Izrael számára a szövetség megtartása azt jelentette, hogy minden ügyükben Istent tükrözték. A legtöbb törvény arról szól, hogy hogyan kell Isten együttérzését, gyengédségét, irgalmát és igazságát tükrözni – nemcsak a választott népen belül, hanem az idegenek felé is. Szent Pál szavai szerint Krisztus “a láthatatlan Isten képmása, elsőszülött minden teremtmény közül, mert benne teremtett mindent … "40. nap – Istennel kötött szövetség" bővebben
Hosszú ideig a keresztények abban a hitben misszionáltak, hogy az egyházon kívül nincs üdvösség. Ahogyan egyre megosztottabbak lettek, jó lelkiismerettel üldözték és gyilkolták meg egymást abban a meggyőződésben, hogy az üdvösség egyedül náluk van. Ez a hiedelem, bár veszített erejéből, de még ma is hat ránk, meggyengít és távol tart minket egymástól, akadályozza az együttműködésünket. … "39. nap – Hol van az üdvösség?" bővebben
A kereszt szimbóluma különös jelentőséggel bír Krisztus követői között. A nagypénteki liturgia része az úgynevezett “kereszthódolat”, amikor az Egyház arra hívja a híveket, hogy egy gesztussal – meghajlással, térdhajtással, csókkal – fejezzék ki tiszteletüket. A kereszt arra a valóságra emlékeztet minket, hogy Isten Jézusban egy lett közülünk, meghalt, de feltámadt, és Lelke bennünk él. Már … "38. nap – A kereszt" bővebben
Ha őszinték vagyunk, mindannyian felfedezzük magunkban a hajlamot arra, hogy örömünket leljük más erkölcsi bukásában. Egyik legmélyebb félelmünk a megsemmisüléstől való félelem, és ezt időnként azzal kompenzáljuk, hogy bizonyos emberekhez képest felsőbbrendűnek képzeljük magunkat. Jézusnak velünk, követőivel szemben támasztott egyik legnehezebb – és talán a legelhanyagoltabb – követelménye az, hogy ne ítélkezzünk senki fölött. A … "37. nap – Ne ítélj!" bővebben
A kövek súlya Amikor fárasztó vagy elviselhetetlen élethelyzetben találjuk magunkat, nagy a kísértésünk, hogy a nehézséget a szőnyeg alá söpörjük. A mai evangélium szóhasználatával élve: a problémát eltemetjük és “követ gördítünk a sír elé”. Ilyenkor azzal áltatjuk magunkat, hogy amivel nem nézünk szembe, azt eltöröljük. Valójában azonban nem a nehézség hal meg, hanem életünk egy … "36. nap – Nagyböjt 5. vasárnapja" bővebben
Ne félj! A Szentírásban, amikor Isten megmutatkozik azoknak, akik hajlandók Őt befogadni, gyakran szól így: “Ne félj”. Ezt mondja Ábrahámnak (vö. 1Móz 15,1), Izsáknak (vö. 1Móz 26,24), majd Jákobnak (vö. 1Móz 46,3), és így tovább, egészen Józsefig (vö. Mt 1,20) és Máriáig. Az angyali üdvözletkor Gábor így szólt Máriához: “Az Úr van veled”, majd … "35. nap – Jézus születésének hírüladása (Gyümölcsoltó Boldogasszony) ünnepe" bővebben
Akár elismerjük, akár nem, az erőszakra és rombolásra való hajlam magvai mindannyiunk gondolkodásában és szívében ott rejlenek, s előítéleteink és félelmeink csak táplálják őket. Gyakran azzal kezdődik, hogy a Gonosz eltorzítja gondolkodásunkat, veszélyesnek és pusztítónak láttatja azt, ami jó és építő. Ráadásul az erőszak ragályos, erőszakot szül, így tovább növekszik romboló ereje. Jézus az utolsó … "34. nap – Erőszak" bővebben
A Jézus korabeli zsidók, bár tanulmányozták az Írásokat, nem ismerték fel őt. Lelki vakságuk okaként Jézus két dolgot említ: nincs bennük istenszeretet, és az Istentől jövő dicsőség helyett egymástól várnak megerősítést. Korunk embere is könnyen elveszíti tisztánlátását. Társadalmunkban szinte mindennek az értékességét a gazdasági hasznossága, a piaci erők határozzák meg. S mivel a léleknek … "33. nap – Lelki vakság" bővebben
