Azt remélem, a Szent Ignác-év folyamán meghalljuk az Úr hívását, és engedjük, hogy Ignác személyes tapasztalatából inspirációt nyerve Ő munkálkodjon megtérésünkön. Loyolai lábadozásáról beszélve (1521-1522) Szent Ignác önéletrajzában elmondja, hogy „fivére és a kastély többi lakója viselkedésének külső változása révén megértette, hogy az ő lelke belsőleg megváltozott” (10). „
Gyanították, hogy egy nagy változást akar megvalósítani.” Ignác már Manresában fölteszi a kérdést, hogy „
milyen ez az új élet, amely most kezdődik” (21). Ezt követően önéletrajzában Ignác elismeri, hogy „
mindent új módon látott” (30). Társaságunk egyetemes apostoli preferenciái (2019-2029) megerősítették a személyes, közösségi és intézményes megtérésünkre irányuló felhívást, amely a nagyobb lelki és apostoli szabadság és alkalmazkodási készség eléréséhez szükséges. Használjuk föl ezt az alkalmat, és hagyjuk, hogy Isten az Ő akarata szerint formálja át életküldetésünket.
Amikor Ignác Manresába érkezik, hogy onnan a Szentföldre zarándokoljon, végigjárja azt a lelki vándorutat, amelyet minden istenkereső megtérőnek végig kell járnia. Ez ma ránk is vonatkozik.
Ezért a Szent Ignác-év ünneplésének mottója az, hogy „Mindent újszerűen lássunk Krisztusban”.
A mottó arra is rávilágít hogy ez az ünneplés alkalmas idő számunkra, hogy az Úr maga újítson meg minket. A Lelkigyakorlatok, melyek összeállításába a Zarándok belefog, folyamatos megtérésének legfontosabb gyümölcsei lesznek, és az egész emberi nem számára az Istenhez vezető utat megmutató kiváltságos eszközzé válnak. Ferenc pápa a Társaság egyetemes apostoli preferenciáinak jóváhagyásakor hangsúlyozta:
„Alapfeltétel, hogy a jezsuiták az imádságon és megkülönböztetésen keresztül személyes és közösségi kapcsolatot ápoljanak az Úrral”.[1]Az a szegénység, amelyet Ignác elkezd gyakorolni, valamint a szegényekkel való személyes barátsága és a nekik nyújtott segítség Ignác élete megváltozásának nagy jelei. Meg vagyok győződve arról, hogy ez a mi korunkban a Jézus Társaságához intézett legsürgetőbb meghívások egyike. Világos meghívásról van szó, hogy közelebb kerüljünk ahhoz az életstílushoz, amit az Úr maga élt. A 2021-22-es Szent Ignác-év ezért kiváltságos alkalom, hogy meghalljuk a szegények, a kirekesztettek, a személyes méltóságukban sértettek kiáltását, mindazon társadalmi és kulturális körülmények között, amelyekben élünk és dolgozunk. Ennek lényege, hogy hallgatunk arra, ami megmozdítja a szívünket, s ami arra hív, hogy közelebb kerüljünk a szegényekhez, és velük együtt járjuk az igazságosság és kiengesztelődés útját.