Kanadában elhunyt Kish Gábor SJ

Életének 95. esztendejében december 23-án délben elhunyt P. Kish Gábor SJ. „Egy hete jártunk nála és a többi jezsuitánál Pickeringben. Most is, mint olyan sokszor az elmúlt években, nagyon gyengén ágyában pihent, alig hallható lélegzéssel. Nem hiszem, hogy felismert volna bennünket, de kezemet megszorította. Isten nyugosztalja olyan sok földi betegség után!” – adta hírül a rendtársaknak Forrai Tamás SJ, a torontói Szent Erzsébet egyházközség plébánosa.

Kish Gábor 1924. október 30-án született Békésszentandráson. 1945-től a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust, majd Szegeden kezdte el a filozófiát. Mivel azonban a kibontakozó egyházüldözés elől társaival együtt külföldre kényszerült menekülni, tanulmányait az olaszországi Chieriben fejezte be. 1952-ben St. Blasienben volt magiszter, majd 1953 és 1956 között Maastrichtben végezte a teológiát; itt szentelték pappá 1955-ben.

A következő esztendőben Dublinban töltötte a terciát, vagyis a jezsuiták harmadik probációs időszakát. Ezután 1959-ben Torontóba helyezték, majd 1960 és 1963 között Courtlandben volt káplán. 1964-től 1973-ig Hamiltonban szolgált, 1974 és 1993 között Yonkersben (Egyesült Államok) látta el a plébánosi feladatokat, 1995 és 1997 között Vancouverben vezette a magyar egyházközséget, majd 1997-ben ismét Courtlandbe helyezték.

Gyenge egészsége miatt 1999-ben beköltözött a hamiltoni Szent Erzsébet Otthonba, hogy – a rend szép megfogalmazása szerint – ott imádkozzon az Egyházért és a Társaságért. 2019. december 23-án az ugyancsak kanadai Pickeringben idősotthonában hunyt el békésen, rendtársai körében. Kish Gábor életszolgálatát híven fejezi ki egykori válasza, hogy mit jelent számára jezsuitának lenni: „Igyekszem megtenni, ami a lehető legjobb.”.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2020. január 13.