Hogyan létesült a budapesti Jézus Szíve templom?

apponyi_albert_250A világ hálátlan, sokszor a legnagyobb érdemekről senki sem beszél és amíg kétes értékű emberek lármája tölti el közélet piacát, addig a társadalom legjobbjait sokszor alig ismerjük. Ki beszél ma, pl. azokról a nagyokról, akik a 70-es és 80-as évek vallási közömbösségének legsötétebb éjszakájában a hitéleti szervezkedés magvait nálunk elültették?

Ezek a csendes és elfeledett nagyok közé tartozik radványi Győry Teréz grófnő (1), a nagynevű és nagymúltú családnak utolsó még élő sarja. A szentéletű grófnő ma teljesen ősi kastélyának szobáihoz van láncolva Perkátán, Fejér megyében, három év óta egyetlen lépést sem tud tenni. Ma 89 éves, de szellemileg teljesen friss és egészséges. Tréfás büszkeséggel emlegeti, hogy Apponyi Albert gróf (2), aki rokona, ‘még csak 85 éves’, ő úgy is szokta szólítani, hogy ‘Albert öcsém’. Apponyi Albert gróf, pedig nagyon örül ennek a megszólításnak, mert úgymond: sajnos nagyon kevesen vannak már az élők között, akik őt ‘öcsémuramnak’ nevezhetik!

A grófnő nagy időket látott. Mikor néhány évvel ezelőtt a földbirtok-rendező bíróságnak valami bizottsága Perkátára is kiszállt és a grófnő birtokait is vizsgálta, e hír szerint így fogadta az urakat:

-Hát már megint itt vannak? Hiszen csak a múltkor nyirbálták meg a birtokot?
-Mikor voltunk itt nemrég, méltóságos grófnő?- csodálkoztak az urak.
-Hát a múltkor, 1848-ban!

perkata_gyory_kastely_540Minket azonban elsősorban az érdekel, hogy ennek a nemes lelkű grófnőnek a működéséhez fűződik mindaz, amit Magyarországon a Jézus szíve tisztelet, a Mária kongregáció, lelkigyakorlatos mozgalom jelent és az a sokféle egyéb katolikus hitéleti, társadalmi, sajtó- és karitatív akció, ami a Jézus Társaság budapesti megtelepedésének következménye.

Gróf Győry Teréz telepítette be a magyar fővárosba a Jézustársasági atyákat. Ő volt az a fáradhatatlan munkás, aki a legteljesebb hitközöny idején főúri barátnőit maga köré gyűjtötte és velük együtt a budapesti Mária utcai rendházat és a József utcai templomot megépítette. Emellett számos más hitbuzgalmi és szociális akciót indított és vezetett sok-sok éven át, többször volt elnöknője, a Szent Szív zárdabeli Úrnők kongregációjának. Hűséges tanácsadója és segítője a nagy emlékű (nálunk azonban szintén elfejtett) Schaffgottsch Mariann anyának, az István úti, majd a Mikszáth téri Szent Szív intézet létesítőjének, alapítója és egyben vezetője a Szent Erzsébet egyletnek, szervezője id. Apponyi Györgyné grófnéval együtt a katolikus hölgyek kölcsönkönyvtárának és bizony nehéz volna elsorolni mindazt, amit még szépet, nagyot és nemeset érdemekben gazdag életében tett. Itt most csak a budapesti jezsuita templom és rendház létesítéséről mondunk el egyet-mást abból az alkalomból, hogy ez a templom most nyáron lett 40 éves, a megáldatásától számítva.

Ki hinné, hogy a létesülés első szálai a világhírű francia jezsuitáig, Ramiére páterig vezetnek vissza! Úgy történt, hogy 1863-ban, majd ismét 1865-ben a mi buzgó arisztokrata hölgyeink, főleg Apponyi Györgyné grófné (Apponyi Albert gróf édesanyja), meghívták az Imaapostolság és Jézus Szíve Szövetség világhírű megalapítóját Budapestre, aki el is jött és a szerviták templomában kilencnapi ájtatosságot tartott. A francia nyelvű szentbeszédeken az előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a templomot. A pátert az angolkisasszonyok látták vendégül. Mikor a páter a vallásos lelkesedés szent tűzét alaposan felszította a hölgyek lelkében, a szentbeszéd végén kisebb női küldöttség kereste fel, és azt kérdezte tőle, hogy már most mit tegyünk, hogy a felkeltett buzgóság el ne aludjék?

szervita_templom_540P. Ramiére (3) azt ajánlotta, hogy legyenek tagjai az Imaapostolságnak és megígérte, hogy minden hónapban elküldi nekik az imaapostolkodás havi imaszándékait. Hogy azonban a buzgó csoport vezető nélkül ne maradjon és a mozgalomnak folytatása is legyen, felkérték Kubinszky Mihály kalocsai kanonokot (4) az imaapostolkodás magyar vezetőjéül, aki aztán meg is indította a ‘Jézus Szíve Hírnőkét’, amelynek a szerkesztését utóbb P. Tóth Mikének (5) adta át (a folyóirat ma is megjelenik, P. Zsíros Ferenc szerkesztésében). Időközben P. Wenninger Miksa SJ (6) is fel-felrándult Budapestre, Pozsonyból, Szatmárról és az akkor még erősen német nyelvű budapesti közönségnek a belvárosi plébániatemplomban havonként Jézus Szívéről prédikált. Ebben a munkában később P. Riesz Ferenc (7) támogatta. Mióta aztán Simor prímás (8) az Egyetemi templomban számukra állandó gyóntatószéket jelölt ki. Weninger és Riesz páterek állandóan is letelepültek Pesten, egy Múzeum utcai, akkor még földszintes háznak két kis udvari szobáját bérelték ki nekik az említett hölgyek, később az akkori ‘Őz utcába’ (ma Szentkirályi utca) kerültek.

pesti_egyetemi_templom_5401886-ban P. Riesz és P. Mladoniczky (9) magyar és német nyelvű missziót tartottak Budapesten és úgy látszik, ekkor merült fel először a gondolat, hogy jó volna, ha jezsuitáknak Budapesten valami, akármilyen szerény kis kápolnájuk lenne. Győry grófnő lelke felujjongott erre a gondolatra és mindjárt elhatározta, hogy ezt a kis kápolnát Jézus szent szívének fogják szentelni. De csak kicsiny kápolnára mertek gondolni, mert hiszen a hitetlen, liberális kurzus idején nagyobbra nem mertek volna vállalkozni és emellett félni kellett attól is, hogy az uralkodó irányzat (Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége) sanda szemmel fogja nézni, hogy a neki gyűlöletes Jézustársaság a magyar fővárosban megveti a lábát!

simor_janos_250Azonban a fő dolog: a pénz is hiányzott. Szerencsére Győry Teréz grófnő, amint maga is kitűnő gazda volt (már korán maga vezette a gazdaságot), úgy szervezésben és a kéregetéshez is kitűnően értett, jó gyakorlatot szerzett ebben a szegényeket gondozó Szent Erzsébet egyesületben. Az első adományt maga tette bele egy külön e célra kiszemelt erszénybe, amelyben legalul egy Jézus Szíve képet helyezett el és azzal megindult a gyűjtés. Simor prímás is ‘főkoldulónak’ hívta és valahányszor a grófnő nála jelentkezett, tréfás izgalommal menekült előle vagy végigkutatta a zsebeit és csak 10 krajcárt talált bennük, majd ismét 10-et és így 10 krajcárjával kereste elő a kívánt adományt.

A grófnő egyik leghívebb segítője Pálffy Pálné grófné volt, a magyar patronázsok megszervezője, aki a kezdetben megijedt az új tervtől és a patronázsokat féltette tőle, de Győry Teréznek arra az érvelésére, hogy ha templom lesz, a patronázs is jobban fog terjedni, a templom építésnek egyik legbuzgóbb támogatója lett. Kiválóan támogatta a grófnőt Cselka Nándor (10) is, az akkori óbudai plébános és esperes, nála folytak az összejövetelek és tanácskozások. Ekkor már a tettek mezejére léptek, alkalmas telket kerestek. Ezzel Cselka egy Hajduska nevű buzgó konvertitát bízott meg, akinek ebben Velics Antal segédkezett. Meg is állapodtak hamarosan a Jézus Szíve templom mai telkében, melynek tulajdonosa egy Zamoyski gróf volt, aki azt feleségétől (Ocskay lány volt) hozományba kapta. A telek árát négyen adták össze: Győry grófnő, Pálffy Pálné, Majláth Györgyné (az országbíró felesége) és Wenckheim Krisztina grófnő.

Hogy a tervezett ‘kis kápolna’ helyett rendes templom épült, valóságos gondviselésszerű beavatkozásnak köszönhető. Már úgy volt, hogy aláírják a kápolna építésére vonatkozó szerződést az építésszel és a grófnő e célból 1888 júliusában kocsin el is indult Budapest felé, útközben azonban a lovak megbokrosodtak, a kocsi felborult és a grófnő erős zúzódásokat szenvedett. Mikor a ruháján vércseppeket látott, azokat Jézus Szívének ajánlotta fel. A szerződés aláírását így elhalasztották és mire a grófnő felépült, a kápolna terve már a templom tervének adta át a helyét.

Az új templom építészéül Kauser Józsefet (11) szemelték ki, aki a Bazilika belső építésze is volt és akinek a felesége az akkori polgármesternek leánya volt, ez nem volt megvetendő körülmény a katolikusellenes türelmetlenség klasszikus korában. Annyira tartottak a hatalmon lévő liberálisoktól, hogy az alapkő letételére is csak keveseket hívtak meg. A templom a legtisztább román stílusban és szokatlan műgonddal épült, minden anyaga elsőrendű, külön erre a célra több mint 100 különböző alakú és színű téglát égettek. Meg is látszik ez a gondosság az épület páratlan szolidságán, 40 év alatt a legcsekélyebb javításra sem volt benne szükség. Közben egymást érték a gyűjtésnek mindenféle fogásai: krajcárgyűjtés, sorsjegyek, stb. Isten ujját látták abban, hogy bár a templom nagyon sokba került, a hónap elején mindig megvolt a kifizetésekhez szükséges pénz.

budai_reformatus_templom_250Tisza Kálmán neje csodálkozva kérdezgette: Hogyan tudta Győry grófnő ezt a templomot létrehozni? Majd kimondta, hogy most már nekik, a kálvinistáknak is kell új templom. Meg is építette hamarosan a mai Szilágyi Dezső téren (12), meglehetősen a mi templomunk hatása alatt, szintén piros téglákból. A mindenható kálomista miniszter neje azonban bizonyosan nem merő gyűjtésből építette az ő templomát

Minthogy a templomot Jézus Szent Szívének szentelték, nagy gondot okozott a megfelelő Jézus Szíve szobor kiszemelése is. A grófnő felkereste Münchenben a hírneves Mayer céget, de nála csak gyári árút talált. Azonban az útja mégsem volt hiába, mert valahol mégis csak talált, üvegburok alatt, kicsiny, de művészi Jézus Szíve szobrot, amely megnyerte a tetszését, azt faragtatták ki fából és csakugyan ez a szobor máig dísze a főoltárnak. (A Szent Szív intézet István úti templomában ugyanez a szobor mintájára festette meg az apszis nagy képét Schaffgotsch anya.)

Mikor a Jézus Szíve templomot és a rendházat 1891 június elején felszentelték, bizony még 30 ezer forint hiányzott az előirányzott összegből. Az adománygyűjtés most már nehezebben ment. Mit volt, mit tenni, a jó grófnő kölcsönt vett fel és aztán éveken át törlesztgette az adósságot.

maria_utcai_templom_007_250De a templom megvolt és néhány páter azonnal megkezdte benne működését. Főleg P. Riesz, később P. Tomcsányi (13) szentbeszédei vonzottak sokakat. Zichy Nándor gróf (14) annyira szerette a templomot, hogy a saját palotáját is vele szembe építette fel (ma a szobra áll a templom előtt). Csakhamar szerény kis lelkigyakorlatos házat is kellett a rendház mellé építeni és ebből fejlődött ki, mikor a férfi Mária kongregációk P. Bús (15) és P. Bóta (16) vezetése alatt egymásután felvirágoztak, a mai Kongregációi Otthon. Szerkesztőségekkel, különböző vállalkozásokkal, a Szív újsággal, Magyar Kultúrával, Katolikus Kölcsönkönyvtárral, Jézus Szíve Szövetséggel, missziós mozgalommal, Kivé.-vel.

A csekély kis mag tehát terebélyes fává izmosodott. Hála érte a Gondviselésnek és hűséges eszközének, a Jézus Szíve tiszteletért lankadatlanul fáradozó, szentéletű Győry Teréz grófnőnek.

Nem illik, hogy elfeledkezzünk róla! Szeretetünk, hálánk és imádságunk kísérje perkátai csendes magányában.

Bangha Béla SJ

 

 

Jegyzetek

1 Győry Teréz (1842-1936) perkátai földbirtokos, több vallásos társulat elnöknője.

2 Apponyi Albert (1846-1933) politikus, az I. világháborút lezáró béketárgyalások egyik fő tárgyalója.

3 P. Henri Ramiére SJ (1821-1884) francia teológus, a Jézus Szíve tisztelet terjesztője

4 Kubinszky Mihály (1824-1881) később felszentelt püspök, a magyar tanárképzés előmozdítója, a csángókérdés egyik első magyarországi kutatója

5 P. Tóth Mike SJ (1835-1932) kalocsai gimnáziumi tanár, író, lapszerkesztő, polihisztor

6 helyesen P. Weninger Sándor SJ (1813-1896) elismert szónok és hithirdető

7 P. Riesz Ferenc SJ (1842-1922) vezető jezsuita, elismert szónok és hithirdető

8 Simor János (1813-1891) bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek

9 P. Mladoniczky Ferenc SJ (1826-1905) gimnáziumi tanár, neves belmisszionárius

10 Cselka Nándor (1834-1897) felszentelt püspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora

11 Kauser József (1848-1919) egyházi építész, az újpesti plébániatemplom tervezője és a budapesti Szent István bazilika belső építésze.

12 A vízivárosi egykori piactéren, a mai Szilágyi Dezső téren, Pecz Samu (1854-1922) egyetemi tanár tervei szerint 1892-1896 között felépítették a budai oldal legnagyobb református templomát, amely a mellett, hogy a Budavári Nagyboldogasszony templom tükörképeként áll a folyóparton, kétségtelenül a pesti Jézus Szíve templom ismeretetőjeleit viseli magán.

13 P. Tomcsányi Lajos SJ (1846-1926) író, tanár, a Mária Kongregációs mozgalom egyik vezetője

14 Zichy Nándor (1829-1911) politikus a Kereszténydemokrata Néppárt megalapítója

15 P. Bús Jakab SJ (1861-1935) a független magyar jezsuita rendtartomány első tartományfőnöke, a budapesti Kongregációs Otthon létrehozója.

16 P. Bóta Ernő SJ (1854-1939) a Mária Kongregációk magyarországi apostola, a Jézus Szíve Szövetség alapítója.

A jegyzeteket készítette Bikfalvi Géza

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2018. május 14.