Frivaldnádason született, Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1726–8-ban Nagyszombatban bölcseletet tanult. Kassán és Szepeskáptalanon egy-egy évig, majd két évig újra Kassán tanított. 1733–6-ig teológiát tanult Nagyszombatban. 1736-ban szentelték pappá. A következő évben Székesfehérváron tanított és szlovák lelkipásztor volt. 1738-ban Besztercebányán volt harmadik probációban. 1739–40-ben Selmecbányán szlovák ünnepi hitszónokként, 1741-ben Kolozsváron retorikatanárként működött. 1742–5-ig Kassán bölcseletet, 1746–8-ban Budán kazuisztikát, 1749-ben Nagyszombatban szentírástant tanított, és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1750–60 között Budán a Királyi Kúrián jogászként működött. 1761–3-ban Ungváron, 1764–6-ban Sárospatakon, 1767-től a Társaság feloszlatásáig Szakolcán a házi lelkiatya hivatalát látta el. Trencsénben halt meg 1781-ben. Latin nyelven írt egyebek mellett Kassa történetéről, a székesfehérvári Mária-kongregációról és Magyarország topográfiájáról.
M: Laureata Virginitas et connubio. Kassa, 1731; Cassovia vetus et nova. Kassa, 1732; Immaculata Conceptus Mariani. Nagyszombat, 1734; Ortus et progressus almae Sodalitatis […] Alba Regalensis. Buda, 1737; Oratio funebris Caroli VI. Kolozsvár, 1741; Physica exotica. Kassa, 1745; Panegyricus Divo Francisco Xaverio dictus. Nagyszombat, 1748; Topographia magni Regni Hungariae. Bécs, 1750. Ir: LKKOS 1411–2; Nom. III. 1698; Pe 763; Petrik 1712–1860/III. VII; So VIII. 255; St 363; Szi XIV. 40–1; Tercsánszky János (1706). A kolozsvári jezsuita kollégium története. Kolozsvár, 1889. 75; Lukács 126.született: 1706-11-23, Frivaldnádasbelépés: 1722-10-9, Trencsénfogadalom: 1740-02-2, Selmecbánya, 4 fog. prof.papszentelés: 1736-0-0, Nagyszombatmeghalt: 1781-0-0, Trencsénbeszélt nyelvek: szlovákTersztyánszki János 
1706. nov. 23. Frivaldnádas. Nyelv: szlovák. SJ 1722. okt. 9. Trencsén. Psz. 1736. Nagyszombat. F. 1740. febr. 2. 4 fog. prof. Selmecbánya. †1781. Trencsén.