Hivatástörténet: Nemeshegyi Péter SJ

„Ha szerzetespap, akkor jezsuita!” Hívő, keresztény családba születtem Budapesten, 1923-ban.  Csecsemőkoromban megkereszteltek katolikusnak. Apám katolikus volt, édesanyám pedig unitárius. Egyetlen gyerek voltam, mert anyám megbetegedett, amikor a világra hozott, és az orvosok megtiltották, hogy anyám újra vállalja a szülést. Így hát nem voltak testvéreim, viszont apám és anyám minden szeretetüket rám pazarolták, ami nagyon jó … "Hivatástörténet: Nemeshegyi Péter SJ" bővebben

Hivatástörténet: Hiba György SJ

Felnőttként jöttem vissza az egyházba, saját akaratomból, azért, hogy egészen neki adjam magam. Tízéves koromban jártam hittanra és elsőáldozó lettem – a szüleim kedvéért. Aztán fiatal felnőttként bérmálkoztam, hogy unokahúgom keresztapja lehessek. Aztán ismét elfelejtettem a keresztény voltomat. Éltem az életemet, volt párkapcsolatom hosszú éveken keresztül. Közben elkezdtem dolgozni Pannonhalmán, ahol először gyújtottam gyertyát a nagyapám … "Hivatástörténet: Hiba György SJ" bővebben

Hivatástörténet: Koronkai Zoltán SJ

A papság vagy szerzetesség gondolata elég későn vetődött fel bennem. Gyerekkoromban sosem álmodoztam arról, hogy pap legyek. Mozdonyvezető, huszár és hasonló foglalkozások lelkesítettek. Az elektronok bűvöletében Vallásosnak sem voltam túl vallásos, sőt 14-15 éves koromban volt egy ateista korszakom is, amit egy megtérés zárt le, amikor felismertem, hogy Jézus Krisztus nem egy mese figurája, amit … "Hivatástörténet: Koronkai Zoltán SJ" bővebben

Hivatástörténet: Nagy Ernő SJ

Gyermekkor Egerben születtem 1958. október 12-én, de Bükkszéken nőttem föl, ami a Salvus gyógyvízről ismert. Ez egy gyönyörű kis falu a Bükk-hegység utolsó nyúlványain. Gyerekkoromban sokszor tekintettem fel a csillagos égre. Az utcánkból lehetett látni a Mátra-hegység legmagasabb csúcsát, a Kékestetőt. Szüleim egyszerű emberek voltak (már mindketten elhunytak), így elmondhatom, hogy munkás-paraszt származású vagyok. Egy … "Hivatástörténet: Nagy Ernő SJ" bővebben

Hivatástörténet: Pakot Géza SJ

Tizenhat szerzetesi év után úgy látom, az ember hivatása férfiként apa, nőként pedig anya legyen. Ez azt jelenti, hogy alapvető viszonyunk a világhoz  szerető kapcsolatként valósul meg. Az már másodlagos, hogy valaki ezt családapaként vagy papként éli meg, avagy akármilyen más életállapotban. A lényege, hogy örökbe tudja fogadni az egész világot, és így helyesen viszonyulva … "Hivatástörténet: Pakot Géza SJ" bővebben

Hivatástörténet: Bellovics Gábor SJ

“Nekem nem Isten létének bizonyítása a hivatásom, hanem hogy ha valaki tényleg őszintén keresi őt, akkor abban segítsek. És azért merjük mindezt reklámozni, mert mi tényleg találtunk valami felszabadítót a kereszténységben! Lehet keresztényként élni, de nem kell, nem tukmálja rá magát az Isten senkire. De ha vállalod, boldogabb lehet az életed, nem is beszélve az … "Hivatástörténet: Bellovics Gábor SJ" bővebben

Hivatástörténet: Elek László SJ

Születtem 1985-ben. A Máriaremete-Hidegkúti Ökumenikus Általános Iskolában és a budapesti Piarista Gimnáziumban tanultam. Közben zenéltem és énekeltem, valamint véremmé vált a Regnum Marianum. 2003-tól az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kötelékében papnövendékeskedtem először Esztergomban, majd Rómában (a Pápai Római Nagyszemináriumban). Már kitűzték a diakónusszentelés időpontját, amikor felvételemet kértem a jezsuita rendbe. Egy év jelöltség után novícius lettem. Most Miskolcon vagyok magiszter. Hogyan született meg a döntésem, hogy jezsuita legyek? Íme … "Hivatástörténet: Elek László SJ" bővebben

Hivatástörténet: Nevelős Gábor SJ

“Hálás vagyok, hogy a jezsuitáknál olyannak ismerhettem meg Istent, amilyennek a lelkem mélyén vágytam rá. Ez szabadít fel arra, hogy kövessem.”