellett, az összefonódik a hivatástudattal. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy hiszek Istenben, hanem arról is, hogy neki is terve van velem. Ennek felismerésére, a hosszútávú célok megtalálására jó a fiatalság” – vallja Domonkos, s hozzáteszi, a szinódus előkészületeibe természetesen a világ fiatalságát is bevonták.

Tavaly világszerte több mint százezer fiatal töltötte ki a témában készült online kérdőívet. A válaszolók így mondták el, milyen környezetből jönnek, milyen helyzetben élnek, milyen terveik vannak, milyen viszony fűzi őket a hithez és az egyházhoz. Majd idén márciusban Rómában előszinódusi találkozót tartottak, s az eseményre az öt földrészről 300 fiatal érkezett – köztük magyarok –, akiknek jelentős része római katolikus volt, de képviseltették magukat a keleti katolikus egyházak fiataljai is, sőt ateista kortársaik is. Az online világnak köszönhetően rajtuk kívül 15 ezren kapcsolódtak be az eseménybe. A résztvevők az egy hét során nyelvi csoportokban dolgoztak a fiatalokat érintő kérdéseken, a csoportok munkájának eredménye pedig egy többoldalas dokumentum lett – ami fontos alapja a szinódus munkadokumentumának, melyet a virágvasárnapi szentmise után személyesen adtak át Ferenc pápának.

S hogy mennyire él a köztudatban az ifjúsági szinódus a jezsuita intézmények diákjai körében? Mit gondolnak ők a témáról, milyen egyházat képzelnek el, s mit kérdeznének a szinódusi atyáktól és a pápától? Erről kérdeztünk a Szent Ignác-i szellemiségben tanuló fél tucat fiatalt.

„Olyan egyházat várnék el, amely mindenki, a más vallások felé is nyitottan lép fel. Legyen fiatalos, lendületes, tudjon nyitni az új dolgok felé, mint például a modernizáló világ, a technikai fejlődés.” (Velkey Sára, Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium, Miskolc)
„Véleményem szerint nagyon fontos, hogy az egyház vezetői rólunk, fiatalokról beszéljenek, hiszen mi vagyunk az egyház jövője, és fontosnak tartom a fiatalok egyház, Krisztus felé fordítását. Erre a szinódus jó alkalom lehet.”(Sztrimbely Ákos, Hám János Iskolalelkészség, Szatmárnémeti)
„Szeretném, hogy a fiatalok számára a hit egzisztenciális tapasztalat legyen, ami közösségben, élményalapú neveléssel tud jól megvalósulni. Ez biztosíthatja a közösségben, hitben maradást, személyes kibontakozást és esetleg a több papi, szerzetesi hivatást is.” (Dénes Filip, Szentjánosbogár közösség)
„Ha lehetne, a pápától azt kérdezném: Szentatya, mit tehetünk azért, hogy a szekularizált világban a kereszténység ne váljon üres politikai, társadalmi szólammá?” (Vörös Dániel, a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium öregdiákja)
„Szerintem az a fontos, hogy következetes, de szerető és elfogadó közeg vegye körül a fiatalokat, és ennek hatására erős személyközi kötelékek, barátságok alakuljanak ki az egyház tagjaival. Ez vezeti őket Krisztushoz, és hosszabb távon innen kapnak emberi támogatást a nehéz helyzetekben.” (D. Nagy Márton, Jezsuita Roma Szakkollégium, Budapest)
„Ez persze hatalmas téma, és a gondolataink is sokfelé ágaznak, de leginkább az foglalkoztat minket: hogyan evangelizáljunk az egyházon belül és kívül?” (Halász Fanni és Matolcsi Katalin, Kaszap István
Szakkollégium, Szeged)
Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2018. október 05.