Szent Ignác emlékünnepén a jezsuiták ismét felajánlják rendjüket Jézus Szívének

Arturo Sosa, a jezsuiták általános elöljárója nemrég körlevélben kérte a rend összes közösségét, hogy július 31-én, a Szent Ignác-év lezárásaként újítsák meg a Társaság felajánlását Jézus Szívének. A magyar rendtartomány ezen a napon a Marosvásárhely melletti Székelybőn ünnepel, és a megemlékezés keretében kerül sor az itteni, lelkigyakorlatokra és más közösségi összejövetelekre alkalmas Szent Ignác ház-megáldására, valamint a 11 órakor tartandó szentmise keretében a Társaság ismételt felajánlására Jézus Szívének.

Arturo Sosa jezsuita generális

Az alábbiakban azt az imát idézzük a generális leveléből, amelyet elődje, Pedro Arrupe fogalmazott meg 50 évvel ezelőtt, a Társaság felajánlásakor.

Mennyei Atyánk!

Amikor Ignác La Storta kicsiny kápolnájában imádkozott, egyetlen pillanat kegyelmében megadtad neki azt, amit a Szűzanya közbenjárására már hosszú ideje kért tőled: hogy helyezd társként Fiad mellé. Hozzá intézett szavaidban támogatásodról biztosítottad, hogy vele leszel. Te kérted a keresztet hordozó Jézust, hogy fogadja el Ignácot szolgádként. Jézus ezekkel a felejthetetlen szavakkal fordult hozzá: „Azt akarom, hogy szolgálj minket!” Mint azon férfiak csoportjának követői, akik elsőként voltak „Jézus társai”, a magunk részéről ugyanazzal az imával fordulunk hozzád, kérve, hogy Fiad mellett kapjunk helyet, és szolgálhassunk a „kereszt zászlaja alatt.” Jézus engedelmessége a keresztre vezetett, ahol átdöfött oldala és megnyílt szíve jele lett az irántad és minden ember iránti szeretetének.

Ma megújítjuk Társaságunk felajánlását Jézus Szívének. Ígérünk neked teljes hűséget és kérjük kegyelmedet, hogy továbbra ugyanazzal a lelkülettel és lendülettel szolgálhassunk téged és Fiadat, mint egykor Ignác és társai tették. Szűz Mária közbenjárása által és a kereszt előtt, ahol Jézus Krisztus megnyílt szívének kincseit adja nekünk, Őáltala és Őbenne mondjuk lényünk legmélyéből: Vedd, Uram, és fogadd el teljes szabadságom, emlékezetem, értelmem és egész akaratom, mindenem, amim van, és amivel rendelkezem. Te adtad nekem mindezt, Neked, Uram, most visszaadom. Minden a Tiéd, rendelkezzél vele egészen akaratod szerint. Add nekem szereteted és kegyelmed, ez elég nekem.”

A Jézus Szíve-tisztelet a XIX. század vége óta él különösen erősen a jezsuiták körében. 1883-ban a 23. Általános Rendgyűlés tagjai kinyilvánították, hogy a kegyesség e módját különös szeretettel fogják gyakorolni és népszerűsíteni. 1871-ben P. Beck akkori generális felajánlotta az egész Társaságot Jézus Szívének, mely gesztust 1972-ben Pedro Arrupe megújított. A Jézus Szíve-tisztelet magyar vonatkozásairól ezen a linken lehet bővebben olvasni.

Frissítve: 2022. július 29.