Megtestesült passió: így vitte közel cigánygyerekekhez Jézus szenvedését az ignáci lelkiségű közösség

Ahogy tavaly tették, a Szent Ignác-i lelkiséget képviselő Inigo-csoport idén is felkerekedett, hogy fiatal önkéntesekkel húsvéti missziót tartson. Ezúttal párhuzamosan két településen töltötték együtt a helyi Szent Háromnapot: Fehérvárcsurgón és a felvidéki Fülekpüspökiben. Az alábbiakban a második helyszínről készült beszámolót közöljük a taizéi közösség magyar barátait képviselő Bálint Zsolt tollából. Ezen a helyen rajta kívül a Horváth Ferenc SJ, Kiss Ferenc SJ és Kertész Annamária vezette, harmincfős csapat teljesített szolgálatot.

Nagycsütörtök

Salgótarjánból a nyolcvanas évekből ottfelejtett Ikarus visz ki Somosra. Péter akolitus vár minket és a szépen megújított templom. Úrangyala, kis ebéd és utána indulás. A szlovák-magyar határ csak virtuálisan létezik. Senki nem kérdez semmit, még a lepkék és a fák is ugyanolyanok. Nem találjuk meg a fülekiek által ajánlott dűlőutat, Ragyolcon a legvadabb cigánysorra jutunk. Már kezdünk fáradni, amikor meglátjuk Fülekpüspöki templomának tornyát. Bár a harangokat nem verik félre, örömmel fogadnak minket. Elrendezkedünk az iskolában. Fiúk a földszinten az alsós osztályok termeiben, lányok fönn az emeleten levő óvodában.

Este mise. Itt nem volt szokás a lábmosás szertartása. Ezzel hát bemutatkozunk, és az orgonát is elhallgattatjuk, mert szombat éjjelig nem szólhat. Azért csak éneklünk, vagyunk hozzá elegen, hogy szépen szóljon az Ubi caritas et amor. Mise után vacsora a kultúrházban. Remélem, nem az utolsó! Vendéglátóink kitettek magukért. Szerencse, hogy nincs böjt, akár holnapra is lehet előre enni, annyi a sütemény! Az utolsó program a Híd című film megtekintése. Az alkotás megrázó, s utána rövid, de tartalmas beszélgetés kerekedik. Az iskolába visszatérve Magis-körök, már másnapba nyúlóan.

Nagypéntek

Reggel átzarándokolunk Fülekre, a városi keresztútra. Közel száz ember. Az egyik ferences atya vezeti, a stációkat a helyiek olvassák, de nekünk is kiosztanak egypárat. Az egyiküknél beleverik a szögeket a keresztfába. Jó nagyok, ácsszögek. A nagy keresztet egy-egy fiatalember viszi, felváltva. A keresztút fenn, a helyreállított toronyban ér véget.

Szétnézünk a várban. Most kezdik újra kipofozni, próbálják restaurálni. A messzeségben nagy havas hegyeket látni. A helyiek azt mondták, a Magas-Tátra vonulata. A várból látni a magyar iskolát, ami szép kastély, nagy parkkal. A ferences plébánia templom is a közelében van.

Visszafelé bemegyünk a templomba. Éppen felújítják, csupa állvány. Az asszonyok magyarul mondják a rózsafüzért. A végén éneklünk nekik: Jézus életem, erőm, békém. Meleg szívvel megköszönik. Füleken nincs magyar nyelvű pasztoráció, vagy csak visszafogottan. A ferencesek nem tudnak jól magyarul. Lehet, a következő nemzedék itt már szlovákul imádkozik.

Este csonkamise és kereszthódolat. Az Éneklő Egyházból a liturgikus darabok igazán felemelőek. Utána Magis-körök. Egész nap kenyéren és vízen böjtöltünk. Virrasztás éjfélig. Itt nem hagyomány a hajnalig tartó Szentsír-őrzés. A sír elé odafektetik a keresztet a korpusszal, a sír fölé meg kihelyezik a szentséget, ami nagyon szokatlan.

Nagyszombat

A kultúrházban rövid reggeli. A templomban kis elmélkedés (Horváth Ferenc SJ). Többen jönnek a Szentsírhoz. Cigányok is, van, hogy egész család. Délig szabad, csöndes elmélkedés.

Ebéd után a kultúrházban újra filmnézés: Felforgatókönyv. A faluból és a környékről pár tucatnyi ember. A film után kiscsoportos beszélgetések. Újra feltűnnek a sütihegyek, amiket igazából csak a vigília után kellene megennünk. De itt ez a szokás… Kis beszélgetések, belső reflexiók. Délután a szeretetszolgálat csoport a helyi cigánygyerekekkel játszott, és a keresztutat is betanították nekik. Ezt a templomban játszották el.

A vigília napnyugta után kezdődik. Tűzszentelés, exsultet, olvasmányok. Visszajön az alleluja. Biztos vagyok benne, hogy a szép liturgia felemeli a lelket, és így az ember még inkább képes átélni azt a misztériumot, hogy az Úr Jézus a mi bűneinket magára vette, és ezzel a halált életté változtatta. A vigília és a körmenet több mint három óra hosszan tart. Utána a kultúrházban vacsora a helyiekkel.

Vasárnap

Átmegyünk a szomszédos Bénára, hogy oda is vigyünk a missziós lelkületből. Egy öreg verbita atya misézik, minket is köszönt, kifejezetten kedvesen. A templom tiszta, új padokkal, és gyönyörűen felvirágozva a húsvéti misére. Kedvvel zenéltünk, és mindenki könnyen bekapcsolódott az éneklésbe: Surrexit Christus, alleluia!

Fülökpüspökin ma voltak a legtöbben a templomban, ami teljesen megtelt. Az orgonánál a helyi kántor játszott, de nekünk is jutott énekelnivaló, például a szekvencia. A mise végén a plébános atya megköszönte a szolgálatunkat, és a missziós keresztre is felkerült a 2019-es évszám, 1938 után!

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2019. szeptember 17.