Így segítheti a megkülönböztetés módszere a jezsuiták és munkatársaik apostoli tevékenységét

A Jézus Társasága a döntéseit kezdeteitől fogva a közösségi megkülönböztetés módszerével hozta. Szeptember végén egy ötvenfős, jezsuitákból és munkatársaikból álló csoport találkozott a Róma melletti Monte Cuccóban, hogy tapasztalatot szerezzenek a „közösségi megkülönböztetés előmozdítása és az apostoli tervezés” (továbbiakban DiCAP) módszerének előmozdításában „A lelkigyakorlatok erejének felszabadítása” című európai konferencián. Ennek a folyamatnak a célja az első jezsuiták tapasztalatainak újbóli felfedezése, melyek lelki beszélgetés révén világossá váltak és küldetésük során egységesek voltak. Ezen a héten a csoport különböző gyakorlati és elméleti módon tanult. A cél az volt, hogy az Európai Konferenciák számára elősegítse a közösségi megkülönböztetést és az apostoli tervezést. A csoportot az Európai Tartományfőnökök Konferenciájának elnöke és egy nemzetközi facilitátor csapat segítette.

A Generális Atya különbséget tett a Jézus Társaságának szerzetesi teste (mely a fogadalmas jezsuitákból áll) és az apostoli test (mely a jezsuitákból és mindazokból áll, akik velük dolgoznak) között. A közösségi megkülönböztetés révén a résztvevők megértik azokat a mélyebb elveket és kapcsolatokat, amelyek az apostoli testet egyben tartják. Ahogyan az izmok és a csontok egyesülnek az emberi testben, úgy közös identitásunk, értékeink és gyakorlataink tartanak össze minket. Az megkülönböztetés gyakorlása az a folyamat, amely koordinálja és megerősíti az apostoli testet az evangélium szolgálatában, összehangolva azt Krisztus testével.

Az egyéni ima, lelki beszélgetések, tervezési eszközök és plenáris beszélgetések révén a résztvevők képesek voltak kidolgozni azokat a stratégiai célokat és célkitűzéseket, amelyek elősegítik a DiCAP folyamat végrehajtását közösségekben, művekben és a rendtartományokban. Az egyik résztvevő azt mondta: „Szeretem, hogy a DiCAP-ot komolyan veszi azt, hogy Isten már működik a világban, és mi arra vagyunk hívva, hogy hallgassunk bele, mit tesz Isten, és működjünk együtt azzal.”

Sok résztvevőt meglepett a lelki beszélgetés mély szintje, amelyet a csoportokban rövid idő alatt elértek. Egy másik résztvevő ezt a tapasztalatot fogalmazta meg: „A lelki beszélgetés annak a megosztása, hogy nekem mi a legfontosabb, életem másokkal való megosztása és a meghallgatás, ez mélyíti a közös utat.” Ezek a beszélgetések új életet és új energiát adtak a csoportnak, és ugyanazt adhatják a Jézus Társasága egész apostoli testének, így haladva egy erősebb és együttműködőbb jövő felé.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2019. október 14.