Így él a maroknyi kínai katolikus közösség Budapesten

Miközben e lapszámunkban a magyar jezsuiták kínai jelenlétéről írunk, fordított előjelű folyamatra is van példa. Ha nem is mindjárt misszióban, de kínai katolikusok évek óta jelen vannak Budapesten, sőt rendszeres miséket tartanak egy, részben az ő rendelkezésükre bocsátott templomban. Szőnyi Szilárd írása a M.I.N.D. 2022. őszi számából.

„A budapesti Kínai Katolikus Egyház őszintén üdvözli Önt” – olvasható azon az A4-es információs lapon, amely a Kőbánya-MÁV-telepi Kisboldogasszony Templom kapujára rögzítve fogadja a látogatót. A Hungária körút melletti Tbiliszi téren vagyunk, zajvédő fallal elválasztva a városi sztrádától, kőhajításnyira a Kőbányai úti kínai piactól. A megfogalmazás azonban némiképp félrevezető: a szavak mögött nem önálló felekezetet kell sejteni, saját templommal, hanem a fővárosban élő kínai katolikusok misézőhelyét, melyet a magyar hívekkel „társbérletben” használnak. Mindehhez pedig elnyerték Erdő Péter bíboros, a főegyházmegye érsekének engedélyét és Lőrincz Zoltán Péter plébániai kormányzó beleegyezését. (A templom a törökőri Lisieux-i Kis Szent Teréz egyházközséghez tartozik.)

Mivel a maroknyi, félszáz fős hívő közösségnek saját papja nincs, Bécsből érkezik hozzájuk misézni egy kínai atya havonta egy vagy két alkalommal. Elérhetőségét megtaláltuk az A4-es lapon, így kérdéseinkkel hozzá fordultunk – melyekre két órán belül meg is érkezett a válasz a közösségről szóló ismertető és néhány fénykép formájában. „Hiába, a kínai munkamorál” – kiáltottunk fel egy – és a sztereotípiákra a jelek szerint fogékony – emberként a társszerkesztő kollégával. A továbbiakban Andreas Pan atya beszámolója, valamint személyes tapasztalataink alapján mutatjuk be a közösséget, melynek lelkésze 2006-tól Svájcban tanult, 2009 óta tevékenykedik a bécsi érsekségen, s a budapesti gyülekezet egyik tagja, Jakob Sung Pen Lin révén tartja a kapcsolatot itteni honfitársaival.

Erdő Péter bíboros (középen) Andreas Pan atyával és annak világi munkatársával

„Mivel hétköznap ilyenkor még sokan az éttermükben dolgoznak, csak kevesen jutnak el minden szentmisére. Más alkalmakkor tartott közösségi programjainkon viszont jóval többen szoktunk lenni” – szabadkozik szinte tökéletes magyarsággal az a kedves hölgy, aki augusztus közepén, a csütörtök esti fél hetes szentmise előtt fogad minket a templomban. A szertartáson pont egy tucatnyian vesznek részt, két kivétellel nők. Két lány és egy fiú ministrál, a liturgia természetesen mintha kínaiul lenne számunkra, de mindvégig követni tudjuk, hogy éppen hol járunk a szentmisében. A kántori feladatokat a gyülekezet egyik hölgy tagja látja el: az énekek fülbemászóan dallamosak, egyértelmű kínai zenei motívumokkal. Amint pedig a szertartás utáni rövid spontán beszélgetésen kiderül, a ministránsfiú kiválóan tud magyarul és németül – a magyarázat: öt éve él hazánkban, és a patinás sváb település, Pilisvörösvár Friedrich Schiller német nemzetiségi gimnáziumában érettségizett.

A közösség 2016 karácsonyán ünnepelte első anyanyelvi szentmiséjét, s mintegy húszan gyűltek össze akkor még a kőbányai Szent László-templomban – ezt már a németül tökéletesen beszélő Andreas Pan atyától tudjuk meg. Innentől fogva – Balogh Attila akkori plébános jóvoltából – évekig ez az egyházközség volt az otthonuk. Időközben megindultak a tárgyalások a bécsi és az esztergom-budapesti érsekség között, melyek következtében Andreas atyát kinevezték a közösség hivatalos lelkészévé. „2019 elejére minden hónapban kínai nyelven ünnepeltük a szentmisét a Szent László-templomban. A közösség létszáma ekkorra elérte az ötven főt; azóta immár csecsemőkereszteléseket is tarthatunk, misék előtt lehetőség nyílik a bűnbánat szentségében részesülni, hetente katekézist szervezünk, sőt ma már van egy bérmálásra váró tagunk és öt katekumenünk” – mondja a lelkipásztor.

A Kőbánya-MÁV-telepi Kisboldogasszony Templom

A gyülekezet a Covid idején csak online találkozhatott, de a világjárvány lecsengésével ismét tartanak személyes találkozókat, közös énektanulást, bibliaórát, agapét és más alkalmakat. 2022 januárjában aztán a közösség áttette székhelyét a Kőbánya-MÁV-telepi templomba. Andreas Pan egyszerre vezeti a bécsi és a budapesti kínai plébániát, mi több, a két egyházközség időről időre közös rendezvényeket tart. Az obligát kérdésre pedig – körükben mennyiben van jelen hazájuk katolikus egyházának megosztottsága – az atya így felel: „A legtöbb hívőnk Kínából és Tajvanról származik, de a gyülekezetünkben természetesen nincs külön hivatalos és külön földalatti egyház: mi egy és oszthatatlan közösségként tevékenykedünk.”

A szentmise végén a pap kedves szavakkal köszönt minket, melyre a résztvevők tapssal és széles mosollyal válaszolnak, majd a kötetlen beszélgetés után Andreas atya elindul a jezsuiták Horánszky utcai központja felé, hogy az ottani vendégszobában töltse az éjszakát. Kérésére örömmel nyújtottunk szállást ennek a kedves kínai atyának, aki két üveg ajándék vörösborral érkezett – melyet záros határidőn belül el is fogyasztottunk, a budapesti kínai közösség egészségére, és a kulturális különbségeket mindenkor áthidalni képes Isten nagyobb dicsőségére.


További cikkek a kínai magyar jezsuita misszióról a M.I.N.D. 2022. őszi számában:

Frissítve: 2022. október 07.