Imamorzsák Svédországból: ők találták ki a jezsuiták népszerű adventi kalendáriumát

Közösségi oldalainkon nagy népszerűségre tett szert az egykisadvent kezdeményezés, melynek során minden nap jezsuiták adnak egy-egy gondolatot, feladatot az aktuális szentírási idézethez. Az ötlet nem a mi fejünkből pattant ki, hanem egy Svédországban élő fiatal magyar házaspár keresett meg bennünket az elképzelésével. Gőbel Balázs és Noémi az imádságos adventi kalendárium hátteréről, sikeréről és a folytatás lehetőségeiről.

– Kik vagytok?

Noémi: Gőbel Noémi, vagyis sokaknak Nonó vagyok, Bazsi felesége, három gyerkőcünk anyukája, egyébként meg mesekönyves blogger és a Mesekártyák alkotója – én szerkesztgetem a naptár szövegeit, aztán töltöm fel őket az Instagramra minden nap.

Balázs: Én meg Gőbel Balázs vagyok, sokan Bazsinak hívnak, Svédországban élek Nonóval és három gyerekünkkel már kilenc éve. Én találom ki, hogy milyen szín, betű és kép legyen minden nap az egykisadventhez.

– Miért pont a jezsuiták?

Noémi: Igaziból édesanyám ötlete volt megkeresni benneteket, aki évek óta jár fel Dobogókőre, és nagyon szereti az ottani közösséget. Ő javasolta, hogy vegyük fel a kapcsolatot Vízi Elemér provinciális atyával, aki aztán nagyon kedvesen továbbította ötletünket a rend több tagjának, így lett ebből az adventi naptárból egy nagy, országokat átívelő összefogás.

– Milyen korábbi kapcsolatotok volt/jelenlegi kapcsolatotok van a jezsuitákkal?

Noémi: Többször jártunk már mi is Dobogókőn, amikor hazalátogattunk Svédországból, és engem mindig megfogott a közvetlen hangulat, ami az atyák és a közösség találkozásában született. Nekem a jezsuiták mindig a „mély” rend voltak, akik az ima mellett a meditációnak is látják értelmét, és nyitott lelkiséggel tekintenek a világi élet különböző problémáira is – túl a kőbevésett szabályokon.

Balázs: Gyerekkoromban a budapesti Jézus Szívébe jártam templomba, ott kezdtem el a gitáros zenés „karrieremet”. Emlékszem, nyaranta jártunk Dobogókőre Nagy Ernő testvérrel, meg a rorátékra és az utánuk tartott agapékra (főleg az agapékra:D)!

– Van, aki úgy tartja, az Instagram nem alkalmas elmélyült lelki üzenetek közvetítésére. Ti mégis ezt a felületet választottátok. Miért?

Noémi: Több oka is volt ennek. Az egyik, hogy mesekönyves Insta-blogomnak köszönhetően eleve jól ismertem az Instagram adta lehetőségeket. De még inkább azért, mert a hozzánk hasonló embereket akartuk vele megtalálni: akik nyitottak a lelkiségre, sőt vágyják azt, de élethelyzetük (vagy a vírushelyzet) miatt nem jutnak el templomba. Mivel viszont fent vannak Facebookon, Instagramon, ezeken az csatornákon meg lehet találni őket. Az Instagram leginkább a formát határozza meg – az üzenet milyensége, mélysége ugyanúgy az atyáktól jön, mint egy prédikáció vagy vezetett ima esetében.

– Ti magatok egyébként napról napra az egykisadventtel készültök a karácsonyra?

Balázs: Leginkább igen. Igyekszem utánaolvasni az idézetnek is, hogy jobban megértsem, és az segít csöppet kizökkenni a karácsonyváró forgatagból.

Noémi: Minden este olvasgatjuk a másnapi „lélekmorzsák”-at, amíg formába öntjük őket, és tényleg segítenek pici lelkiséget csempészni a napjaimba, de ennél is többet jelentenek nekem a visszajelzések, amiket rájuk kapunk.

Például?

Noémi: Elsőként olyan ismerőseim írtak köszönetet, akikről nem is gondoltam volna, hogy szintén vágyják az efféle lelki készülést. Ez már önmagában szuper érzés volt, de az még inkább, amikor vadidegenek kezdtek írni üzeneteket, hogy mennyire köszönik az egykisadventet, mennyire segít nekik az idei advent megélésében, mindennapjaik kihívásaiban. 

Balázs: Leginkább Nonó nézi a visszajelzéseket, és néha kiemel nekem egyet-kettőt. A legjobban a kórházas „Ne félj!” kép visszhangjánál éreztem, hogy itt többről van szó, másoknak is jelent valamit, amit csinálunk.

– Most, hogy jó pár nap tapasztalata áll a hátatok mögött, van valami, amit legközelebb másként volna érdemes csinálni?

Balázs: Legközelebb talán jobb lenne hamarabb kitalálni a színpalettát és a szövegeket, hogy jobban előre tudjunk dolgozni, és ne kelljen sokat fent maradni minden este:)

Noémi: Mindig lesz mit javítani, de, minden perfekcionizmusom ellenére, ezek nekem most részletkérdések, mert a lényeg, hogy bebizonyosodott: tényleg van igény egy ilyen formátumba öntött lelki üzenetre.

– Tapasztalataitok szerint naponta hány ember készült az egykisadventtel a karácsonyra?

Noémi: Az Instagramon jelenleg több mint hétszázan követnek minket, ami csak a szájról-szájra terjedő hírnek és megosztásoknak köszönhető, s ezért nagyon hálásak vagyunk. Emellett a jezsuiták saját felületein is sokan követik és osztják meg a naptár tartalmát, így szerintem egy-egy nap üzenete körülbelül két és félezer emberhez jut el, ami szintén egészen lélekbizsergető.

– Lesz folytatás?

Balázs: Jó lenne valami hasonlót továbbvinni akár Húsvétra készülve is. De ez még a jövő zenéje.

Noémi: Szuper lenne, ha ez a történet nem állna meg rögtön karácsony után. Az én titkos vágyam az, hogy minél többen meglássák az igényt erre az „újfajta”, közvetlen lelkiségre, és összefogással egy igényes, telefonos app szülessen meg, ami továbbviszi az itteni lelki tartalmat. De ahogy Bazsi mondja, ez még nagyon is a jövő zenéje:)

Az egykisadvent a jezsuiták Facebook- és Instagram-oldalán érhető el.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2020. december 15.