Velencéből hozatott jelmezek, víz-, füst- és tűzeffektek, a leginnovatívabb fény- és színpadtechnika. A barokk kor óta szokás a Jézus Társaságában, hogy diákjaival tanító jellegű darabokat állítson színpadra. A jezsuita iskoladrámák sora 2022-ben új mérföldkőhöz érkezett: nyáron az Erkel Színházban is bemutatják a miskolci jezsuita gimnázium Magis kórusára írt musicalt Szent Ignácról. Janka György írása a M.I.N.D. legújabb számából, Pásztor Péter fotóival.
Öregdiákként meghatározó élmények számomra a miskolci gimnáziumunkban, azaz a Jezsuban előadott darabjaink. A Szent Pál életét feldolgozó Damaszkusz című rockmusical, a La Mancha lovagja és a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról előadásaink során hol mellék-, hol főszereplőként, hol zenekari tagként kóstolhattam bele a színjátszásba.
Ez a világ annyira magával ragadott, hogy még a továbbtanulás szempontjából is komolyan elgondolkodtam ezen az úton. Akkor még nem is sejtettem, hogy ezekkel az előadásokkal olyan híres jezsuita diákszínészek sorába állhatok be, mint Mikes Kelemen, Esterházy Pál, Leopold Mozart, Emmanuel Macron vagy Tom Holland, akik jezsuita diákságuk alatt szintén ráléphettek a világot jelentő deszkákra.
Iskoladráma jezsuita módra
A jezsuita iskoladráma fő ereje – az igényes megvalósításon felül – már a barokk korban is abban állt, hogy adni akart.
Adni a diákoknak, akik a kezdetben idegen nyelvű előadások által nyelvtudásukat, beszéd- és emlékezőkészségüket, kiállásukat fejleszthették. De a műfaj a tanulók készségfejlesztésén felül jellemük és személyiségük fejlődését is szolgálta: a szentek, történelmi hősök alakján, tettein és történetén keresztül a diákok társaik előadásában hallhattak szeretetről, bátorságról, erkölcsről, önfeláldozásról.
Az előadások nem titkolt céljai között pedig a közönség nevelése is helyett kapott, oly nagy sikerrel, hogy a kor forrásai elérzékenyült püspökökről és nemesekről is beszámolnak a közönség soraiból.
Ezek a sarkalatos pontok a Magis kórus diákelőadásaiban szintén érvényesültek. A darabok kiválasztásának szempontjai, valamint a színpadra vitel során nélkülözhetetlen műhelymunka módszere az elmúlt évek során olyan rutinná alakult, amely az ignáci pedagógiai elvekhez hűen, mégis a mai kor kihívásaira válaszolva szolgálja a műfaj rendeltetését. Ebben a kontextusban történelmi jelentőségű csúcspontként tekinthetünk arra a vállalkozásra, amikor a jezsuiták avatott szerzőkkel íratnak musicalt Ignác életéről, diákjaik előadásához, a rendalapítójuk 500 évvel ezelőtti megtérésére emlékező jubileumi évben.
Vizy Mártonnal és Tóth Dávid Ágostonnal – a musical zeneszerzőjével és szövegírójával – egy januári napon találkoztam először személyesen a hűvösvölgyi Pannonia Stúdióban. Kajtor Domonkossal, a musical jezsuita „impresszáriójával” keltünk útra, hogy közel három órán át beszélgessünk a darabról, belefüleljünk egy-két alakulófélben lévő dallamba, beleolvassunk a szövegkönyvbe.
Zenészként számomra már önmagában is felejthetetlen pillanat volt a kulisszák mögötti történés, a lepel lerántása hangszerelési finomságokról, az alkotási folyamatról és a dalokról. De mindez az élmény azzal a személyes úttal, amit jezsuita diákként a színpadon, egyetemistaként szakdolgozati kutatásban, végzett énektanárként pedig a musical megvalósulásának kísérőjeként élhetek, élhettem át, leírhatatlan volt. Úgy éreztem, hogy összeáll a nagy egész, hogy megértettem valamit és beleláthattam valamibe, ami éveken keresztül csiszolódott.
A világot jelentő deszkákon
A Pannonia Stúdióból szinte rögtön az Erkel Színházba vezetett az utunk, ahol a még fülünkben csengő musicaldallamokkal jártuk be a kulisszákat, az öltözőket, a színpadot, a jubileumi záróesemény programjául szolgáló helyszíneket, immár a rendtartomány Kommunikációs Irodájának stábjával kiegészülve. Az idei – barátainkat, támogatóinkat megvendégelő – Jezsuita Udvar programunknak is a színház épülete nyújt majd ugyanis otthont június 28-án, közvetlenül a musical díszelőadása előtt. A színházbejárás után emlékezetes momentumként maradt meg a pillanat, amikor hazaindulás előtt, a kocsiba beülve hallgattunk meg két demófelvételt a készülő musicalből.
A tavaszi hónapok a musical szempontjából fontos mérföldkövet jelentenek. Ekkor történik a darab véglegesítése: a dalok és a szövegkönyv tisztázása nyomán befejeződnek a stúdiófelvételek, a hangszer- és éneksávok rögzítése. Mindeközben a Magis kórus is elkezdi a darab színpadra állítását. Kiválasztják a szereplőket, kezdetüket veszik az olvasópróbák, az énekesekkel történő személyes foglalkozások. Megalakulnak a darabban található műhelyek, elkezdődnek a koreográfiák, tömegjelenetek próbái.
A kórus munkamódszerének titkos esszenciáját a kórushétvégék dinamikája és a személyiségfejlesztő, drámapedagógiai gyakorlatok jelentik. Az egyik legmarkánsabb különbség egy hagyományos társulathoz képest, hogy itt a szó klasszikus értelmében nem történik casting. A Jezsu énektanára, Herpainé Velkey Klára karnagy-rendező különös érzékkel képes megtalálni a darab karaktereinek jellemző személyiségjegyeit, melyek alapján ki tudja választani az adott szerepre leginkább alkalmas diákot.
A darabban található csoportok, műhelyek tagjai sem egyszerű számszerű elosztás áldozatai: a diákok aktuális lelki állapotuk, mindennapi helyzetük és az őket foglalkoztató kérdések alapján választhatják meg azt a csoportot, amelyet hitelesen és őszintén tudnak képviselni. Ebben nagy szerepe van az ignáci lelkiségben is nélkülözhetetlen reflexiónak, melynek során a diákok egyénként és közösségben is reflektálhatnak döntéseikre, szerepükre és helyzetükre az egész munkafolyamat, a próbák, a kórusturnék során.
Visszatekintve személyes emlékeimre – mind a színpad és a közönség oldaláról –, elgondolkodva ezek jelentőségén, ez a személyes törődés eredményezheti az előadások sikerét, amikor 120 diák egyszerre a színpadon állva képes 2022-ben is hitelesen értéket közvetíteni olyan színvonalon, amely bárkit mélyen megérinthet.
Modern, közérthető, humorral teli előadás
Mindeközben mi, a jezsuiták Kommunikációs Irodájának munkatársai a szerzőpárossal karöltve azon dolgozunk, hogy méltóképpen dokumentáljuk és hirdessük a jezsuita musical pillanatait az írástól és az első próbáktól kezdve a miskolci és vidéki előadásokon át a júniusi díszelőadásig. Igyekszünk segítséget nyújtani a musical arculatának kialakításában, betekintést adni a kulisszák mögé, és előkészíteni a darabot a média világában is werk-videókkal, írásokkal, interjúkkal.
Szent Ignácról musicalt írni 2022-ben nagy kihívás. Ismerve azonban a jezsuita rendalapító útját, lelkiségét és jellemét – nem is beszélve a készülő szövegkönyvről és a dalokról –, bízhatunk abban, hogy a musical a nagy jezsuita családon túl képes lesz Ignác 500 évvel ezelőtti alakját nemcsak a darabot játszó fiatalok, hanem mindenkori közönségük számára is közelebb hozni. Hiszen az 500 évvel ezelőtti értékek ma is értékek, az akkori kihívások lehetnek ma is kihívások, Ignác vívmányai a lelkiségben pedig ma is sokakat segíthetnek. Reméljük tehát, hogy a musical révén minél többek találkozhatnak Ignác alakjával ebben a modern, közérthető, humorral tarkított előadásban, és nemcsak egy derűs estével, hanem még sokáig elgondolkodtató élményekkel gazdagodnak, Isten nagyobb dicsőségére.
Az írás megjelent a M.I.N.D., a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya lapjának 2022. tavaszi számában. A Loyolai Ignác szentté avatásának szentelt szám itt olvasható:
