Szenttéavatási kisokos

Rendalapítója megtérésének 500. évfordulóján a Jézus Társasága Szent Ignác-évet hirdetett. A 2021. május 20-án kezdődött eseménysorozat 2022. július 31-én ér véget, és magában foglalja az első jezsuita, valamint társa, Xavéri Ferenc és másik három neves katolikus személyiség – 1622. március 12-én történt – szentté avatásának 400. évfordulóját is.

Kiket avattak szentté 1622. március 12-én?

A barokk kor legismertebb szentjeit: Loyolai Ignácot (1491–1556), a jezsuita rend alapítóját, Xavéri Ferencet (1506–1552), az egyik első jezsuita misszionáriust, Avilai Teréz (1515–1582) szerzetesnőt, a karmelita rend megújítóját, Néri Fülöp (1515–1595) katolikus papot, Róma „második apostolát”, és Földműves Izidort (1080 körül – 1172), a becsületes munka szentjét. Négyen közülük kortársai voltak egymásnak, s a tridenti zsinat, a katolikus megújulás lelkisége határozta meg tevékenységüket.
Vissza a kérdésekhez

Ki volt Loyolai Szent Ignác?

Iñigo López de Loyola baszk nemesi család sarjaként született. Lovagként ambiciózus tervei voltak, ám 1521-ben Pamplona várának védelmében súlyosan megsebesült egy francia ágyúgolyótól. Hosszú lábadozása közben más olvasnivaló híján Jézus és a szentek életét tanulmányozta, ez vezetett megtéréséhez és az ignáci lelkiség megszületéséhez.

Laikusként végzett hitmélyítő munkássága miatt többször is az inkvizíció elé került, de mindig felmentették. Párizsi teológiai tanulmányai alatt közösséget gyűjtött maga köré, Rómában felajánlották szolgálataikat a pápának. Lelkipásztori munkákkal és lelkigyakorlatok adásával kezdtek foglalkozni, majd közösségüket szerzetesrenddé alakították át, így született meg 1540-ben a Jézus Társasága.

Társai egyhangúlag Ignácot választották meg első vezetőjüknek (generálisuknak). Élete végéig szervezte a jezsuita rend működését, mely gyorsan terjedt világszerte, halálakor már ezer főt számlált, ma pedig a legnépesebb szerzetesrend.
Vissza a kérdésekhez

Ki volt Xavéri Szent Ferenc?

Szintén baszk nemesi családból származott, papi pályára szánták, párizsi tanulmányai alatt Loyolai Ignác volt az egyik szobatársa. Ő is csatlakozott ahhoz a nyolc férfihoz, akikkel együtt megalapították a Jézus Társaságát; Ferenc a rendalapító titkára, majd távol-keleti misszionárius lett.

A portugál uralkodó kérésére az indiai gyarmatokra küldték, ahol a hittérítés mellett elmélyült a betegápolásban is. Innen Japánba is eljutott, ahol korábban senki nem hirdette az evangéliumot, majd az akkoriban megközelíthetetlen Kína felé félúton érte a halál, miután a kínai embercsempészek és az őt odaszállító portugál kereskedők is magára hagyták. A missziók társvédőszentje.
Vissza a kérdésekhez

Ki volt Néri Szent Fülöp?

Firenzei születésű katolikus pap, Róma jól ismert és sokak által szeretett alakja volt. 1538-39 telén a jezsuitákkal közösen viselte gondját a város lakosságának a zord időjárás közepette, és különösen sokat foglalkozott a fiatalokkal. Alakját legtöbben a Legyetek jók, ha tudtok című filmből ismerik. A betegápolás mellett rendszeresen tartott összejöveteleket lelki gyermekeinek, melyen a Szentírást tanulmányozták vagy lelki énekeket énekeltek. Az így kialakult népes közösségből jött létre később az oratoriánus rend.
Vissza a kérdésekhez

Ki volt Avilai Szent Teréz (1515–1582)?

A spanyol nemes hölgy fiatalon lépett be a karmelita rend Ávilában található kolostorába. Negyvenévesen, Szent Ágoston Vallomásait olvasva megerősödött a hite, és egyre több misztikus élményben (látomások, lebegés a föld felett) volt része. Ezek hatására vissza akart térni az eredeti, addigra fellazult karmelita szellemhez, sorra alapította az újabb kolostorokat (összesen harminckettőt). A lelki irodalomban is jelentős életművet hagyott hátra. Legismertebb munkája A belső várkastély, amely az emberi lélek belső világát kívánja bemutatni.
Vissza a kérdésekhez

Ki volt Földműves Szent Izidor?

Madridi földműves, az egyszerű, tiszta keresztény élet és a becsületes munka szentje. Egész élete során parasztként dolgozott, s feleségével a szegények gondoskodásában jeleskedett. Működéséhez több csoda is köthető: a szegényeknek vagy madaraknak szánt étel csodás szaporítása mellett a legenda szerint angyalok is segítették a földdel kapcsolatos munkában, miközben Izidor templomban volt. Napjainkban Madrid és a földművesek védőszentjeként tiszteli a katolikus egyház, kultusza a Dél-Dunántúlra is eljutott.
Vissza a kérdésekhez

Kiket nevez boldognak és szenteknek a katolikus egyház?

A boldoggá és a szentté avatás annak az ünnepélyes elismerése a katolikus és az ortodox egyházban, hogy az elhunyt eljutott Isten színe látására, a mennyországban a megdicsőültek között van. Lehet hitvalló, akik hősies fokban gyakorolta az erényeket, vagy vértanú (mártír), aki életét áldozva tett tanúságot Krisztusba vetett hitéről. A boldoggá avatás mindig megelőzi a szentté avatást. Míg a boldog tiszteletét az egyház csak egy adott közösség (egyházmegye, szerzetesrend) számára engedélyezi, a szentté avatás során az egész világon elrendeli.
Vissza a kérdésekhez

Hogyan zajlik a boldoggá- és szenttéavatási eljárás?

Ha a hívek tisztelettel emlékeznek Isten egy elhunyt szolgájára, aki a szentség hírében áll, és a közbenjárásáért imádkoznak, fel kell venniük a kapcsolatot a helyi püspökkel, hogy ezt az egyház is elismerje. Ha a püspök is egyetért, elindítja a hivatalos eljárást. Előbb az egyházmegyében, helyi szinten összegyűjtik és véleményezik a tanúvallomásokat, valamint a vizsgált személy publikációit és magánjellegű dokumentumait, majd mindent elküldenek Rómába. Ezek alapján készül egy doktori értekezésnek is beillő anyag, amit megvizsgálva a Vatikán Szenttéavatási Ügyek Kongregációja eldönti, hogy az illetőt nevezhetjük-e tiszteletreméltónak. A boldoggá és szentté avatáshoz szükséges csodák vizsgálata ezután kezdődik.
Vissza a kérdésekhez

Mi a csodák szerepe?

A hitvallók szenttéavatási eljárása során igazolni kell egy, az ő közbenjárásukra történt csodát a boldoggá, egy másikat pedig a szentté avatásukhoz. A mártírokat igazolt csoda nélkül is boldogként tisztelhetjük, szentté avatásukhoz viszont az ő esetükben is legalább egy csodára van szükség. A csodák hitelességének vizsgálata szintén az illetékes egyházmegyében kezdődik, majd Rómában folyatódik több lépcsőben.
Vissza a kérdésekhez

Hány jezsuita szentet tisztelünk?

Ötszáz év alatt a Jézus Társasága 54 szentet adott a világnak. Statisztikailag minden 10. évben oltárra emelnek egy jezsuitát. A jezsuita szentek közül egyesek kunyhóban, mások palotában születtek. Akadt köztük nyelvész, író, költő, katona, teológus, professzor, jogász, sokuk misszionárius és mártír. Emellett a rend több mint 150 tagját avatták boldoggá.

Jelenleg is körülbelül száz boldoggá- vagy szenttéavatási eljárás van folyamatban, köztük Kaszap Istváné (1916–1935). A magyar jezsuita novícius hősiesen viselte fájdalmas betegségét, életszentségének híre széles körben ismert, sírja zarándokhellyé vált, rengeteg imameghallgatást tulajdonítottak neki. Ügye a második világháború után megakadt, a rendszerváltás után azonban folytatódott.
Vissza a kérdésekhez

Mit tudunk Ignác szentté avatásáról?

Amikor Loyolai Ignác 1556-ban Rómában meghalt, már szent hírében állt. Rengetegen keresték fel a sírját, hogy ott imádkozzanak; elkérték személyes tárgyait, hamar megfestették a portréját, és évről évre megemlékeztek a haláláról. Oltárra emelését Borgia Ferenc, a jezsuiták harmadik generálisa kezdeményezte. A vizsgálat több helyszínen zajlott, félezernyi tanút hallgattak meg az ügyében. Ignác életéből 15, halála után további húsz csodáról tudunk. A kánonjogászok tízet választottak ki az eljáráshoz – látás, rák, csonttörés, halálos láz gyógyítását Spanyolországban, Olaszországban és egy kis mexikói településen, ahová szintén eljutott a híre. Boldoggá avatására 1609-ig kellett várni, szentté pedig 1622. március 12-én avatta XV. Gergely pápa.
Vissza a kérdésekhez

Frissítve: 2022. március 09.