Prédikált lelkigyakorlat:

A lelkigyakorlat-adó „elmélkedéseket” tart, vagyis prédikációiban kifejti a keresztény tanítás egy-egy kérdését. A lelkigyakorlatozó végiggondolja, elmélyíti a hallottakat, és a szokásosnál összeszedettebben él a szentségekkel (szentmise, bűnbánat). Nagyszüleink szinte kizárólag ezt a lelkigyakorlatos formát ismerték. A számos templomban szokásos „nagyböjti triduumok” ilyen mintára működnek.

Ifjúsági lelkigyakorlat:

A fiatalok igényeihez alkalmazkodik, kiscsoportos beszélgetésekkel, esetleg önismereti, közösségi játékokkal színesítve. Tanítás itt is elhangzik, de emellett a résztvevők segítséget kapnak személyes kérdéseik átgondolásához és megbeszéléséhez. A közös imádságok, megosztás által a résztvevők hitükkel egymást is erősítik. Az ifjúsági lelkigyakorlat lehet egy-kétnapos, mint a Nagymarosi Találkozó, de a plébániák, lelkiségi mozgalmak csoportjai általában többnapos ifjúsági lelkigyakorlatokat szerveznek.

Személyesen irányított (Szent Ignác-i) lelkigyakorlat:

Elsősorban olyan fiataloknak és felnőtteknek, akik - miután már sokat hallottak és gondolkodtak Istenről - egyre inkább személyes, bensőséges kapcsolatra vágynak Vele. Az ember egyénileg imádkozik, és tapasztalatait rendszeresen megosztja a lelkigyakorlat-adóval. A lelkigyakorlat meditációs „gyakorlatokból” áll. Ezek témája általában egy-egy bibliai szakasz, vagy a lelkigyakorlatozó élettörténete, jelene, jövője. Szent Ignác eredetileg 30 napos lelkigyakorlatába nyolc, öt és három nap alatt is bele lehet kóstolni.

Hivatástisztázó, „életút-választó” lelkigyakorlat:

A személyesen irányított lelkigyakorlat olyan változata, amelyben fokozott hangsúlyt kap, hogy a lelkigyakorlatozó komoly, sorsdöntő választás előtt áll (szakmailag vagy életállapotát érintően: házasság? papság? szerzetesség?). A választás a 30 napos Szent Ignác-i lelkigyakorlat szerves része, de rövidebb lelkigyakorlatok (8-10 nap) során is megvalósítható. Sokan végeznek személyesen irányított lelkigyakorlatot azért, hogy döntésük ne külső hatások következtében, hanem szabadon, belső meggyőződésre és az Istennel kialakult kapcsolatra épülve szülessen meg.

Klasszikus, 30 napos ignáci lelkigyakorlat

A Lekigyakorlatos Könyv felépítését követő nagy lelkigyakorlat négy hétből áll. Az első a megtérés, a bűnbánat hete, a másodikban Krisztus követése áll a középpontban és a választás. A harmadik hét a megfeszített Krisztus, a negyedik hét pedig a feltámadt Krisztus szemlélésével telik. Ez a lelkigyakorlat nagyon intenzív benső átalakulásokra és Jézus Krisztussal való mély találkozásra ad lehetőséget. Szent Ignác szerint viszont ilyen hosszú lelkigyakorlat csak keveseknek való. Ő főleg olyanoknak ajánlja, akik életállapotukról szeretnének dönteni, vagy akik mások szolgálatában élnek, és sok ember javát szolgálhatják. A 30 napos lelkigyakorlat számos ignáci lelkiségű szerzetesközösség noviciátusi programjának része.

Csendmeditációs lelkigyakorlat:

A személyes istenkapcsolatot tovább mélyítő lelkigyakorlat, mely bevezet a mély csend világába és a zaklatott hétköznapokban is élhető, szemlélődő, „kontemplatív” életmódba. Magyarországon ennek az egyre ismertebb lelkigyakorlatos formának az a változata terjedt el, amelyet Jálics Ferenc Németországban élő magyar jezsuita dolgozott ki, s a keleti ortodox keresztény hagyományban gyökerező, de Nyugaton is elterjedt Jézus imához kötődik. Elsősorban olyanoknak ajánlott, akik a Szent Ignác-i lelkigyakorlatot elvégezték, illetve akik önismeretben, a keresztény hagyományban és a kinyilatkoztatás megismerésében már elmélyültek. A lelkigyakorlat hossza 10, esetleg nyolc vagy hat nap.

Lelkigyakorlat a mindennapokban:

Akit életkörülményei akadályoznak abban, hogy több napra elvonuljon személyesen irányított vagy csendmeditációs lelkigyakorlatra, de azt tudja vállalni, hogy naponta vagy kétnaponta imádságra fordít fél-egy órát, az mindennapi élete keretei között is végezhet lelkigyakorlatot. Vezetőjével hetente-kéthetente találkozva a lelkigyakorlatot néhány héten vagy hónapon keresztül végzi.

A Krisztusi Élet Közösségei:

A nyolc-tíz fős kisközösségek tagjai általában kéthetente találkoznak, hogy élettapasztalatuk és imádságuk megosztásával törekedjenek a lelkigyakorlaton elmélyült személyes hitet életre váltani. A közösséget tapasztalt vezető fogja össze.