„Jézussal a sivatagban”: online lelkigyakorlat az ausztrál jezsuitáktól (13. nap)

Tizenharmadik nap – Jézussal és Mária Magdolnával

  1. Felkészülés az imára

Ülj vagy feküdj kényelmesen, tudatosíts bármilyen feszültséget a vállaidban, kezeidben, vagy szorítást a mellkasodban vagy az izmaidban. Engedd meg magadnak, hogy ellazulj. Nézz körbe a szobában, és a házban/lakásban, ami ez alatt a lelkigyakorlat alatt a te sivatagod. Nézz ki az ablakon a világra, ami most el van zárva előled. Engedd meg Istennek, hogy belépjen a szobába – és az életedbe.

 

  1. Kérd Istentől, amit szeretnél

Néhány szóban vagy egy képben ki tudod fejezni, hogy érzed magad most? Mit szeretnél, hogyan legyen Isten jelen a számodra? Kérd meg Istent, hogy nyissa meg a szívedet és az elmédet az előtt, amit adni akar ma neked.

 

  1. Napi témaindító ima

Istenem, kérlek, segíts, hogy nyitott legyek feléd most és egész nap. Hiszem, hogy mindenütt ott vagy, kérlek, hadd érezzem itt és most a jelenlétedet! Hadd ismerjem fel újra, hogy szeretsz velem lenni. Ámen.

 

  1. Olvasmányok

Mária pedig kinn állt a sírnál, és sírt. Amint sírdogált, behajolt a sírboltba. Két angyalt látott fehér ruhában ülni, az egyiket fejtől, a másikat lábtól, ahol Jézus teste feküdt. Azok megkérdezték tőle:

»Asszony, miért sírsz?« Ő azt felelte nekik: »Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!« Ahogy ezt kimondta, hátrafordult, és látta Jézust, hogy ott áll, de nem tudta, hogy Jézus az. Jézus megkérdezte tőle: »Asszony, miért sírsz? Kit keresel?« Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: »Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!« Ekkor Jézus megszólította őt: »Mária!« Erre ő megfordult, és héberül így szólt: »Rabbóní!«, ami azt jelenti: Mester. Jézus így szólt hozzá: »Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.« Mária Magdolna elment, és hírül vitte a tanítványoknak: »Láttam az Urat!«, és hogy ezeket mondta neki. (János evangéliuma 20:11-18, KNB)

 

  1. Zsoltár (KNB)

Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát,

olyan volt, mintha álmodnánk.

Akkor szánk vígsággal telt meg,

nyelvünk pedig ujjongással.

Azt mondták akkor a nemzetek között:

»Nagy dolgokat művelt velük az Úr!«

Nagy dolgokat művelt velünk az Úr,

azért örvendezünk.

 

Fordíts fogságunkon, Uram,

mint ahogy megfordítod délen a patakokat!

Akik könnyek között vetnek,

majd ujjongva aratnak.

Csak mentek és sírtak,

úgy vitték vetni vetőmagjukat;

de ujjongva jönnek vissza majd,

s úgy hozzák a kévéiket.

 

  1. Reflexió

Amint az elszigeteltségünk ideje vége felé közeledünk – ami a valóságban egyesek számára elég távoli lehet – legtöbben megkönnyebbülünk és örülünk. Jézus követői számára az Ő feltámadása szintén a gyászból örömre fordulást jelenti. Ez élénken megjelenik Mária Magdolna történetében Jézus sírjánál. Amikor odamegy, teljesen felülkerekedik rajta a gyász. Annyira bele van merülve abba, hogy Jézus holttestét jött olajjal megkenni, hogy észre sem veszi a két síron üldögélő, fehér ruhás angyal rendkívüli jelenlétét. Az Élő Jézust sem ismeri fel addig, amíg Jézus a nevén nem szólítja őt. Akkor a nyakába borul. Jézus ekkor felkészíti őt az útjuk következő szakaszára, amikor olyan módon van velünk, ami a fizikai érintésen felül áll.

A történet középpontjában a szeretet áll. Bár Jézus halála letaglózta Mária Magdolnát, szeretetből kitart mellette. Az ő szeretete és Isten szeretete fonódik össze a feltámadt Jézussal való találkozásban. Jézus szeretete Mária Magdolna iránt ugyanaz a szeretet, amivel a bal lator felé fordult a kereszten. A szeretet legyőzi a halált.

A történet arra hívja fel a figyelmünket, hogy milyen központi része a szeretet a vallásunknak és az életünknek. Imádkozzunk most mindazokért, akiket szeretünk, és akik minket szeretnek. Imádkozzunk azért is, hogy a szeretet felülkerekedjen minden olyan erőn, ami a halált szolgálja a társadalmunkban.

 

  1. Hogyan imádkozzunk?

Ha az evangéliumi résszel szeretnél imádkozni, éld át Mária Magdolna szerepében, az ő gyászától kezdve, ahogy a sírhoz jön, az ő boldogságáig, ahogy rohan vissza a tanítványokhoz. Beszélgess Jézussal a saját érzelmeidről is, ahogy az elszigetelt és aggodalommal teli idő vége felé közeledsz. Beszélgess arról a szeretetről, ami segített neked átvészelni ezt az időszakot. Adj hálát azokért, akikhez szeretettel kapcsolódsz. Kérd imában Isten szeretetének mély megtapasztalását, bárhová is visz az élet.

A 126. zsoltár a fogságból hazatérő emberek éneke, jó imádság öröm idején.

Ha gondolod, az imádságodhoz bekapcsolhatsz valamilyen örömteli hangszeres zenét.

 

  1. Záróima

Szerető Isten, köszönöm a szeretetet, ami Mária Magdolnát könnyek között vitte a sírhoz, és boldogan küldte vissza. Köszönöm a szeretetet, ami Jézust átvitte az értünk elszenvedett halálból a velünk való életbe. Köszönöm a szeretetet, ami olyan sok emberrel köt engem össze. Kérlek, legyél mindazokkal, akik szenvednek emiatt a járvány miatt. Kérlek, segíts, hogy az elszigeteltség ideje alatt, és utána is a szeretet vezéreljen engem. Ámen.

 

  1. Visszatekintés az imára

Néhány percet fordíts arra, hogy visszatekintesz az imádságodra. Ne ítéld meg, hogy siker vagy kudarc volt ez az imád – egyetlen imádság sem kudarc. Idézd fel azokat a helyeket, ahol a szíved felkavarodott – szeretettől, haragtól, aggodalomtól, és más érzésektől. Tárd ezeket a pillanatokat Isten elé. Ha segít neked, le is írhatod őket.

 

Esti ima – tizenharmadik nap

  1. Tudatosítsd Isten jelenlétét

Nézd végig a mai elszigeteltségben töltött napod eseményeit a Szentlélek társaságában. Kérd Istent, hogy az Ő szemével nézhess.

 

  1. Összpontosíts az érzelmeidre

Isten Lelke a szívünk rezdülésein keresztül munkálkodik. Pörgesd végig magad előtt a napodat, mint egy videofelvételt. Reflektálj az érzésekre, amiket megéltél a nap folyamán. Unalom? Eufória? Neheztelés? Együttérzés? Harag? Magabiztosság? Öröm? Honnan jönnek ezek az érzések? Mit mondhat ezeken keresztül Isten neked? Szólnak ezek az érzések arról, hogy mi számít neked a legtöbbet?

 

  1. Válassz ki egy alkalmat, amikor nagyon erőteljes érzéseid voltak, és éld újra

Kérd a Szentlelket, hogy irányítsa a figyelmedet valamire, ami a nap folyamán szíven talált: a szeretet érzése, unalom, ingerlékenység, nyugalom, gyűlölet, stb. Lehet, hogy egy jelentőségteljes találkozás egy másik személlyel, vagy az örömnek és a békességnek egy élénk pillanata. Az is lehet, hogy valami látszólag jelentéktelen dolog az, ami a szívedet megmozgatta, mint például egy nap felé szálló madárraj. Engedd, hogy a szíved spontán módon reagáljon az érzésre, bármit is érzel – akár hálát, akár sajnálatot, örömöt vagy haragot.

 

  1. Nézz a holnap felé

Kérd Istent, hogy adjon neked világosságot a holnap kihívásaira, ami egy újabb elszigeteltségben töltött nap lesz. Figyelj az érzésekre, amik felszínre jönnek, ahogy előre elképzeled, hogy mi vár rád holnap. Kétség? Vidámság? Nyugtalanság? Engedd, hogy ezek az érzések imává alakuljanak. Keresd Isten vezetését. Kérd a segítségét és bölcsességét. Imádkozz reményért és a jókedvért.

 

  1. Zárásként beszélgess Jézussal

Imádkozz gyógyulásért, kérd a védelmét és a segítségét. Kérd a bölcsességét a kérdéseiddel és problémáiddal kapcsolatban. Köszönd meg az életed ajándékát, azokat az embereket, akik szeretnek téged, és azokat, akiket szeretsz.

Vissza az első naphoz és a tartalomhoz.

Frissítve: 2020. november 05.