Kérdések és válaszok a jezsuita hivatás kapcsán

 

A Jezsuita renden belül a rendtagoknak van “világi” munkájuk, azaz vállalhatnak társadalmi munkákat, mint tudományos kutatás teológián kívüli területen vagy ilyesmi?

Igen, gyakran előfordul ilyesmi. Azonban nincs rá garancia, hogy lehetőség lesz rá. Amikor valaki belép a rendbe, akkor vállalja, hogy a közös célokért fog dolgozni, és nem hoz a zsebében saját projekteket.

A gyakorlatban ez a következőket jelentheti:

– előfordulhat, hogy valaki a jezsuitaként kapott feladatai mellett “hobbiként” elmélyül a teológia vagy más tudományág egy-egy területén, vagy valamilyen kisebb társadalmi elkötelezettséget vállal. A történelem során rengeteg jezsuitának volt ilyen ténykedése. De ennek feltétele, hogy a fő feladatot ne akadályozza, hanem inkább segítse ez.
– máskor, ha valakinek egyértelműen látszik a tehetsége bizonyos feladatokra, és az is, hogy ezeken keresztül valamiképpen az Isten országát tudja szolgálni, az elöljárók ezt sokszor figyelembe veszik, és úgy kap az illető feladatot.
Leginkább általánosan azt lehet mondani, hogy aki egyebek mellett a saját terveiről is lemond belépéskor, és ezt tényleg, szívből megteszi, az később általában visszakapja valamilyen számára is váratlan módon a lehetőséget, hogy adottságait az evangélium szolgálatában kamatoztassa. Lásd. Mk. 10,29-30.

 

A papi és a szerzetesi hivatás ugyanaz?

Nem. Bár vannak hasonlóságok, átfedések, de mégsem azonos dolgok. Lehet valaki szerzetes és sosem lesz pap (szerzetes testvér), és pap, aki nem szerzetes (egyházmegyés papság). Vannak szerzetesek, akik papok is.

Mit is jelent szerzetesnek vagy papnak lenni? Bár a történelem során kölcsönösen befolyásolta egymást a szerzetesi és a papi ideál (pl. papi cölibátus a szerzetes ideál hatását mutatja a papságra, vagy a papokból álló szerzetesrendeknél a papi ideál mélyen meghatározza a szerzetesi felfogást), mégis le kell szögezni, hogy a szerzetesség és a papság nem azonos dolgok. Ez már csak abból is kitűnik, hogy nem minden szerzetes egyben pap is. A szerzetes testvérek teljes értékű szerzetesek anélkül, hogy papok lennének.
A papságnak erős feladat jellege van. A pap dolga, hogy megjelenítse Isten népe számára Jézus Krisztust, aki az egész közösség vezetője és pásztora. A pap Isten üzenetét hivatott hirdetni, és a közösséget szolgálja a szentségek, különösképpen az Eucharisztia által és a lelkipásztori munka révén. Az egyik legszebb megfogalmazása a papi hivatásnak, hogy a pap Isten népének szolgája. A szerzetesi ideál közepe viszont nem elsősorban egy feladat, hanem a jel szerep. A szerzetes Jézus Krisztus életmódját hivatott megjeleníteni, aki szegényen, a házasságról lemondva, az Atyának való örömteli engedelmességben élt. A szerzetes élete a radikális istenközpontúság jele, emlékeztetve mindenkit, hogy az Isten szeretete a legvégső valóság, ami minden másnál értékesebb.

Mindenkinek csak egy hivatása van? Mi van, ha nem találok rá?

A hivatás az Isten szeretettel teli álma rólunk. Mindenkinek végső soron a szeretet a hivatása. Ennek megvalósítása lehet sokféle. Ha figyelek Istenre, akkor egyre jobban felismerhetem, mi is a legmegfelelőbb. De ha elbotlom, Istennek mindig van új terve velem.

Isten a szeretet és az Ő képmására vagyunk teremtve, ezért a mi hivatásunk is a szeretet. Ilyen értelemben egyetlen hivatásunk van, és ha erre nem találok rá, akkor legyek pap, szerzetes, bármi – mit sem ér (vö. 1Kor 13). A szeretet alaphivatását különböző utakon lehet megvalósítani. A Lélek vezetésére figyelve az Úr meg tudja mutatni, hogy az élet apróbb és nagyobb körülményei között miképp is élhetem meg legjobban a szeretet hivatását. Ha egy-egy útelágazásnál nem is a legjobbat választom, Istennek mindig van valami újabb terve, reménye az életemmel. Isten kifogyhatatlan ötletgazda. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene komolyan venni a döntéseket és az isteni hívásra való odafigyelést. Az, hogy életem százszoros, vagy hatvanszoros, vagy csak harmincszoros termést fog hozni, azon múlik, mennyire működöm együtt Istennel. Vannak elmulasztott lehetőségek.

 

Még nem végeztem el az egyetemet, így is lehetek jezsuita?

A belépés feltétele – tanulmányi szempontból – csupán az érettségi bizonyítvány. De általában javasoljuk, hogy fejezd be az elkezdett tanulmányaidat, mielőtt belépnél a Társaságba. Az ismerkedést és akár a jelöltséget is elkezdheted a tanulmányok alatt is.

 

Milyen ruházatot viselnek a jezsuiták?

Szent Ignác elgondolása az volt, hogy a „Társaság tagjai étel, ruházat és egyéb külsőségek terén kövessék a becsületes papok általános és jóváhagyott szokásait.” Tehát kezdetben nem volt sajátos jezsuita szerzetesi ruha. Ignácék a párizsi teológus hallgatók ruháját viselték, a fekete talárist. Később viszont ez állandóvá vált, és évszázadokig a jezsuita szerzetesek fekete talárist viseltek. Ignác számára a ruha nem volt kulcskérdés a szerzetesi identitás szempontjából. „Nem a ruha teszi a szerzetest” – mondta. A külső megjelenés a küldetéshez kell, hogy alkalmazkodjon. Mi segít az evangélium hirdetésében? Ezért volt, hogy a kínai vagy indiai missziókban a jezsuiták gyakran a helyi kultúrának megfelelő öltözetet hordtak már a 17. században is. A II. Vatikáni Zsinat után a rend visszatért a kezdeti elképzeléshez, azaz hogy alapvetően olyan ruhát viseljenek, mint az egyházmegyés papok, illetve a rugalmasság elve is újra megjelent: a misszió szempontjából mi a megfelelőbb? Ezért nincs ma az egész világon egységes jezsuita ruha. Mi Magyarországon általában papi inget hordunk, főleg hivatalos alkalmakkor, vagy pedig egyszerű civil ruhát.

 

Ha komolyan akarom Jézust követni, ha tökéletes akarok lenni, akkor papnak vagy szerzetesnek kell mennem?

Nem feltétlenül. Családosként is lehet komolyan követni Jézust. A világi keresztény hivatás, a házasság is az életszentség útja. Mindenki hivatott az életszentségre, nem csak a papok és a szerzetesek.

Fiatalokkal beszélgetve többször tapasztaltam már, hogy még mindig elégé elterjedt az a félreértés, miszerint annak, aki igazán szeretné komolyan venni hitét, feltétlenül papi vagy szerzetesi hivatást kellene választania. A világi, a családos hivatás amolyan másodosztályú dolognak tűnik némelyek szemében, és egyfajta sajnálkozással mondják, hogy ők „csak erre képesek”. A II. Vatikáni Zsinat ugyanakkor aláhúzza, hogy minden keresztény hivatott az életszentségre, és ez nem pusztán kevesek kiváltsága, akik a „tökéletesség” életállapotát választották. Loyolai Szent Ignác lelkiségének egyik központi eleme a jézusi meghíváson való elmélkedés. Ignác meggyőződése volt, hogy az Úr személy szerint szólít mindenkit. Ebből következik, hogy nem sok gyakorlati jelentősége van az életállapotok rangsorolásának.  Melyik a tökéletesebb: a világi hivatás, vagy a lelki hivatások? Ezt érdemesebb a teológusokra hagyni. Az igazi kérdés, hogy Jézus engem személy szerint mire hív. Azaz, a tökéletesség útja nem egy eleve „tökéletesebb” életállapot választásában rejlik, hanem a jézusi hívás követésében. Az lesz a tökéletesebb számomra, amire meghívást kapok, legyen ez a világi vagy éppen a lelki hivatások valamelyike.

 

Középiskolás vagyok. Gyakran eszembe jut, hogy pap is lehetnék. Vonz a papi szolgálat. Hivatásom van, vagy minden fiúnak eszébe jut ilyesmi?

Lehet, hogy papnak hív az Úr, de nem biztos. Ha tényleg hív, akkor ez a vonzás nem fog elmúlni a szívedből, hanem egyre világosabbá fogja tenni, hogy ez a te utad…

Nem mindenkinek jut eszébe középiskolás korában, hogy pap is lehetne. Persze sokkal több vallásos fiúnak fordul meg a fejében ez a gondolat, mint ahányból később pap lesz, de azért ez nem olyan nagyon gyakori. Sok papi hivatástörténet indul serdülőkorban. Sőt van, akit egész kisgyermekkorában már megérint az Isten. Attól persze, hogy valakinek ilyen élménye van, még nem feltétlenül lesz pap. Ahogy az első szerelemből sem lesz feltétlenül házasság.

A hivatás lassan bontakozik ki, ahogy egy párkapcsolathoz is idő kell. Ha két fiatal elindul egymás felé, és komolyan veszik egymást, akkor lehet a kapcsolatból örök elköteleződés is. De lehet, hogy belátják, nem együtt van a jövőjük. A papi hivatás is hasonló a párkapcsolathoz: ha érzem a hívást, akkor követni kell, jobban odahallgatni az Úrra, valóban ez-e az utam, vagy csak múló lelkesedés.

Nagyon lényeges, hogy téged mi lelkesít és mi vonz. Az Isten gyakran a mély vágyainkon keresztül szól. A szívünket érinti meg és vonzza valamilyen út felé. Az Isten akarata nem egy külső fátum, ami csak úgy lesújt ránk, hanem éltető erővé válik, motivál, lelkesít. Mi az, ami téged vonz? Ami a lelked mélyéig tartósan megmozgat?

Aztán érdemes különbséget tenni a valós hivatás és a megvalósítás mikéntje között is. Van, hogy hosszú évek eltelnek a meghívottság tapasztalata, aztán az elköteleződés, döntés és később a belépés között. A papi hivatáshoz szükséges emberi érettség is. Több fiatallal tartom a kapcsolatot, akik korodbeliek, és komolyan gondolkodnak a szerzetességen.

Különösen a jezsuita szerzetesi hivatás esetén nagyon hasznos, ha valaki elvégez egy világi egyetemet a rendbe való belépés előtt. Jobban megismerve a világot, a mai ember problémáit, gyakran jobban tud valaki később papként segíteni, mintha érettségi után egyből egy zárt egyházi közegbe lépne. Persze nem mindig van így, vannak frissen érettségizett rendtársaim is, akik a szerzetes közösségben értek férfivá. Az egyéni érettség nagyon különböző lehet.

Ha még nem vagy biztos a papi hivatásban, akkor különösen érdemes várnod a döntéssel, engedni, hogy megérlelődjön benned. Viszont addig is  töltsd értelmesen az idődet, készülj. Ha pl. orvosi pálya is érdekel, akkor bátorítalak, hogy gondolkozz el ezen. Szerintem ne aggódj amiatt, hogy az egyetemmel a családodat terheled. Ha később pap akarsz lenni, ez az előképzettséged nagyon fontos adalék a papi hivatáshoz, van értelme.

 

A jezsuitáknál vannak szerzetes testvérek?

Szerzetestestvérek mindig is voltak a Jézus Társaságában. A kezdeti időkben elsősorban olyan feladatokra szánta őket a rend, ahol különösebb tanulmányokat nem igénylő háttérmunkákban tudták segíteni az atyákat lelkipásztori és missziós tevékenységükben. Modern korunkban a társadalmi változások és az általános iskolázottság következtében a belépő tagok legtöbbször rendelkeznek érettségivel vagy főiskolai/egyetemi végzettséggel. Ugyanakkor nem mindenki érez papi hivatást. A jezsuita testvérek teljes jogú és egyenrangú társak, munkájuk és segítségük nagyban hozzájárult a Társaság jó hírnevéhez. Életük, mint minden szerzetesi élet, az evangéliumi tanácsok követésén alapszik. Minden olyan munkában részt vesznek, amelyhez nem szükséges a papszentelés: tanítói és kutatómunka, nevelői munka, lelkigyakorlat adás, szociális munka, gazdasági és szervezési teendők, stb. A magyar provinciában és külföldön világszerte most is vannak kitűnő testvérek, akik Jézusnak nagyszerű társai.

Szeretnék jezsuita lenni, kinél jelentkezzek?

Keresd Nagy Bálint SJ hivatásgondozót!

 

Van, amikor Istent olyan közel érzem magamhoz, de van amikor olyan távol, mintha nem is létezne. A hivatás érzete is ilyen bennem. Van, amikor nagyon lelkesedek, máskor meg olyan közömbösnek tűnik. Valamit rosszul csinálok?

A lelki élet bizony ilyen hullámzó szokott lenni. A fontos, hogy az érzelmi hullámhegyek idején ne bízzuk el magunkat, a hullámvölgyek idején pedig ne ijedjünk meg, hanem tartsunk ki a korábbi jó elhatározásaink mellett.

A lelki életben van, amikor hátszelünk van, és Isten egészen közel jön hozzánk, megajándékoz édességével, és akkor minden olyan könnyűnek tűnik. De van, amikor mindez teljesen hiányzik. Minden ember, aki komoly lelki életet él, megtapasztalja ezt. Ezt azért lényeges tudnod, mert lehetnek téves elvárásaid, hogy egy keresztény embernek mindig boldognak kell éreznie magát, mindig Isten jelenlétét kell tapasztalnia, vagy hogy akkor van hivatásom, ha minden percben lobogok. Ez nem így van. A legnagyobb szenteknek is voltak elhagyatottság tapasztalatai. Emberi szinten is lényeges tudnod, hogy az érzelmeink változékonyak, nem uraljuk őket. Van, amikor könnyű szeretni valakit, de van, amikor semmi kedvünk nincs.

Mit tegyünk, amikor a mélyponton vagyunk? Szent Ignác ezt javasolja:

  1. Ne változtassunk a jó elhatározásainkon, tartsunk ki mellettük!
  2. Változtassuk meg a saját hozzáállásunkat (agere contra!): szedjük össze magunkat!
  • Intenzívebben kell imádkoznunk, kérni Isten segítségét
  • Vizsgáljuk meg, hogy nem vagyunk-e lanyhák, hanyagok a lelki dolgainkban?
  • Szilárdan bízni abban, hogy Isten most is mellettünk van, ha nem is érzem, ő akkor is segít, és elegendő erőt ad a hűséghez
  • Hinni, hogy ki fog sütni a nap, Isten ki fog emelni a vigasztalanságból. Türelem!

 

Mi a noviciátus?

A szerzetesélet kezdete. Újoncidő, amikor a szerzetesi életmód alapjait sajátítják el a belépők. Aki jezsuita szeretne lenni, először két évig tartó noviciátusi időt tölt a Rend kötelékeiben. Ez az az idő, amikor az ember begyakorolja magát a jezsuita életbe: az imába, a közösségi életbe, a jezsuita lelkiségbe és eljárásmódba. Ez az idő az önismeret és az intenzív párbeszéd ideje is, elsősorban a Jóistennel, és a társakkal. A novíciusokat egy lelkivezető, a novícius mester kíséri lelki és közösségi élményeik megértésében és elmélyítésében.

A noviciátus egy intenzív lelki út, amelynek központjában a 30 napos lelkigyakorlat áll. A noviciátus idejéhez tartoznak más gyakorlatok (probációk) is, melyekben szintén kipróbálhatja magát a novícius: kórházi szolgálat, fogyatékkal élő emberek, hajléktalanok segítése, gyalogos zarándoklat, stb.

Ez a két év tehát a próbatételek ideje is: a novícius szívében próbára teszi a Rendet, hogy kívánja-e elkötelezni magát a Renddel szemben, ugyanakkor a Rend is igyekszik megismerni a novíciust, hogy majd elkötelezhesse magát mellette. Ez a kipróbálás teljes szabadságban történik, ezen két év alatt mindkét fél bármikor meggondolhatja magát. A két éves próbaidő után a novícius örök fogadalmakkal kötelezi el magát, hogy szegényen, tisztán és engedelmesen követi a mi Urunkat Jézust, és belép az Ő Társaságába.

 

Az önkielégítés akadály lehet a papi, szerzetesi hivatásnál?

A papi, szerzetesi, de a házas hivatáshoz is szükséges egy érzelmi érettség és a szexuális ösztöneink integrációja. A főleg serdülőkorban nagyon gyakori önkielégítés szokásából ki lehet és ki is kell nőni ehhez.

Kezdjük kicsit messzebbről, a jellem kérdésétől. Fiatal vagy, tele lendülettel és vágyakkal. Gondolom, mostanában nagyon éhes is vagy, sokat tudsz enni. A szexuális vágyakat is nagyon intenzíven tapasztalod. Ez normális. Örülj neki. Élet van benned. A szexuális vágy az egyik legerősebb életösztön, Isten ajándéka. Csak mindezeket a vágyakat meg kell szelídíteni, be kell fognod életed szekerébe. Ha nem tanulod meg kontrollálni a benned lévő erőket, ösztönöket, ha mindig csak azt teszed, ami épp élvezetet ad, akkor könnyen felborul a kocsid, olyan dolgokba keveredsz, melynek következményeit biztos nem szeretnéd.

Az életed sikere nagymértékben az önfegyelmet igénylő alapmagatartáson múlik. Az egyik legfontosabb magatartás, amit el kell sajátítanod az életben, hogy ne azonnal ragadd meg azt, ami élvezetes, tudj várni, tudd késleltetni azt, ami örömet szerez. Tudj elviselni olyan helyzeteket, amik nem kellemesek. Bármilyen hivatást választasz, erre szükséged lesz. Ha családapa leszel, helyt kell állnod a munkahelyeden, akkor is, ha nem lesz mindig kedved hozzá. Ha el akarsz valamit érni, ahhoz keményen kell dolgozni, és ez olykor nehéz. Akár sportban, akár tanulásban, vagy a karrierben a sikerhez sok küzdelmen és kevéssé élvezetes, olykor monoton tevékenységen át vezet az út.

Egy másik dolog, amit meg kell tanulni az élethez, a magányosság pozitív megélése. Akár akarjuk, akár nem, a magány az élet része. A legjobb házasságokban is van magányosság! Ez bizonyos űrt és szenvedést jelent először, aztán felfedezhetjük, hogy érték, kincs, az Istennel való találkozás helye lehet. Ha viszont félünk tőle, akkor szüntelen pótcselekvésbe menekülünk: TV, evés, alkohol, lógni valakivel, vagy a szexuális öngerjesztés. A pótcselekvés lényege, hogy valami élvezetet kreálunk, hogy betöltsük az űrt, csakhogy ez nem vezet sehova. Fogadd el a magány szenvedését és kincseket fogsz találni benne.

No és akkor, ami az önkielégítést illeti. Előszöris nem kell túldimenzionálni a kérdést. Nem ez a világ közepe. Ne érezd magad túl bűnösnek miatta. A fiatal korban a fiúk 90%-ának életében ott van ez a dolog. – Félre ne érts: nem mondom, hogy ez jó, de ez a helyzet. Ettől még a generációd nem rosszabb, mint más korosztályok. A feladatod az, hogy integráld a szexuális energiát, ami benned van, és megtanuld, hogy ne önkielégítéssel vezesd le. Ez egy tanulási folyamat, légy türelmes magadhoz.

Hogyan lehet tanulni?

  • Kérd a tisztaság ajándékát. Különösen Szűz Mária tud neked ebben segíteni.
  • Kerüld azt, ami szexuális vágyat kelt benned. Ez nem könnyű egy szexualitással annyira átjárt világban, mint a miénk, de azért lehetséges. Az első lépés, hogy nem nézek az interneten, moziban, stb. szexuális tartalmú dolgokat. Nem bámulom meg a szép lányokat az utcán. (Nem lehet csukott szemmel járni, de legalább nem fordulok meg a szép nők után). – Az ilyen jellegű önfegyelem nélkül képtelenség bármilyen tisztaság.
  • Kerüld, hogy saját magadban szexuális vágyat kelts, vagy önmagad stimuláld. – A fantáziádnak nem vagy teljesen ura, de legalább ne pörgesd fel magad. Gondolom, érted, mire gondolok.
  • Gyakorold a lemondást, a küzdelmet. A sport ebben sokat segíthet. Megtanulni nehéz dolgokban is hűséges lenni.
  • Engedd meg, hogy az álmod legyen, amilyen lenni akar. Azaz ne aggodalmaskodjál azon, hogy éjszaka mi történik álomban vagy félálomban. Ha az ember leszokik arról, hogy önmagát stimulálja, a természete megtalálja a maga ciklusát, és éjszakai magömlések formájában távozik a ciklikusan termelődő spermium.
  • Ne keseredj el, ha elesel. Van újrakezdés. A bűnbocsánat szentségében Jézus mindig új erőt ad a tisztasághoz is.
  • Aztán még egy ehhez kapcsolódó tanács, talán a legfontosabb: törekedj érett, mély és normális emberi kapcsolatokra, barátságokra. Ez is egy tanulási folyamat. A szexualitás a mélyben nem más, mint egy ösztönzés, hogy kilépjünk önmagunkból és mások felé induljunk. Csodálatos ajándéka a Teremtőnek. Férfivé kell válnod. Ami felelőséget, kitartást, jellemet jelent. Jézus is férfi volt. Tiszta, önzetlen, de érzelemgazdag szeretettel szeretett férfiakat, nőket, gyermekeket. Jézus nem volt aszexuális (szexualitás nélküli), hanem tökéletesen integrálta az ösztönét, hogy életét adja másoknak és másokért. Kövesd Őt!

 

Összeegyeztethető-e a depresszió és a papi-szerzetesi hivatás?

A papi és szerzetesi hivatáshoz szükség van egy alapvető testi és lelki egészségre. A pap küldetése, hogy Isten örömhírét adja tovább minden ember felé, hogy meghallgassa, vigasztalja azokat is, akik nehézségekkel küzdenek, betegek, vagy valamilyen veszteség történt az életükben. A lelkipásztori feladatok tehát komoly munkabírást és pszihés teherbíró képességet igényelnek. Ha a lelkipásztor maga is beteg, depresszióval küzd, akkor bizony nagyon nehéz örömet sugároznia, még másokat is vigasztalnia. Ezért depressziós betegséggel nem szabad felvenni papi, szerzetesi képzésbe senkit, csak ha világosan nem látszik, hogy már kigyógyult ebből és valószínűsíthető, hogy meg van benne a szükséges pszihés teherbírás. Van ugyanis olyan, hogy valakinek van egy átmeneti depressziós időszaka, de segítséggel ki tud lábalni belőle. Viszont ha a depresszió nem átmeneti természetű, hanem később is egy törékenységet jelent az ember életére, akkor ez sajnos nem teszi lehetővé a papi vagy szerzetesi életet. Ettől még a papi vagy szerzetesi élet vágya lehet hiteles. Ilyenkor azt érdemes keresni, hogy ha nem is papi vagy szerzetesi élet keretein belül, de milyen más módon tudnád szolgálni Istent és az embereket.

A jezsuita szerzetesképzésben helyet foglal-e a latin, görög és héber nyelv oktatása? Ezen kívül mi az elvárás egy jezsuita szerzetes esetében hány idegen nyelvet beszéljen? A tudományos szövegek olvasásánál melyik nyelvet részesítik előnyben?

Kezdjük az elejéről. A jezsuita rendbe való felvételhez nem feltétlen szükséges az előzetes nyelvismeret. Viszont arra a képességre szükség van, hogy valaki a Társaságban elsajátítson legalább egy idegen nyelvet. A Társaság hivatalos nyelve az angol ezért ezt minden jezsuitának el kell sajátítania legalább kommunikációs szinten. Ez a minimum.

Azt is el kell viszont mondani, hogy a jezsuita rend nemzetközi közösség és ha valaki nem szerzetes testvér, hanem pap szeretne lenni, akkor az hosszú és nemzetközi képzési helyeken való tanulmányokkal jár. Ma egyébként is a tudományos élet és az általános műveltség alapkövetelménye a nyelvtudás, ezért egy papnak készülő jezsuitától is elvárható, hogy legalább egy modern nyelvet igen jól tudjon. Komolyabb tudományos munkához viszont ez kevés. A gyakorlat az, hogy a legtöbb jezsuita pap 2-3 idegen nyelven beszél, de van, aki még többet.  

Ami az ókori nyelveket illeti. Ez képzési helytől függ. Teológiai fakultásainkon az újszövetségi tanulmányok miatt alapvető görög nyelvismeret megszerzése szokott a cél lenni. A latin, és a héber inkább fakultatív kurzusokon sajátítható el, nem kötelező.

 

Van a jezsuita rendnek harmadrendje?

A jezsuita rendnek nincs kifejezett harmadrendje, olyan szervezete mint például a ferenceseknek. Hasonló azért mégis van. Korábban a Mária kongregációk voltak, és ma ezek utóda a Keresztény Élet Közösségei (KÉK), amelyek elkötelezett világiakból állnak, akik az ignáci lelkiséget élik.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2018. június 11.