Növekedni hitben, hivatásban – erről szólt az Ignáci Pedagógiai Műhely konferenciája

Fotók: Pásztor Péter

Köznevelési intézmények munkatársai számára tartott konferenciát október 15-én, pénteken az Ignáci Pedagógiai Műhely (IPM) a magyar jezsuiták lelkiségi és kulturális központjában, a Párbeszéd Házában. A közel kilencven regisztrált résztvevő az ország több pontjáról érkezett. Nagy Ilona, az intézmény vezetője köszöntőjében felhívta a jelenlévők figyelmét az IPM jelmondatára: „Növekedjünk együtt hitben és hivatásban!” A konferenciát is ezzel a céllal szervezték meg, hiszen az előadók, csoportvezetők között egyaránt voltak jezsuita szerzetesek és világi szakemberek. Hadházy Anna, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia újságíró-tanfolyama hallgatójának tudósítása.

A magyar jezsuita rendtartomány nevében Koronkai Zoltán SJ, a proviciális sociusa, vagyis segítője köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy amikor Loyolai Szent Ignác megalapította a Társaságot, az még nem tanítórendként működött. Messinában azonban szükség volt iskolára, ezért Ignác odaküldött tizenkét jezsuitát. A kísérlet „túl jól” sikerült, így egyre több iskolát alapítottak és vezettek a jezsuiták. A rend alapvető küldetése a keresztény hit továbbadása, s ennek kiváló eszköze az iskola, hiszen a gyerekeken keresztül a szülőkhöz, családokhoz is eljuthat az evangélium. „Az egész kereszténység és az egész világ jóléte az ifjúság oktatásán múlik” – vallotta Szent Ignác.

Ennek szellemében a jezsuiták tudatosan, módszeresen alapították az újabb és újabb oktatási intézményeket. Az 1773-as feloszlatás előtt a katolikus oktatás főként az ő kezükben volt, sőt ők alkották meg az első olyan tanrendet is, amely az egész világra kiterjedt. Ma már a rendet sújtó korlátozások, majd utóbb az államosítás következtében sokkal kevesebb oktatási intézményt működtetnek – Magyarországon jelenleg egyedül Miskolcon működik gimnáziumuk.

Nagy Ilona

Szent Ignác lelkisége szerint a teljes embert megszólítva segítik a pedagógusok munkáját – mondta Nagy Ilona az Ignáci Pedagógiai Műhely munkájáról. Az ignáci pedagógia három fontos elemből áll: tapasztalat, reflexió, cselekvés. Tapasztalatok segítségével eljutunk a megértésig, a reflexió segít választ adni a kihívásokra, majd ezután következik a cselekvés. Az IPM képzései, kiadványai is az ignáci lelkiség jegyében készülnek azzal a céllal, hogy segítsék a szakembereket megtalálni saját megoldásaikat. Az érdeklődő oktatási intézmények, pedagógusok részt vehetnek akkreditált és nem akkreditált képzéseken, valamint műhelymunkákon kaphatnak segítséget. Utóbbiak is két fő csoportba sorolhatók: vannak az iskola érintettjeinek együttműködését támogató, valamint a hitéleti erőforrásokat és lelkiségi folyamatokat erősítő műhelyeik. 

Elek László, az IPM jezsuita referense lelki oldalról mutatta be az ignáci pedagógiát. Noha a rendalapító nem volt pedagógus, és habitusából adódóan valószínűleg gyerekekkel sem foglalkozott, az ignáci szellemiség jól alkalmazható a pedagógiában is. „A pedagógusnak sincs két élete, nem kapcsol egyik üzemmódból a másikba. Az ignáci lelkiségnek az egész lényünket át kell járnia” – hangsúlyozta Elek László. Noha számára az ignáci pedagógia elképzelhetetlen Isten szeretete nélkül, úgy véli, hogy ezek a módszerek valamennyi – egyházi, állami, illetve civil fenntartású – köznevelési intézményben alkalmazhatók.

Elek László SJ

A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium (JEZSU) igazgatója, Holczinger Ferenc SJ az érték és siker feszültségére hozott példákat a jezsuita nevelésen keresztül. A JEZSU küldetése keresztény értelmiségieket nevelni  a fiatalokból, akik hiteles keresztény jellemek, lelkileg szabadok, ismerik önmagukat, és önzetlen szeretettel tudnak másokért élni. Valójában a teljes ember nevelése a cél mindenkor, mindenhol – emlékeztetett. Szeretnék, hogy a diákok hosszabb távra tudjanak tervezni, de tudják, hogy ez a mai világ szemléletével feszültségben áll. Diákjaikat arra buzdítják, hogy saját fejlődésük a közösség épülését szolgálja. Természetesen a fogyasztói társadalomban sosem lesz feszültségmentes értékalapú pedagógiát közvetíteni, de az előadó szerint megéri. Ezért a  JEZSU-ban mindig szánnak időt a gyermekekre és a lelkiségre.

Pál Ferenc római katolikus pap, mentálhigiénés szakember a munkája során tapasztalt élethelyzeteken keresztül mutatta be, hogy a lelki vagy kapcsolati egyensúly elvesztése után milyen nehéz a jó egyensúlyt megteremteni. Szerinte sokkal könnyebb kóros vagy rövidtávú egyensúlyt felállítani, de az sosem vezet jóra. Egyensúlyhiány esetén az ember a kapcsolati tartalékait kezdi felélni, először a családban, majd a társadalom nagyobb csoportjaiban. Emellett minden élő rendszer magától is keresi az egyensúly állapotát. Az embernek fel kell ismernie, hogy ez a kívánatos egyensúly nem állapot, hanem folyamat. A párkapcsolati egyensúly például a biztonság és a szenvedély állandó hullámzásából áll össze. A társas kapcsolati egyensúlyt pedig az alkalmazkodás és a önkifejezés/önérvényesítés dinamikája hozza létre. „Az ember a legnagyobb problémáit nem tudja megoldani, arra viszont képes, hogy eligazodjon bennük” – összegezte Pál Ferenc.

Pál Ferenc atya

Az ebédszünet után műhelyfoglalkozások következtek. Dr. Demjén Péterné Rivasz-Tóth Kinga, a miskolci JEZSU igazgatóhelyettese gyakorlatokkal mutatta be, hogy tanárként mi adhat erőt, majd a gyakorlatok során tapasztalt élményeket a műhelyen résztvevők megosztották egymással. „Hiszek abban, hogy Isten az elsődleges kapcsolódásunk, és nélküle lehetetlen működnünk” – vallja Rivasz-Tóth Kinga. Emellett fontosnak tartja a konstruktív életrendezést, hiszen amit a pedagógus beépít az életébe, azt tudja igazán tanítani, legyen ez imádság, vagy éppen testmozgás. 

Varga Péter magyartanár a JEZSU-ban. Az ötödik óra utáni szünetben háromperces megállásra, examenre hívja a diákokat és tanárokat az iskolarádión keresztül. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak a hallgatóknak, hogy visszatekintsenek a nap addigi történéseire, egyben új lendületet nyerjenek a nap további részéhez. Az előadó fontosnak tartja ezeket a megállásokat akár egy magyaróra keretein belül is. Ezek a reflektív gyakorlatok arról szólnak, hogy a figyelmet az érzelmekre irányítsák. Ennek megfelelően a gimnáziumban nagy hangsúlyt fektetnek az érzelmi intelligencia fejlesztésére. Tapasztalata szerint a diákok akkor érzik meg ennek fontosságát, amikor már elballagnak a JEZSU-ból, és visszatekintenek az ott töltött időszakra. 

Elek László SJ az elmúlt tanév végéig iskolalelkészként dolgozott a JEZSU-ban, és részt vett az Ugye lángolt a szívünk?! című oktatókönyv kidolgozásában. A kötet évfolyamokra lebontva mutat be lelkigyakorlatos játékokat, foglalkozásokat. A műhelyen résztvevők a Márk evangéliumában leírt egyik történethez (Jézus lecsendesíti a tengert) kapcsolódóan ismerhették meg az imaginációs, vagyis a képzeletet használó ima gyakorlatát, sőt papírhajót is hajtogattak. A bibliai történetek megéléséhez, megjegyzéséhez a gyerekek számára nagyon fontos, hogy valamilyen kézműves foglalkozás, tárgy kapcsolódjon a történethez – hívta fel a figyelmet Elek László.

Liska Márton és Nagy Ilona műhelymunkájukon részletesebben is bemutatták az IPM egyik szolgálati területét: amikor konfliktushelyzet miatt keresik fel őket, munkatársaik konfliktuskezelő technikákat, módszereket visznek el az intézményekbe. „Ezek a módszerek nem mindenhol egyformán érvényesíthető receptek, de kísérletezni érdemes!” – bátorították a pedagógusokat az előadók.

Prihoda Gábor kulturális antropológus, szervezetfejlesztő egyszerű, de egyben üdítő játékkal indította az általa vezetett műhelymunkát, ami beindította a résztvevők közötti kommunikációt, és néhány perc alatt oldott hangulatot teremtett. Elmondta, hogy az ő segítségét is többnyire konflikusok megoldásában kérik. Ezek alapvetően nem pedagógiai helyzetek, inkább a működést érintő kihívások. A műhelymunka második felében a résztvevők esettanulmányok segítségével ismerhették meg egy szervezetfejlesztő munkáját, nehézségeit. Hiszen, mint elhangzott, a szervezetfejlesztő nem megoldja a konfliktust, hanem segít a résztvevőknek megtalálni a jó megoldást. 

További információk az Ignáci Pedagógiai Műhelyről a www.ignacipedagogia.hu oldalon.

Frissítve: 2021. október 20.