Phamdinh Ngoc József SJ

Régi, katolikus hagyományú családba születtem (1984. december 16-án), ami jó lehetőség volt arra, hogy megismerjem Istent, az imádságot, és megszeressem Jézus Krisztust. Boldognak érzem magam, mert katolikus vagyok. Fiatalon sokszor így imádkoztam Jézushoz: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet? És mit csináljak, hogy boldogan élhessek?” De még nem tudtam eldönteni, hogy mit tegyek és ki legyek én.

Jezsuita hivatásom

Az érettségi után négy évig tanultam közgazdaságtant (2006-2010) Saigonban. Ott ismertem meg a jezsuita rendtartományt, és most már tudom, hogy ez a legjobb szerzetesrend számomra, Jézus követésére a papi hivatásban és a katolikus egyház szolgálatára. Ezért gazdasági tanulmányaim befejeztével csatlakoztam a Jézus Társaságához, mert erősen hallottam szívemben a Jézus hívásának hangját: „Phamdinh Ngoc József, kövess engem!”

Ezután eltöltöttem két évet a noviciátusban. Nagyon szép volt ott, mivel nemcsak a jezsuita lelkiséget tanultam minden nap, hanem az Istennel is egyre mélyebben tudtam beszélni az imádságban. Biztos vagyok benne, hogy ez a legjobb számomra: jezsuita szerzetesként válaszolni Isten hívására. Bízok Istenben és örülök, hogy mostantól teljesen Hozzá tartozom, és folytathatom az Úr küldetését. Ezért Jézus szeretetétől indíttatva 2013-ban fogadalmat tettem a három evangéliumi tanács szerinti életre.

Azután 2013-tól három évig tanultam filozófiát. Most a filozófia sokat segít nekem, nemcsak a kritikus gondolkodásban és véleményalkotásban, hanem az életemben is. Megtapasztaltam én is azt, amit Szent Ambrus mondott Szent Ágostonnak: „Az Igazság talál meg minket, mivel az Igazság személy, ő Jézus Krisztus, az Isten Fia!” Ezért arra vágyom, hogy mindig oltárnak tekintsem a tanulóasztalt, ahol imádkozom Hozzá is. Ő segítsen nekem, hogy szorgalmasan tanuljak azzal a reménnyel, hogy az Egyházat és az országot egyre jobban tudjam szolgálni.

Hogy kerültem Magyarországra?

Filozófiai tanulmányaim végén, különböző jezsuita provinciák meghívtak minket magisztériumra, náluk élni és dolgozni. Az évfolyamunknak ajánlották Olaszországot, Japánt, Laoszt, stb., emellett Magyarországot is. Sokat imádkoztam ezzel a kérdéssel: „Hova menjek Isten nagyobb dicsőségére?”. Utána imádkoztam Isten előtt, és meghallottam szívemben az Ő hangját: „Jöjj Magyarországra, és meglátod, hogy ez lesz a legjobb a hivatásod és missziós küldetésed számára.” Ezért boldogan jöttem ide (2016 júniusában).

Kétévi nyelvtanulás után, most, 2018 szeptemberében teológiát kezdtem tanulni a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. Ezekben az években nemcsak az fontos számomra, hogy Istennel tanulhatok, hanem az is, hogy majd Istent szolgálhatom itt papként. Remélem, hogy képes leszek rá Isten segítségével. Kérem, imádkozzatok értem, hogy boldog legyek az evangéliumi tanácsok útján, és nagy örömmel tanuljak, miközben szüntelenül Jézus Krisztust követem!

Hálás vagyok!

Amikor a megszentelt életemben kihívások érnek, nehézséggel állok szemben vagy súlyosnak érzem a keresztet, könyörgök, hogy Jézus szeretetének tüze által újra és újra meggyújtsa a béke és a boldogság lángját szívemben. Ha a szeretetem gyengébb, a szerzetesi életem vonzó mivolta is erőtlenebb lesz, ezért ilyenkor Jézus szívébe menekülök és ott is maradok! Hiszem, hogy ott lélekben megerősödhetek, és továbbra is szerethetek teljes odaadással.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2019. január 03.