„Jézussal a sivatagban”: online lelkigyakorlat az ausztrál jezsuitáktól (11. nap)

Tizenegyedik nap: Jézussal a Getszemáné-kertben

  1. Felkészülés az imára

Ülj vagy feküdj kényelmesen, tudatosíts bármilyen feszültséget a vállaidban, kezeidben, vagy szorítást a mellkasodban vagy az izmaidban. Engedd meg magadnak, hogy ellazulj. Nézz körbe a szobában, és a házban/lakásban, ami ez alatt a lelkigyakorlat alatt a te sivatagod. Nézz ki az ablakon a világra, ami most el van zárva előled. Engedd meg Istennek, hogy belépjen a szobába – és az életedbe.

 

  1. Kérd Istentől, amit szeretnél

Néhány szóban vagy egy képben ki tudod fejezni, hogy érzed magad most? Mit szeretnél, hogyan legyen Isten jelen a számodra? Kérd meg Istent, hogy nyissa meg a szívedet és az elmédet az előtt, amit adni akar ma neked.

 

  1. Napi témaindító ima

Istenem, a mostani lelkigyakorlat napjai folyamán szemtanúja voltam a mások iránti gondoskodásodnak, és éreztem, hogy szeretsz. Látom az életemen, hogy közös a történetünk (amit te még jobban is látsz, mint én!). Ma a bizalom ajándékát kérem tőled – úgy szeretnék bízni, ahogyan te bíztál a mennyei Atyádban. Hadd bízzak benne, hogy velem maradsz, és segítesz szembenézni minden félelmemmel és kudarcommal. Ezzel az ajándékkal mindenen felül tudok emelkedni. Ámen.

 

  1. Olvasmányok

Akkor Jézus elment velük egy majorba, amelyet Getszemáninak hívnak, és azt mondta a tanítványoknak: »Üljetek le itt, amíg én elmegyek oda és imádkozom.« Maga mellé vette Pétert és Zebedeus két fiát, s elkezdett remegni és gyötrődni. Akkor azt mondta nekik: »Szomorú az én lelkem mindhalálig. Maradjatok itt, és virrasszatok velem.« Egy kissé előbbre ment, arcra borult és így imádkozott: »Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a kehely. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te.« Ezután odament a tanítványokhoz, és alva találta őket. Azt mondta Péternek: »Így hát nem tudtatok egy órát sem virrasztani velem? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! A lélek ugyan kész, de a test erőtlen.« Aztán újra elment másodszor is, és így imádkozott: »Atyám, ha nem lehet, hogy elmúljon ez anélkül, hogy kiigyam, legyen meg a te akaratod.« Megint visszatért, és újra alva találta őket, mert a szemük elnehezedett. Erre otthagyta őket, ismét elment és harmadszor is imádkozott újra, ugyanazokkal a szavakkal. Aztán odament a tanítványokhoz és azt mondta nekik: »Aludjatok már és nyugodjatok! Íme, elközelgett az óra, és az Emberfiát a bűnösök kezébe adják. Keljetek föl, menjünk! Íme, közel van már, aki elárul engem.« (Máté 26:36-46, KNB)

 

  1. zsoltár

Aki a Fölségesnek oltalmában lakik,

a Mindenható árnyékában nyugszik,

azt mondja az Úrnak: »Te vagy az én oltalmazóm

és erősségem, Istenem, akiben bizakodom.«

Mert ő megment engem a vadászok tőrétől,

a súlyos veszélytől.

Szárnyával árnyékot borít rád,

és tollai alatt menedékre találsz;

Pajzs és páncél az ő hűsége,

nem kell félned az éjszaka rémeitől,

a nappal repülő nyíltól,

a sötétben látogató járványtól,

a délben pusztító ragálytól.

 

Ezren essenek el bár oldalad mellől

és tízezren jobbod felől,

hozzád semmi sem közeledik.

Sőt saját szemeddel fogod nézni,

meglátod a gonoszok bűnhődését.

 

Mert te vagy, Uram, menedékem!

Ha a Fölségest választottad oltalmadnak,

balszerencse nem ér téged,

csapás nem jut sátrad közelébe.

 

Mert angyalainak parancsol felőled,

hogy minden utadon őrizzenek.

Kezükön hordoznak téged,

hogy kőbe ne üssed lábadat.

Áspiskígyón és viperán fogsz járni,

eltiprod az oroszlánt és a sárkányt.

Mivel bennem bízik, megszabadítom,

oltalma leszek, mert ismeri nevemet.

 

Ha kiált hozzám, meghallgatom,

a szorongatás idején vele leszek,

megmentem és megdicsőítem.

Betöltöm őt hosszú élettel,

és megmutatom neki üdvösségemet.

 

  1. Reflexió

Az Olajfák hegyén, miután megünnepelte az utolsó vacsorát az apostolokkal, Jézus a legnagyobb félelmeivel szembesül. “Az emberfiát pedig átadják…” Birkózik ezekkel a félelmekkel elismerve a gyengeségét. Ez nem egy “egyszer s mindenkorra” esemény – újra és újra nekifut azon az éjszakán, mielőtt végül megadja magát, és győzelmet arat. Feladja, hogy elkerülje a fájdalmat és veszteséget, megadja magát az erőszaknak, legyőzi a természetes menekülési ösztönét, és azt a vágyát, hogy ne ilyen jövő várjon rá. Átadja az életét és az álmait az Atya kezébe – és felülkerekedik az Istenbe vetett bizalma megingásán. Jézus egyedül van ebben a küzdelemben. Három barátját is meghívja maga mellé, de ők nem tudnak ébren maradni. Nem tudnak szembenézni a valósággal. Túl kemény nekik. Mégis csak kevéssé veti a szemükre.

A zsoltár egy olyan ember imája, aki szintén nehézségekkel küzd, és aki bízik Istenben. A zsoltáríró meg van győződve arról, hogy Isten tenni fog őérte. Azonban megkérdőjelezhetjük azt az állítását, hogy Isten meg fogja védeni a katasztrófától, a fájdalomtól és a haláltól. Ez az, amit Jézus tanít nekünk: megengedte a lehetőséget, hogy Ő (az Isten fia) valóban meg fog halni az ellenségei keze által, mégis hitte, hogy végül (talán az utolsó ítéletkor) Isten helyre teszi a dolgokat. Jézus csak azt tehette, ami tőle tellett – utolsó lélegzetéig abszolút becsületességgel –, s hogy Isten mit tesz, ezt Jézus Istenre hagyta.

Most e hosszas elszigeteltség után úgy érzed, hogy szinte összeroppansz lelkileg? Úgy érzed, hogy erőfeszítéseid nem fognak gyümölcsöt hozni? Küzdesz azzal, hogy a szabadulásról, a szabadságról és boldogságról álmodozol úgy, ahogy ezeket korábban ismerted? Ez a te Getszemáné-kerted. Ez az a pillanat, amikor önmagad az Atyának ajándékozod. És Jézus – az élő, feltámadott, győzedelmes – veled van. A halálon keresztül nyitott utat az Atya jelenlétéhez. Segít áthidalni a nehézségeket, amelyeket egyedül nem tudsz átlépni, hiszen már meg is tette ezt.

Jézus nem alszik. A szentek és az elhunyt szeretteid sem, akik vigyáznak rád. Az ő szerető jelenlétükben oszd meg Istennel, mit érzel most pontosan. Engedd, hogy a tested kifejezze ezt. Mondd el Istennek, mire vágysz leginkább – hogy szeretetben és bizalomban haladhass tovább az előtted álló úton.

 

  1. Záróima

Atyám, köszönöm, hogy elküldted hozzám Jézust és még sokakat, akik megmutatják, hogy bízhatok Benned, hogy valóban a segítségünkre sietsz, ha hívunk Téged. Segíts elfogadnom, hogy a jövőmet és a szeretteim jövőjét nem én határozom meg. Tarts meg mindig Jézus jelenlétében, hogy amint szenvedek, ahogy ő szenvedett, úgy támadhassak fel vele én is az örök életre. Ámen.

 

  1. Visszatekintés az imára

Néhány percet fordíts arra, hogy visszatekintesz az imádságodra. Ne ítéld meg, csak idézd fel azokat a helyeket, ahol a szíved felkavarodott – szeretettől, haragtól, aggodalomtól, és más érzésektől. Tárd ezeket a pillanatokat Isten elé. Ha segít neked, le is írhatod őket.

 

Esti ima – tizenegyedik nap

  1. Tudatosítsd Isten jelenlétét

Nézd végig a mai elszigeteltségben töltött napod eseményeit a Szentlélek társaságában. Kérd Istent, hogy az Ő szemével nézhess.

 

  1. Összpontosíts az érzelmeidre

Isten Lelke a szívünk rezdülésein keresztül munkálkodik. Pörgesd végig magad előtt a napodat, mint egy videofelvételt. Reflektálj az érzésekre, amiket megéltél a nap folyamán. Unalom? Eufória? Neheztelés? Együttérzés? Harag? Magabiztosság? Öröm? Honnan jönnek ezek az érzések? Mit mondhat ezeken keresztül Isten neked? Szólnak ezek az érzések arról, hogy mi számít neked a legtöbbet?

 

  1. Válassz ki egy alkalmat, amikor nagyon erőteljes érzéseid voltak, és éld újra

Kérd a Szentlelket, hogy irányítsa a figyelmedet valamire, ami a nap folyamán szíven talált: a szeretet érzése, unalom, ingerlékenység, nyugalom, gyűlölet, stb. Lehet, hogy egy jelentőségteljes találkozás egy másik személlyel, vagy az örömnek és a békességnek egy élénk pillanata. Az is lehet, hogy valami látszólag jelentéktelen dolog az, ami a szívedet megmozgatta, mint például egy nap felé szálló madárraj. Engedd, hogy a szíved spontán módon reagáljon az érzésre, bármit is érzel – akár hálát, akár sajnálatot, örömöt vagy haragot.

 

  1. Nézz a holnap felé

Kérd Istent, hogy adjon neked világosságot a holnap kihívásaira, ami egy újabb elszigeteltségben töltött nap lesz. Figyelj az érzésekre, amik felszínre jönnek, ahogy előre elképzeled, hogy mi vár rád holnap. Kétség? Vidámság? Nyugtalanság? Engedd, hogy ezek az érzések imává alakuljanak. Keresd Isten vezetését. Kérd a segítségét és bölcsességét. Imádkozz reményért és a jókedvért.

 

  1. Zárásként beszélgess Jézussal

Imádkozz gyógyulásért, kérd a védelmét és a segítségét. Kérd a bölcsességét a kérdéseiddel és problémáiddal kapcsolatban. Köszönd meg az életed ajándékát, azokat az embereket, akik szeretnek téged, és azokat, akiket szeretsz.

Vissza az első naphoz és a tartalomhoz.

 

Frissítve: 2020. november 05.