Jezsuita elmélkedés adventre 2.: ima a szegényekért, kitaszítottakért

Az alábbi segédlet a jezsuiták Egyetemes Apostoli Preferenciái alapján született. Összeállítói a Jézus Társaságának római központjában arra hívnak, hogy a következő négy hétben egy-egy témán elmélkedve közeledjünk karácsony ünnepéhez. Az egyes adventi vasárnapokon a rend 2029-ig szóló irányelvei állnak majd a középpontban. A második alkalom a szegényekre, kitaszítottakra irányítja a figyelmünket. Az itt következő vázlat személyes imához vagy közösségi megosztáshoz egyaránt felhasználható.

Olvasmányok: Iz 11,1-10; Zsolt 71; Róm 15,4-9; Mt 3,1-12

Helyszín kialakítása:

Lássam magam, ahogy alázatosan állok az engem szerető Úr előtt.

A kegyelem, amit kérek:

Kérem a kegyelmet, hogy jobban meg tudjam nyitni szívemet a körülöttem lévő világ számára, és különösen azok felé, akik szenvednek és ínségben vannak.

A második apostoli preferencia:

Társául szegődni a szegényeknek, a kitaszítottaknak, a méltóságukban sérülteknek a kiengesztelődés és az igazságosság küldetésének jegyében.

  • Izajás portét fest a Messiásról, Krisztusról. Ahogy ezt szemléljük, láthatjuk, hogy ez a bennünk, a világunkban növekvő új élet képe is. Megkaphatjuk a Szentlélek minden ajándékáét (az Úr Lelke nyugszik rajta), és imádkozhatunk, hogy a Szentlélek ezen ajándékai, a Lélek szerinti élet lakozzon közöttünk. Ezek olyan ajándékok, tulajdonságok, amelyek egymással kapcsolatba hozzák a dolgokat, személyeket. Ezért kérhetjük saját, személyes elkötelezettségeink és kapcsolataink megújítását is Különösen fontos a megbékélés, a kiengesztelődés kegyelme azokért a dolgokért, amelyeket tettünk, mondtunk vagy elmulasztottunk. Amikor nem tiszteltük a Szentlelket, vagy valamilyen módon megtagadtuk, hogy mások és világunk számára a Királyság életének hordozói legyünk.
  • Izajás portét fest egy új típusú társadalomról is, amelyben igazságosság uralkodik. Az igazságtalanság, a korrupció és a gonosz nem tolerálható; ez olyan társadalom, amely vágyik a békére, és ajándékba kapja a virágkort. Nem utópikus álom, hanem reményben megragadott keresztény valóság; minden alkalommal, amikor az Úr imádságát mondjuk, ezért imádkozunk: „Jöjjön el a te országod” (2. és 3. apostoli preferencia).
  • Szinte a próféta látomásának fordítottjaként a termékeny síkokat sivatagokká, a tengereket pedig az emberi hulladék halott gyűjtőmedencéjévé alakíthatjuk. Most Isten arra kér bennünket, hogy lássuk az ökológiai gyógyulást; a megújult teremtés képe, amely az igaz Isten ajándéka, a „közös otthonunk”. (4. apostoli preferencia).
  • Pál konkrétabbá teszi az Izajás által felvázolt portrét: Krisztus arcát és személyét adja hozzá. Arra kér bennünket, hogy „dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját”. Mi lehet jobb útja az együttérzés és a szeretet cselekedeteinek, a gyógyító és helyreállító tetteknek, mint az, amikor kilépünk önmagunkból és mások javáért élünk, azért a helyért, amit otthonunknak hívhatunk?
  • Az evangélium szintén portét fest: a próféták prófétája Keresztelő János. Aki még az anyaméhben is felismerte az Urat, tanúbizonyságot tett róla. János emlékeztet bennünket, hogy Isten szabadon cselekszik. Isten szövetsége mindenen túlmutat, mert az ő szeretetének, igazságosságának és irgalmának nincs határa (3. apostoli preferencia). Krisztus ismerete mindig küldetéssel jár: ismertté tenni Istent (előkészíteni az Úr útját,) felkínálni Isten ajándékait minden nőnek és férfinak, különös tekintettel a szegényekre a kirekesztettekre (2. apostoli preferencia), valójában az egész teremtés számára (4. apostoli preferencia).

Jánosnál, aki az Úr „kairosz”-át, az elérkezett pillanatot hirdeti, mindig a döntés és megítélés ideje van. Nem lehetünk semlegesek Krisztus jelenlétében. János azt kéri, hogy válasszunk, ezért szükségünk van arra a kegyelemre, hogy „bölcsen ítéljük meg a föld dolgait, és ragaszkodjunk szilárdan a menny dolgaihoz”.

  • A zsoltár arról szól, hogy a király vagy a kormányzók felelőssége a szegények és kiszolgáltatottak megvédése a kizsákmányoló gazdasági erők és az általuk elkövetett erőszak ellen.

Az advent arra hív bennünket, hogy válasszunk és lépjünk új útra. Válasszuk az Úr útját, ami abba a világba vezet, amely vár és vágyakozik, még akkor is, amikor még nem ismeri őt.

  • Hasznos lehet az egyetemes apostoli preferenciák igéinek átgondolása: mutatni az utat Isten felé; együtt tartani a megbékélés és igazságosság felé a szegényekkel, a világ kirekesztett embereivel, akiknek méltóságát megsértették; kísérni a fiatalokat a reményteljes jövő létrehozásában; együttműködés a Közös Otthonról (teremtett világról) való gondoskodásban.

Reflexió:

Hogyan tudom megmutatni életemben és a kapcsolataimban a Lélek új életét?

Vagy:

Megtaláltam a kegyelmet, amit kerestem? Hogyan tudok válaszolni rá?

Imabeszélgetés:

Hogy minél inkább a Krisztus képére alkotott „portrévá” válhassak gondolataimmal, szeretetemmel, szavaimmal és tetteimmel.

(Az első rész ezen a linken olvasható.)

Frissítve: 2019. december 06.