Az egri érsekség kispapjaként lépett a Társaságba Nagyszombatban. Bölcseleti tanulmányait 1916–8-ban Innsbruckban, a teológiát 1920–2-ben a hollandiai Valkenburgban végezte. Szinte egész életében főleg falusi népmissziókban dolgozott. Kétszer évekig a rendtartomány felelőse volt ebben a munkakörben. 1948-ban az egyik Szeged vidéki tanyaközpontban az iskolák államosítását kritizálta, amiért június 7-én letartóztatták és négyévi börtönbüntetésre ítélték. Ennek letöltése után Kistarcsára internálták, ahonnan 1953 őszén, a tábor feloszlatásakor szabadult. A következő évben a pannonhalmi szociális otthonba került.
Ir: Cat. Def. II. 22; Hetényi Varga II. 41–3; MJTN 45–6; Pálos 168; Holovics F.: Csák Boldizsár. Barátaink Levelei 1970. október 15. 9–10; Tüll A.: P. Csák Boldizsár SJ (1892–1970). Anima Una 40. (1971. február) 1–3; Furiakovics M.: Rettegésben és félelemben éltünk. Honismeret (1991) 2, 59–66; Miklósházy 25; P. Csák Boldizsár (1892–1970). Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 358.született: 1892-01-9, Borsodszemerebelépés: 1913-09-6, Nagyszombatfogadalom: 1924-02-2, C. sp.papszentelés: 1921-12-31meghalt: 1970-10-17, Pannonhalmabeszélt nyelvek: magyarCsák Boldizsár 
1892. jan. 9. Borsodszemere. Nyelv: magyar. SJ 1913. szept. 6. Nagyszombat. Psz. 1921. dec. 31. F. 1924. febr. 2. C. sp. †1970. okt. 17. Pannonhalma.