Kortársunk, Kaszap István

A fiatalon elhunyt XX. századi jezsuita novícius, Kaszap István boldoggá avatási eljárása már röviddel a halála után elindult, de aztán megakadt. Nemrég – Sajgó Szabolcs SJ mellé – Koronkai Zoltán SJ viceposztulátori kinevezést kapott. Őt kérdeztük a folyamatról. Hadházy Anna, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyama öregdiákjának interjúja a M.I.N.D. legújabb számából.

Koronkai Zoltán SJ

Kaszap István 1935-ben halt meg, 19 évesen, még mielőtt jezsuita élete kibontakozhatott volna. Sokan azóta is példaképnek tekintik. A te számodra miben minta?

– Mindazok, akikkel együtt élt, azt állapították meg, hogy Isten különleges ajándéka volt. Vallásos családban nevelkedett, hétköznapi életet élt. Sok más kamaszhoz hasonlóan kicsit zárkózott és félénk volt, kisebbségi érzéssel is küzdött. Figyelme szerteágazó volt, ezért a tanulmányi eredményei leromlottak. Viszont már kisgyerek kora óta pap szeretett volna lenni, amihez jó tanulmányi eredményre volt szükség. Amikor ez tudatosult benne, összeszedte magát, és módszeresen, napirendet felállítva elkezdett tanulni, dolgozni. Az érettségit már jeles eredménnyel tette le, közben tornászbajnok és cserkész is volt. Felvették a jezsuitákhoz novíciusnak, de nem sokkal a képzés megkezdése után rejtélyes, gyógyíthatatlan betegség támadta meg. Életének a szenvedéstörténete volt nagyon egyedi. A betegség és a kezelések rendkívül nagy fájdalommal jártak, de ő szelídséggel és türelemmel hordozta a megpróbáltatásokat. A szenvedéseit, életét felajánlotta másokért.

– Hogyan alakult ki a máig tartó nagyfokú tisztelet?

– Tisztelete halála után gyorsan elkezdődött azok körében, akik ismerték őt. De országos ismertségre Endrődy László jezsuita róla írt életrajza által tett szert, mely már a halála utáni évben megjelent, és 1944-ig 15 kiadást élt meg. Számos fiatal e könyvnek köszönhetően lett jezsuita, megismerve Kaszap István személyét, egyszerű jóságát, sugárzó voltát és a Jézus Társaságát. Élete azért is lehetett vonzó akkoriban, mert – például a több száz évvel korábban élt Árpád-házi szentekkel ellentétben – az emberek közel érezhették magukhoz azt a hétköznapi fiatalembert, aki sportol, tanul, küzd, és valami rendkívüli szeretet sugárzik belőle. Szenvedéstörténete is közel hozhatta a kortársaihoz, akik megélték az első világháború, Trianon, aztán az újabb háború tragédiáit. Életszentségének híre hamar elterjedt, ezrek kérték imáikban a segítségét és zarándokoltak el a sírjához, Székesfehérvárra.

– A kommunista rendszer nem örült ennek a kultusznak: olyannyira, hogy a hatvanas években Thurzó Gábor A szent című regénye megpróbálta Kaszap Istvánt lejáratni. De mi bizonyítja, hogy a szerzőnek ez volt a szándéka, miközben nem írja le Kaszap nevét?

– A könyvben leírtak számos részletben hasonlítanak Kaszap István történetéhez, csak éppen a lényeg teljesen más. Thurzó Gábor történetének főszereplője ugyanis egy erkölcsi bukás után egy szerzetesrendbe manipulatív módon beléptetett fiatalember, aki hamarosan vérbajban hal meg. Rendje politikai érdekből akar szentet faragni belőle, és babonás kultuszt kreálnak köréje. A szerző egyébként tagadta, hogy regénye Kaszap Istvánról szólt volna, de eléggé beszédes, hogy a könyvből készült színdarab plakátján „véletlenül” éppen Kaszap képe szerepel. Erős a gyanúm, hogy Thurzó Gábor az államhatalom megrendelésére írta a regényt. A kommunisták egyszerre harcoltak az ifjúság katolikus lelkipásztorai és eszményei, köztük a még akkor is élő Kaszap-kultusz ellen. El kell ismerni, hogy a harmincas-negyvenes években a jezsuita rend profi médiakampányt épített fel novíciusa népszerűsítésére, benne könyvekkel, újságokkal, képeslapokkal, imakilencedekkel, de a tisztelet alapja Kaszap István valóban hiteles élete volt.

Jobbról a negyedik Kaszap István egy korabeli fényképfelvételen

– Hogyan áll ma a boldoggá avatás folyamata?

– A halála után szinte rögtön elindult a folyamat, de a baloldali diktatúra hatalomátvétele megakasztotta az ügyet, a kommunisták a dokumentációs irodát felszámolták, az iratokat elégették. 1991-ben a székesfehérvári egyházmegye újra felvette a fonalat. A Nemeshegyi Péter SJ által írt positiót, azaz felterjesztést 1995-ben elfogadták a Vatikánban, 2006-ban pedig XVI. Benedek pápa kimondta, hogy Kaszap István az erényeket hősies fokon gyakorolta, így megilleti a tiszteletreméltó jelző. Viceposztulátorként egyik dolgunk, hogy egykori rendtársunk józan tiszteletét terjesszük. De nem is önmagában a tiszteletet kell népszerűsíteni, hanem Kaszap Istvánt kell úgy megismertetni, hogy hiteles élete a mai ember számára is megközelíthető legyen. Akár egy új életrajz megírásával, mely olyan erényeket emel ki az életéből, amelyek alapján napjainkban is példa lehet.

– A feladat nem könnyű, hiszen mindmáig meghatározó a két világháború közti felfogás, ízlés Kaszap István tiszteletében. Hogyan lehetne lefordítani ezt napjaink nyelvére?

– Szerintem a tisztasága, egyszerű józan hite, normalitása ma is példaértékű lehet. Akár a szenvedését is annak lehet tekinteni, még ha nem is ezt érdemes a középpontba állítani. Sok jezsuita rendtársam életrajzában olvastam, hogy Kaszap István milyen fontos volt a hivatásuk kialakulásában, és tisztelete Olaszországtól Vietnámig élénken él. Kaszap István saját szavai talán jobban megmutatják, hogy miért is lehet példaképnek tekinteni: „Nem nyughatól, amíg igazán mindenkit nem szeretsz. El ne felejtkezz imádkozni ellenségeidért, gyűlölőidért, rágalmazóidért, üldözőidért, mert hogyan mutathatnád meg másként szeretetedet.” Azt hiszem, azokkal szemben is ezt a magatartást tanúsítaná, akik lejáratni igyekeztek az emlékét.


KaSZAP ISTVÁN TISZTELETE

Aloldalunkon Kaszap István életérőlemlékezetérőlvalamint boldoggá avatási eljárásáról szóló információkat, írásos és videós anyagokat gyűjtjük össze.

Frissítve: 2022. március 24.