A nagyváradi egyházmegyében szentelték fel. Sokévi egyházmegyei kápláni és plébánosi szolgálat után, negyvenegy éves korában jelentkezett a Társaságba. A noviciátust Érden végezte, majd 1925–8 között Szegeden és Bp.-en elevenítette fel bölcseleti és teológiai ismereteit. 1928–9 között Mezőkövesden, majd a következő évben Nagykapornakon volt káplán. Majd öt évig Mezőkövesden házfőnök lett. A következő évben Szegeden végezte a harmadik probációt, majd ugyanitt volt miniszter. A következő évben a pozsonyi magyarok lelkipásztoraként tevékenykedett. 1940–4 között Mezőkövesden, 1945–7-ig Bp.-en, 1947–8-ban Szegeden, 1948–9-ben Kaposváron, majd a szétszóratásig Szegeden volt lelkipásztor. Máriapócsra internálták, majd rövid ideig lelkész volt Mérken, Mezőkövesden és Balatonfüreden. 1951-től a pannonhalmi szociális otthon lakója volt.
Ir: MJTN 128; Tüll A.: Krajnik György. Levél Barátomhoz. 1966. július 14. 8; P. Krajnik György SJ (1883–1966). Nekrológ. Anima Una IX. 4. (1966. november) 1–2; P. Krajnik György (1883–1966). MJV IV. 351–3; P. Krajnik György aranymisés áldozópap (1883–1966). Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 372–3.született: 1883-08-24, Bulcsubelépés: 1924-08-24, Érdpapszentelés: 1907-07-4meghalt: 1966-06-4, PannonhalmaKrajnik György 
1883. aug. 24. Bulcsu. SJ 1924. aug. 24. Érd. Psz. 1907. júl. 4. †1966. jún. 4. Pannonhalma.