Újoncideje után Leobenben egy év tanárképzőt végzett, és 1772-ben Grazban kezdte el bölcseleti tanulmányait, amikor a Társaságot feloszlatták. Valószínűleg Győrben folytatta tanulmányait, ahol 1778 körül pappá szentelték. Elméleti és kísérleti fizikát, mechanikát és gazdaságtant is tanított Győrben 1777–86-ban, Pécsett 1786–92-ben és Pesten, ahol 1793–96-ban a bölcsészeti kar dékánja, 1797–98-ban pedig az egyetem rektora volt. 1800-ban zágrábi kanonok lett, haláláig szülővárosában maradt. Korának ismert fizikusa volt. Kísérletezett az elekromossággal és annak az orvostudományban való alkalmazásával. A nápolyi és a cortonai akadémia tagja volt.
M: Dissertatio physica de aeris factitii genesi. Győr, 1784; Sono campanum fulmina promoveri potius quam prohiberi. Pécs, 1786; Commentatio in electricitatem medicam. Zágráb, 1789; Reflexiones […] de electricitate medica. Buda, 1790; Commentatio altera de electricitate medica. Pest, 1793; Ars electricitatem aegris tuto adhibendi. Pest, 1795; Lampadis electricae optimae notae descriptio. Pest, 1799. Ir: DHCJ II. 1137–8; MAMŰL II. 225–6; MÉL I. 389; Nom. I. 251; Petrik 1712–1860/I, VII; Po III/1 6146–52; So III. 127; St 64–5; Kosztya 328.született: 1754-06-28, Zágrábbelépés: 1769-10-17, Bécsmeghalt: 1819-01-18, Zágrábbeszélt nyelvek: horvátDomin Josip Franjo 
1754. jún. 28. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1769. okt. 17. Bécs. Psz. 1778 k. Győr. †1819. jan. 18. Zágráb.