„Jézussal a sivatagban”: online lelkigyakorlat az ausztrál jezsuitáktól (14. nap)

Tizennegyedik nap: Jézus főz a tanítványoknak

 

  1. Felkészülés az imára

Ülj vagy feküdj kényelmesen, tudatosíts bármilyen feszültséget a vállaidban, kezeidben, vagy szorítást a mellkasodban vagy az izmaidban. Engedd meg magadnak, hogy ellazulj. Nézz körbe a szobában, és a házban/lakásban, ami ez alatt a lelkigyakorlat alatt a te sivatagod. Nézz ki az ablakon a világra, ami most el van zárva előled. Engedd meg Istennek, hogy belépjen a szobába – és az életedbe.

 

  1. Kérd Istentől, amit szeretnél

Mit szeretnél Istentől ezekben a napokban?

Ma segíthet, ha belefoglalod az imádba a kérést, hogy Jézust mélyebben megismerhesd, jobban szerethesd, és szorosabban a nyomába léphess a sivatagban eltöltött idejétől kezdve egészen a feltámadás öröméig.

Istenem, kérlek, segíts, hogy nyitott legyek feléd most és egész nap. Hiszem, hogy mindenütt ott vagy, kérlek, hadd érezzem itt és most a jelenlétedet! Hadd ismerjem fel újra, hogy szeretsz velem lenni. Ámen.

 

  1. Olvasmányok

Simon Péter így szólt hozzájuk: „Megyek halászni.” „Veled tartunk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak. De akkor éjszaka nem fogtak semmit. Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton. De a tanítványok nem ismerték fel, hogy Jézus az. Jézus megszólította őket: „Fiaim, nincs valami ennivalótok?” „Nincs” – felelték. Erre azt mondta nekik: „Vessétek ki a bárka jobb oldalán a hálót, s ott majd találtok.” Kivetették a hálót, s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól. Erre az a tanítvány, akit Jézus kedvelt, így szólt Péterhez: „Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert neki volt vetkőzve –, és beugrott a vízbe. A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire. Amikor partot értek, izzó parazsat láttak s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: „Hozzatok a halból, amit most fogtatok.” Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely tele volt nagy hallal, szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a háló. Jézus hívta őket: „Gyertek, egyetek!” A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: „Ki vagy?” – hiszen tudták, hogy az Úr az. Jézus odajött, fogta a kenyeret, s adott nekik. Ugyanígy halat is. Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik. (János evangéliuma 21:3-14, SZIT)

 

  1. Zsoltár (SZIT)

Gyertek, zengjünk dalt az Úrnak,

ujjongjatok üdvünk sziklája előtt!

Dicsőítő énekkel lépjetek színe elé,

magasztaljátok hangosan, zsoltárt énekelve!

Mert nagy Isten az Úr,

fölséges király minden isten fölött.

Kezében vannak a föld mélységei,

és övéi a hegyek csúcsai.

Övé a tenger, ő alkotta,

övé a föld, keze teremtette.

Gyertek, boruljatok le és imádjátok,

hajtsatok térdet az Úr előtt, aki teremtett minket!

 

Mert ő a mi Istenünk,

mi pedig legelőjének népe,

s kezére bízott nyáj vagyunk.

 

  1. Reflexió

Amikor végre szabadok vagyunk és elhagyhatjuk az elszigeteltségünk helyét, legtöbben izgatottak vagyunk a szabadság és a tágabb társaság kilátása miatt. Ez a boldogság és izgalom, aminek a hitünk ritmikájában központi szerepe van, tetten érhető Jézus és a tanítványok történetében. Ez a harmónia és a bővelkedés jelenete. Annak ellenére, hogy Jézus halála előtt civakodtak, és mindenki elszéledt a maga feje után, itt vidáman együtt halászgatnak. Miután semmit sem fognak, visszafordulnak a szárazföld felé, és Jézus, akit nem ismernek fel, azt mondja nekik, hogy vessék ki a hálót a másik oldalon. Ahelyett, hogy ezt a szárazföldi kibicet melegebb éghajlatra küldenék, megteszik, amit mond, és rengeteg halat fognak, annyit, ami egy hónapra elegendő reggelit biztosít nekik. Amikor visszatérnek a partra, felismerik Jézust, és ő hallal és kenyérrel vendégeli meg őket. Na, ez egy emlékezetes nap, egy életre szóló barátság, és sok minden, amit még várni lehet.

János evangéliumi történeteinek mindig van egy mélyebb jelentése. Ez a történet arról is szól, hogy az egyház küldetése, hogy az embereket Jézushoz közel vonzza. Az egyház akkor jár hűségesen Jézus útján, ha a keresztények egységesek, és Jézus szavára figyelnek, akármilyen formában is érkezik az hozzájuk, gyakran teljesen idegeneken keresztül. És az életük középpontjában az az idő áll, amikor egy közös étkezésben, az Eucharisztiában Jézus megtöri a kenyeret. És mindannyian azt a lakomát, amit az idők végén fognak Jézussal elkölteni.

A visszavonulásunk végén osztozhatunk a tanítványok izgalmában, akik Jézussal ehetnek együtt. Az evangélium azt sugallja, hogy egyszerű kis dolgokkal is óriási különbséget érhetünk el – ha lelkesedünk mások ötleteiért, ha vidáman dolgozunk együtt, akármilyen szerencse kísér is, ha nyitottak vagyunk Isten szavára idegenek ajkáról is. Ez még a sivatagot is virágba boríthatja.

 

  1. Hogyan imádkozzunk?

Ha az evangéliumi résszel szeretnél imádkozni, képzeld el a jelenetet a tanítványok szemszögéből, ahogy halászni mennek, ahogy nem fognak semmit, ahogy egy vadidegen tanácsára mégis visszafordulnak, ahogy egy határnyi halat fognak, ahogy meglátják Jézust, amint éppen a közös ebédjükhöz süti a halat. Beszélgess Jézussal a saját érzelmeidről is, most, hogy a visszavonulás utolsó napját éled, és köszönd meg neki mindazt a kedvességet, ami segített neked átmenni ezen az időszakon. Oszd meg vele a következő időszakra vonatkozó reményeidet. Imádkozz azokért, akik egy csónakban eveznek veled. Kérd imában Isten szeretetének mély megtapasztalását, bárhová is visz az élet.

A 95. zsoltár a barátok találkozásának öröme a fogságból hazatérés után. Néhány sora veled maradhat a nap folyamán.

Ha gondolod, az imádságodhoz bekapcsolhatsz valamilyen örömteli hangszeres zenét.

 

  1. Záróima

Szerető Isten, köszönöm a jelenlétedet ezen az úton, ahol Jézust kísértem a pusztán át. Segíts, hogy úgy várjak másokra, ahogy te vártál a tanítványokra, bárhová is visz az életem. Vigasztald a barátaimat, és mindazokat, akik most is elzárkóznak a járvány miatt, és aggódnak az életük és a szeretteik miatt. Köszönöm mindazokat az embereket, akik kitartanak mellettem, és azokat akiket szeretek, akikről gondoskodom. Ámen.

 

  1. Visszatekintés az imára

Néhány percet fordíts arra, hogy visszatekintesz az imádságodra. Ne ítéld meg, hogy siker vagy kudarc volt ez az imád – egyetlen imádság sem kudarc. Idézd fel azokat a helyeket, ahol a szíved felkavarodott – szeretettől, haragtól, aggodalomtól, és más érzésektől. Tárd ezeket a pillanatokat Isten elé. Ha segít neked, le is írhatod őket.

 

Esti ima – tizennegyedik nap

  1. Tudatosítsd Isten jelenlétét

Nézd végig a mai elszigeteltségben töltött napod eseményeit a Szentlélek társaságában. Kérd Istent, hogy az Ő szemével nézhess.

 

  1. Összpontosíts az érzelmeidre

Isten Lelke a szívünk rezdülésein keresztül munkálkodik. Pörgesd végig magad előtt a napodat, mint egy videofelvételt. Reflektálj az érzésekre, amiket megéltél a nap folyamán. Unalom? Eufória? Neheztelés? Együttérzés? Harag? Magabiztosság? Öröm? Honnan jönnek ezek az érzések? Mit mondhat ezeken keresztül Isten neked? Szólnak ezek az érzések arról, hogy mi számít neked a legtöbbet?

 

  1. Válassz ki egy alkalmat, amikor nagyon erőteljes érzéseid voltak, és éld újra

Kérd a Szentlelket, hogy irányítsa a figyelmedet valamire, ami a nap folyamán szíven talált: a szeretet

érzése, unalom, ingerlékenység, nyugalom, gyűlölet, stb. Lehet, hogy egy jelentőségteljes találkozás egy másik személlyel, vagy az örömnek és a békességnek egy élénk pillanata. Az is lehet, hogy valami látszólag jelentéktelen dolog az, ami a szívedet megmozgatta, mint például egy nap felé szálló madárraj. Engedd, hogy a szíved spontán módon reagáljon az érzésre, bármit is érzel – akár hálát, akár sajnálatot, örömöt vagy haragot.

 

  1. Nézz a holnap felé

Kérd Istent, hogy adjon neked világosságot a holnap kihívásaira, ami egy újabb elszigeteltségben töltött nap lesz. Figyelj az érzésekre, amik felszínre jönnek, ahogy előre elképzeled, hogy mi vár rád holnap. Kétség? Vidámság? Nyugtalanság? Engedd, hogy ezek az érzések imává alakuljanak. Keresd Isten vezetését. Kérd a segítségét és bölcsességét. Imádkozz reményért és a jókedvért.

 

  1. Zárásként beszélgess Jézussal

Imádkozz gyógyulásért, kérd a védelmét és a segítségét. Kérd a bölcsességét a kérdéseiddel és problémáiddal kapcsolatban. Köszönd meg az életed ajándékát, azokat az embereket, akik szeretnek téged, és azokat, akiket szeretsz.

Vissza az első naphoz és a tartalomhoz.

Frissítve: 2020. november 05.