Kert és lélek – szobrot állítottak Gedeon Mihály jezsuita testvérnek

„Mély hitű”, „derűs, jóságos, tiszta szívű”, „a jezsuita rendet/lelkiséget szerető”, „imádságos lelkű, vidám, egyszerű lélek” – ismerői szerint ezek a tulajdonságok jellemezték a 2019-ben elhunyt Gedeon Mihály jezsuita testvért. Az ő életére, munkásságára emlékezve tartottak szoboravatással összekapcsolt ünnepséget a budai Radvány utcában, az Útkeresés Háza kertjében  október 2-án. A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyamának hallgatója, Hadházy Anna tudósítása.

Fotók: Nagy Ernő SJ

Isten ajándékaként gyönyörű napsütésben kezdődött a program, így még jobban érvényesültek az ősz színei abban a budai kertben, melynek növényeit javarészt Gedeon Mihály jezsuita testvér ültette, gondozta. A szerzetes 1925-ben született, és már 13 éves korában elhívást érzett arra, hogy jezsuita testvér legyen. Első keresetéből nem is bicskát vagy falovat vett, hanem rózsafüzért, s innentől kezdve egész életében mindig volt nála szentolvasó. Ő a jezsuiták különleges ágát képviselte: a szerzetesrendben segítő testvér, pappá nem szentelt fogadalmas jezsuita volt. Összesen 72 évig élte ezt a hivatást, melynek nagy részében kertészként, a  szétszóratás idején pedig főként sekrestyésként dolgozott.

Egyik rendtársa így nyilatkozott róla: ő volt az a jezsuita, akit mindenki szeretett.

Ennek jegyében a napot a szervezők úgy építették fel, hogy  Miska bácsi – így szólították, akik ismerték – lelki és kerti gyümölcsei is végig megjelenjenek a programokban. Ennek megfelelően a  közös szemlélődő imádság után három műhelytéma közül lehetett választani: csipkebokor, almafa, búza. Ez a három növény tulajdonképpen mindegyik program témája is lett – a búzaszem csoportban például  a magvető példázatáról folyt elmélkedés.

A következő programra a szervezők három előadót hívtak meg: Kronavetter Zsófia építészt, Sterczer Hilda hegymászót és Nevelős Gábor jezsuita szerzetest. Mindhárman a kert és lélek kapcsolatáról beszéltek a saját szemszögükből. Kronavetter Zsófia a belső (zárt) kertek helyzetét az ember Isten országához fűződő kapcsolatához hasonlította: belőle táplálkozunk, benne gyönyörködünk, de nem léphetünk be. Hasonlóképpen, a belső kert is a külvilág felé zárt, de az égre nyitott. Sterczer Hilda (Erőss Zsolt hegymászó özvegye) a magas hegycsúcsok között érezte meg igazán a Teremtő nagyságát és saját kicsinységét, törékenységét. Ekkor döbbent rá, hogy az embernek valójában olyan kincseket kell gyűjteni, amelyek a mennyországba vezető utat építik.

Nevelős Gábor személyesen is ismerte Mihály testvért, sőt egy évig együtt is éltek ezen a telken.

Miska bácsi mondta neki, hogy „a Jóistent nem lehet felülmúlni nagylelkűségében”.

Valóban, Mihály testvér nem vette természetesnek a gyümölcsöt, termést, hanem mindig rácsodálkozott, hogy milyen szép a kert, és mennyi életet ad, mely másokat is táplál. Isten nagyságát, jóságát látta minden teremtményben, s egyaránt feladatának érezte az emberi lelkek és a növények ápolását. A kertgondozás a lelket is ápolja, és szép lélekkel a kertet is jobban tudjuk gondozni, de mindez nem működhet Isten segítsége nélkül – emlékeztetett Nevelős Gábor.

Az előadások után a résztvevőket elmélkedésre hívták, melynek során felváltva hallhattunk szintetizátoron előadott meditatív, úgynevezett konkoi zenét és Bayer Róbert előadásában jezsuita szerzetesek elmélkedéseit bibliai történetekről: a fügefáról, a búzaszemekről, az almafáról (Jóel próféta), a szőlőtőről és a csipkebokorról.

Az 1950-es szétszóratás óta Gedeon Mihály az első jezsuita testvér, akiről szobrot állítottak a rendtársai. A mostani avatón olyan emberek szólaltak meg, akik személyesen is ismerték Miska bácsit. Szász András jezsuita szerzetes szerint Mihály testvér védjegye a mosoly és az imádság volt, s az ugyancsak testvér Nagy Ernő is felelevenítette a közös hivatásból fakadó különleges kapcsolatukat. Simó Áron pedig néhány évig együtt művelte a kertet Mihály testvérrel, akit agyvérzése után is gyakran látogatott a Szent Erzsébet Otthonban. Miska bácsi megígérte neki, hogy életében és halála után is sokat fog imádkozni érte és családjáért.

Ahogy az avatón elhangzott, Mihály testvér olyan ember volt, aki mindig mindenkiért imádkozott – nem valószínű, hogy akadt ellensége, de ha esetleg mégis volt, őt is imáiba foglalta.

Simó Áron gyakran látta is Mihály testvért imádkozni a kertben, rekkenő hőségben pedig a kert pincéjében.

Ezután a résztvevők hangfelvételről hallhattak egy interjút, amit 2014-ben Koronkai Zoltán jezsuita készített Mihály testvérrel. Ekkor már Miska bácsi  átesett egy agyvérzésen, melynek következtében a fél oldala lebénult. Noha már nem tudott fára mászni és kertet művelni, vidámsága és Isten iránti lelkesedése semmit sem változott. Érdekes élmény volt megtapasztalni, hogy Miska bácsi derűje még a hangfelvételen keresztül is átsugárzott 

Országh Péter szobrászművész személyesen nem ismerte Mihály testvért. Alkotásának célja nem is elsősorban az volt, hogy  élethű portrét készítsen róla, hanem inkább Miska bácsi kisugárzását, kedves lelkületét szerette volna megjeleníteni. A szobron Mihály testvér kezében elszakadt rózsafüzér látható, melynek lehulló szemei szőlőszemekké változnak át. Az alkotást Vízi Elemér provinciális áldotta meg, majd a nap zárásaként szentmisét mutatott be. A Bibliából a Szeretethimnuszt (1Kor 13) és az igazi szőlőtőről szóló igeszakaszt (Jn 15/1-8) választotta. Előbbit azért, mert Mihály testvér nem nagy dolgokat tett vagy mondott, hanem az egyszerűség és a szeretet jellemezte, mindemellett a kertet és az emberek szívét és lelkét is ápolta, formálta.

Egy róla szóló történet szerint gyermekkorában egy orosz katona megállította az utcán, és a karóráját követelte tőle.

Miska bácsi nem ijedt meg, hanem szerényen bevallotta, hogy nincs neki. A katona ezen annyira meglepődött, hogy adott neki egyet a saját (megszerzett) órái közül. Mihály testvér alázatosságát, Isten iránti háláját az is mutatja, hogy amikor a közeli rendházba vitt gyümölcsöt, és a többiek megköszönték, megdicsérték, mindig hangsúlyozta, az nem az ő érdeme, hanem Isten ajándéka.

Nagy Ernő testvér Gedeon Mihály testvér szobrával. Fotó: Szász András
Frissítve: 2021. október 09.