Miki Szent Pál skolasztikus

Japánban Xavéri Szent Ferenc kezdte meg a hittérítést. Ő maga nem sok eredményt láthatott, de a következő évtizedekben seregestől tértek meg az emberek, és 1587-ben Nagaszaki központtal már mintegy 250 000 lelket számláló katolikus közösség élt. De éppen ebben az esztendőben az ország ura, Toyotomi Hideyosi, aki korábban elnéző volt a keresztények iránt, a kudarcba fulladt koreai háború miatt ellenük fordult: a jezsuitákat kiutasította az országból. Rendelkezését azonban nem vették szigorúan, így néhány jezsuita eltávozott, de a többség helyben maradt, és titokban tovább folytatta a térítést.

1593-ban a Fülöp-szigetekről, Manilából ferencesek érkeztek Japánba, akik nagy buzgóságukban egyszerűen figyelmen kívül hagyták az előttük járt missziósok tapasztalatait. Annak ellenére, hogy Hideyosi sógun betiltotta a prédikálást, nyíltan hirdették az evangéliumot, sőt két konventet és kórházakat is alapítottak. Hideyosi 1596 decemberében elfogatta a ferenceseket, s velük együtt három jezsuitát és tizenöt japán hívőt, akik a ferences harmadrend tagjai voltak. Meakóba gyűjtötték őket össze, és miután megkínozták, halálos ítéletet hoztak ellenük.

Az ítélet úgy szólt, hogy Nagaszakiban kereszten fognak meghalni. Mikor az ítéletet kimondták, mindegyiküket megcsonkították: levágták a bal fülüket, és hármasával kocsira kötözve körülhurcolták őket Meakóban, hogy a nép csúfolhassa a keresztényeket. Ezután elindították a huszonnégy halálraítéltet Nagaszaki felé. Az út egy hónapig tartott, és jelentős részét gyalog kellett megtenniük. Az uralkodó szándéka az volt, hogy amerre csak elhaladnak, elrettentse a keresztényeket a hitüktől. Ám ennek éppen az ellenkezője történt: a vértanúságra menők mindenütt erőt öntöttek a hívekbe, azok pedig különféle módokon, s ahogy csak lehetett, szolgálatukra voltak. E szolgáló keresztények közül ketten csatlakoztak a rabokhoz, hogy mindig mellettük lehessenek, ezért a parancsnok egyszerűen besorolta őket a kivégzendők közé.

nagasaki_martirokFebruár 5-én Nagaszakiban, a kikötő előtti dombon az egész városnak szánt látványosság volt a kivégzés. Az áldozatokat keresztre kötözték. Ők pedig Te Deumot énekelve készültek a halálra, majd a keresztről buzdították a hívőket. A vértanúk között lévő gyermekek a Laudate Pueri Dominum kezdetű zsoltárt énekelték. Életüket két-két katona lándzsája oltotta ki: keresztben szúrták át mindegyikük szívét.

A huszonhat vértanú közül három japán származású jezsuita.

Miki Pál Kiotóban született 1556-ban. Ötéves korában keresztelték meg, s amikor húszéves lett, felvételét kérte a jezsuita rendbe. Kétévi próbaidő után noviciátusra bocsátották. 1588-ban tette le első fogadalmait. Amikor tanítani kezdett, nagy hatása volt, mert jól ismerte a buddhizmust, és tudott vitatkozni a boncokkal is. Ogantino helyettes tartományfőnököt elkísérte prédikáló útjaira, s nem sokkal később ő maga lett Japán leghíresebb szónoka. 1596. december 26-án tartóztatták le két társával, Szoan Jánossal és Kisai Jakabbal együtt. Még a kereszten is térített.

Gotói Szoan János 1578-ban született keresztény családból. Amikor szülőföldjén üldözés támadt, a család áttelepült Nagaszakiba, ahol akkor békében éltek a keresztények. Tizenöt évesen kérte felvételét Jézus Társaságába, akik hitoktatással bízták meg, és Mareçon Péter atya mellé adták segítségül. Oszakában tanított, majd a próbaidő elteltével Kisai Jakabbal együtt kezdte meg a noviciátust. Vértanúhalála előtt tette le fogadalmait.

Kisai Jakab 1533-ban született pogány szülőktől. Tizenhat éves koráig egy bonc nevelte, akitől megtanulta a szépírást. Később megkeresztelkedett, és egy újonnan keresztelkedett leányt vett feleségül. Egy kisfiuk született, de ezután az asszony visszatért ősei vallására. Jakab ezért elvált tőle, és gyermekét keresztényekre bízta, hogy a hitben neveljék. Ő maga Oszakában jelentkezett a jezsuitáknál, akik felvették, és műveltségét látva hamarosan hitoktatással bízták meg. A ferencesekkel és két másik társával együtt börtönözték be. A kivégzés előtti éjszakán tette le egyszerű fogadalmait.

Jézus Társaságának első japáni vértanúi így követték Urunk felhívását a kereszthordozásra, és váltották gyakorlatra a jezsuita hivatás egyik ideálját: a jelentősebb felajánlást.

 

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2016. augusztus 15.