A magyar jezsuiták június 28-án, majd szeptember 20-án egy napra birtokba vették az Erkel Színházat. A rendtartomány miskolci gimnáziumának Magis Kórusa Herpainé Velkey Klára rendező vezetésével már kora reggeltől próbált a Szent Ignácról készült musical esti díszbemutatójára. Hét (egy hónappal később hat) órakor aztán a 120 fős énekkar tagjaiból álló diáktársulat belekezdett, és bő három órára elvarázsolta a közel 1800 fős közönséget. Mint a 21 állomásos turné eddigi valamennyi előadásán, a jelenlévők ezúttal is nagyon együtt éltek a darabbal, s a végén előadók és nézők alighanem maradandó élménnyel távozhattak.
Azóta folyamatosan érkeznek a visszajelzések; a nézők nem győzik dicsérni a diákok lelkesedését, hitelességét, teljesítményét és magát a darabot, Vizy Márton zeneszerző és Tóth Dávid Ágoston szövegíró művét. Ezért az alábbiakban vendégkönyvet nyitottunk, melybe ki-ki beleírhatja, mi ragadta meg a legjobban az előadásból, és milyen élményekkel távozott az Erkel Színházból vagy más helyszínekről.
További információk, videók, valamint a musical összes dala elérhető ezen a linken.
Bejegyzések a vendégkönyvből
Hosszú-hosszú évek óta élek a rendezvények világában. Ezalatt az idő alatt dolgoztam világsztárokkal, profi komoly-, és könnyűzenei együttesekkel. De az elmúlt hetek, amelyeket a jezsuitákkal töltöttem és a szemünk láttára született meg egy új magyar musical, mind közül a legemlékezetesebb lesz, ebben biztos vagyok!
Alázat és profizmus. Talán ez a két dolog, ami eszembe jut az elmúlt időszakról. Kemény tél volt még, amikor először találkoztam Kajtor Domonkossal és teljesen levett a lábamról a lendülete, hite, hogy itt valami nagy dolog van készülőben. És tegnap – a zsúfolásig megtelt Erkel Színház közönsége érezhette a megszülető csodát. 100 gyerek és egy maroknyi felnőtt hozta létre!
Nagyon köszönöm a munkát Nektek és az operaházi kollégáimnak! Nagy élmény volt! És megint bizonyságot nyert, hogy a közösség ereje mindenre képes! Itt is és ott is! Hálás vagyok, hogy a részese lehettem!
Wendler Baross Judit
a Magyar Állami Operaház rendezvényszervezője
Mit érzek az Erkel után? Nehéz szavakkal kifejezni azt a végtelen hálát, ami bennem van. Köszönet mindenkinek, akinek része volt abban, hogy létrejöhetett ez a csoda! Drága Klára néni: köszönöm, hogy a fiamnak és rajta keresztül az egész családunknak életre szóló élményben lehetett részünk. Igazi érték, Isten szeretete áradt ránk!
Vighné Perge Anita
Jezsus öregdiákként – aki anno a kórusban is énekelhettem, szerepelhettem – hatalmas ajándék volt az idei tanév, hogy kísérhettem és részt vehettem az Ignác-musical megvalósításában. Látni a dalok megszületését, a kórushétvégéken az első koreográfiákat, az előadások során is érzékelhető közösség erejét, a kulisszák mögött hihetetlen nosztalgiával és boldogsággal töltött el.
Van, ami az évek során sem változik: az pedig gyerekanyagtól és évfolyamoktól függetlenül az az egymás felé fordulás, törődés és emberi hitelesség, amely a Magis Kórus különös esszenciájának titkos hozzávalója. Ezt elfogultságomtól függetlenül tovább erősíti bennem tovább minden egyes ember visszajelzése, aki csak látta valamelyik előadást. A kórustagokkal is megosztottam, hogy ha a musical mennyországában testünk van, dolgozni kell, barkácsolni, üzletet nyitni, akkor az én mennyországom az átlépés után majd olyan hely lesz, ahol 0-24-ben a Magis Kórus előadásait nézhetem megállás nélkül az Örökkévalóságban! Mindent köszönök!
Janka György
öregdiák, a jezsuita Kommunikációs Iroda munkatársa
Nagyon mélyen megérintett az előadás. Főleg Ignác imája, s az, ahogyan Tüske Márton megjelenítette Krisztus működését Ignác életében. Ha az Úr megsegít, októberben kezdem a noviciátust Genovában. A fiatalok így hatalmas ajándékot adtak nekem erre az útra. Áldja meg mindnyájukat az Úr, és mindazokat, akik értük és velük dolgoztak. Szívből gratulálok a szerzőknek. A.M.D.G.
Kovács György
Engem leginkább az fogott meg, hogy ennyi szilaj csikót hogy lehet egy közös célra összehozni. Ez döbbenetes. Kamasz energiájuk pozitív felhasználása óriási dolog. Nem mellesleg nagyon ügyesek, jól énekelnek és játszanak. Értéket teremtenek közösen. Gratulálok minden résztvevőnek, felkészítőnek! 👏😍🙏
Baranyi Andrea
Engem a musical a miskolci bemutatón vett le a lábamról; addig is tudtam, hogy nagyszerű kezdeményezést szolgálunk, de akkor személyesen is átélhettem. Az Erkelben az elején, főleg a hanghibák miatt picit szorongtam, hogy a mögöttem ülő 1700 ember át tudja-e élni ugyanazt a fantasztikus élményt, mint ami nekem, nekünk a korábbi hetekben megadatott, de aztán idővel megnyugodtam, mert éreztem, hogy minden átjön.
És bár nem voltam részese az utána következő éjszakának, amikor a szereplők jószerivel reggelig virrasztottak, beszélgettek, munkatársaim beszámolójából mélyen megérintett, micsoda életre szóló élmények részesei lehettek ezek a tündéri gyerekek. Úgy érzem, az egész Szent Ignác-év könyvestül, társasjátékostul, filmestül, szimpóziumostul, bélyegestül, mindenestül ezért a musicalért, az általa teremtett közösségi élményért érte meg. Szóval, Ignác atyánk nagyon tud valamit…
Szőnyi Szilárd
a jezsuita Kommunikációs Iroda vezetője
Nagyon színvonalas előadás volt, köszönjük a szervezést, kitalálást, sok időt, energiát (Domi, Klári, Kata, Vera, Dávid, és a többiek…) A srácok nagyon ügyesek voltak, nem tudom, hogyan lehetett ennyi ilyen jó hangú, tehetséges fiatalt összeszedni, mindenkire illet a szerep és nagyon jó élmény volt hallgatni (talán még jobb benne lenni).
Tegnap óta a zenéket hallgatom, viszont sajnálom, hogy nem a ti hangotokon van fent (következő projekt?! 🥰) Remélem, lesz még sok ilyen előadás!
N. N.
Már a bevezető szövegnél éreztem, hogy ez az előadás más lesz, mint a többi, amit eddig láttam, és nem tévedtem. A dallam, a szöveg és az az átélés, amivel előadták, rendkívül magával ragadó, felemelő volt. Maradandó élményt okozott. Köszönöm szépen!
Rózsa Magdolna
Ma este nagyon nagy szerencsém volt nekem is megnézni a Szent Ignácos musicalt az Erkel Színházban, és szívből szeretnék gratulálni, remek munka! Óriási élmény volt, tényleg az egyik legjobb színdarab volt, amit életemben láttam, diákszíndarabból pedig messze a legjobb!
N. N.
…ami különösen szép volt nekem, az Mária alakja. Hozzám nem áll annyira közel Mária, valahogy a családunkban a katolikus Mária-tiszteletet nem éltük meg. És a szeplőtelen szűz Mária, a mennyek királynője nem szólít meg annyira. De itt Mária egy nagyon kedves lány volt. Ráadásul a konkrét szereplő is egy nagyon szép lány! És amiket mondott, az nagyon kedves, szép, őszinte, hiteles volt. Elteszem magamnak ezt a Mária-arcot. Nagyon jók voltak a táncok is, meg látni Ignác bukdácsolásait, meg a végén a mennyország is olyan „emberi”, de mégis talán tényleg isteni is volt. És örültem a darab hosszának is. Mert így volt idő, „végigélni” Ignác életét.
Már kétszer is volt lehetőségem megnézni ezt a nagyszerű előadást, Nyíregyházán és Mezőkövesden is láthattam. Nagyon-nagyon tetszett, imádtam minden percét ennek a varázslatos utazásnak, azóta is folyamatosan odáig és vissza vagyok érte, amióta láttam. A gyerekek nagyon tehetségesek, le a kalappal mindenki előtt, aki hozzájárult a musical létrejöttéhez. Nagyon köszönöm ezt a remek élményt, nagyon szívesen megnézném harmadjára is, ha úgy alakul! Szóval, ki tudja, mit hoz még a jövő, lehet, harmadjára is betévedek egy újabb előadásra!
Tóth Tamara
Az áldás, ami ennek a frissen készült alkotásnak a színre vitelén volt nyilvánvaló és érzékelhető! Mindenkinek szívből gratulálok, aki részese volt a folyamatnak! Istené legyen a dicsőség!
Tar Anita
Rendkívüli előadás volt, minden tiszteletem és elismerésem a gyerekeké, a felkészítésben résztvevőké, akik alázattal és kitartással készültek, fektettek be annyi munkát, hogy egy csodát varázsoljanak a színpadra. Le a kalappal! Egyszerre volt vérprofi, megható, lélekemelő, tiszta, tehetséggel és élettel teli! Rendben vagytok nagyon, fiatalok, nyugodtan fogunk megöregedni, jó kezekben van a világ 😘😘❤️❤️❤️ Köszönöm az életre szóló élményt!
Heintz Krisztina
Színházba járóként, musicalkedvelőként azonnal megfogott a történet, zene, szöveg. A rajongás a 7 éves lányaimra is átragadt, a férjem is elismerően beszélt a darabról. Reméljük, még sokszor látjuk, halljuk majd.
Demeterné Dózsa Viktória
Nagyon elfogult vagyok a kórus és a felnőttek iránt is, de nem csoda. Végig szoktam kísérni a darabok formálódását és születését, így tettem most is. Megható, hogy mindegyik diák a magáénak érzi az alkotást, a másikat, Ignácot, a témát, az előadást. Ennyi lelkesedés elragadja az embert. Úgy érzem, akárhányszor meg tudnám nézni. A szereplők pedig olyanok, hogy egyikre sem tudnék mást elképzelni. Nagy érzelmi töltetet lehet kapni az előadásból, meg is kaptam, hálás vagyok érte és gratulálok mindenkinek. További sikereket kívánok.
jnandrea
Csodálatos XVI. századi időutazás. Egy különleges szentünk kiváló színészi játékkal való bemutatása! Gratulálok!
N. N.
Nekem mini-mennyország élmény volt. Egyrészt igazán tanúságtevő alkotás, ahogy tényleg igyekszik „Ad maiorem Dei gloriam lenni, bár Ignác a főszereplő, de végig Jézusra mutat. Talán ennél is nagyobb ereje volt a közösségnek. Mind a színpadon, ahogy örömmel és szeretettel voltak jelen, ami egészen magával ragadt a végére, ahogy felszabadultan együtt tomboltak „Ő az, aki szeret, Ő az, aki vezet….”. Mind pedig a közönségben, ahol még a NEK-nél is nagyobb sűrűségben találkoztam ismerősökkel a legkülönbözőbb helyekről. És tele van kedves viccekkel, beszólásokkal, amik annyira üdítőek, hogy igen, lehet ilyen finoman is aktualizálni egy témát, szentet!
Rácz Boró
Ha egy színházi élmény még 5 nap után is foglalkoztat, az tényleg jelent valamit! Valószínűleg hozzásegített az is, hogy a dalok hozzáférhetők lettek a YouTube-on. Hol Mária szavait dúdolgatom, hol Ignácét, érdekes jelenség! 😇 Lenyűgözött a sok fiatal lelkesedése, vitalitása, a sok különböző karakter. Élveztem, ahogyan ők élvezték az előadást! 😊 Mélység, szépség, egyszerűség, könnyedség nagyon komoly belső dolgok kifejezése közben, ez tényleg nagyon profi dolog. Röviden kifejezve: magával ragadott! Köszönet a darab írójának, zeneszerzőjének, a betanító felnőtteknek és a lelkes ifjúságnak! Ezt biztos emlegetni fogják majd az 50. érettségi találkozóikon is!
Kiss Mónika SSS
Láttam a darabot Miskolcon, Mezőkövesden és az Erkel Színházban is. Ami Miskolcon legelőször eszembe jutott, az az, hogy mennyire „menő” a darab, és az, ahogyan ezek a gimnazista lányok és fiúk a színpadra állították. A darab és az előadás úgy volt megkapó és magával ragadó, hogy a musical témája nem kicsit esik messze a mai világ – sokszor negatív – divatjaitól, trendjeitől. A Magis Kórus pedig megcsillantotta azt az örök érvényű igazságot, hogy Jézus követése nemcsak 500 évvel ezelőtt, hanem ma is a boldogság és az öröm forrása, a Magis Kórus maga is az öröm és a boldogság forrása volt. És hogy szép volt, jó volt-e? Ennek van egy biztos fokmérője. Néhány felemelő pillanatban volt már részem, futott át a hideg a hátamon a nyeregben Csíksomlyón a székely himnusz éneklése közben és egy-egy remek magyar sportsiker láttán. Ez a bizonyos kellemes hideg az előadások több pontján is váratlanul átjárt.
Dobos András
Szeretném megköszönni ezt a darabot, nekem katarzist okozott! Nagyon ügyesek voltak a diákok, jó koreográfia, jó dalszövegek. Aktualitást hordozó szituációk, gondolatok, egy ember a múltból, aki aktuális a jelenben is. Valahogy tartsák fenn ezt a darabot a későbbiekre is, ne csak az emlékévre!
Nelly1983
Ez a csodálatos előadás kettős üzenetet hordoz számomra: egyrészt Ignác története az ember örök szomjúságáról, a szépre, igazra, jóra törekvés múlhatatlan és csillapíthatatlan vágyáról szól. Miközben az ember keresi élete értelmét és szüntelenül szomjazza Isten szeretetét, Isten is keresi az embert. Jelenlétének megtapasztalása, szeretetének ereje minden emberi küzdelemben éltető forrást jelent, amelyből meríthetünk.
Másrészt maga az előadás egy közösség összetartozásáról, mély elköteleződéséről, valamint egymást hordozó és támogató erejéről, végső soron az emberi és isteni szeretet csodálatos egymásba fonódásáról is szól. Minden diáknak helye és egyformán fontos helye van az előadásban. Szülőként kivételes öröm, amikor az előadást hallgatva és nézve bevonódunk, és úgy érezzük, ez a történet a mi személyes történetünk is. Isten jelenlétének keresése és a szeretet melletti elköteleződés mindennapi küzdelmeink meghatározó tapasztalata.
Végtelen hálát érzünk, hogy ez az előadás létrejöhetett! Köszönet érte Mindenkinek, aki részt vett benne!
Tüske-Hegedüs Andrea
Számomra jutalom volt az ignáci musical, hiszen a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum harminc HARMÓNIA kórusos és táncos diákjával részese lehettem ennek a „kalandnak”. Hat alkalommal láthattam az előadást, ebből ötben a szatmárnémeti diákokkal együtt, így volt időm kívülről-belülről belekóstolni a felkészüléstől, a színfalak mögötti izgalmak, a változatos előadásokon keresztül a levezetésnek minden pillanatába.
Klára „lelkigyakorlatot” ígért. Köszönjük, megtapasztaltuk a diákokkal együtt. A bemutatók során nemcsak a rendezői változásokat vettem észre, de minden előadásnak megvolt a maga lelki üzenete is, amin rágódhattunk egy darabig. A musical szövege egy életút bemutatása, tanulságos, elgondolkodtató és humoros csipkelődés, a zenéje nyugtató vagy éppen pezsdítő, minden korosztály talált benne olyan dallamot, ami őt leköti.
A kedvenceim a rendezőcsapat, különleges emberek, akik folyamatosan alkottak. A szereposztás tökéletes. Csodálattal néztem a háttérben tevékenykedő kis művészemberkéket, kik a kreativitásuk mellett hitelesek és tiszta szívűek. Néhányan érettségire készültek, miközben ők már a színpadon felnőtté váltak, ott lépték át az érettségi küszöbét fizikailag és lelkileg egyaránt.
Csak örömmel tudok rágondolni ennek a kalandnak minden pillanatára. Megmaradt bennem, amikor Klára, a musical rendezője, a ráhangolódásban mindig kiemelte, hogy: Jézusért! Úgy gondolom, az egyik legfőbb varázsa és titka ennek a musicalnak, hogy a diákok ennek fényében beleadták szívüket-lelküket. Én biztosan CSAK velük játszatnám ezután is a musicalt. Tőlük hiteles az előadás!
Hadházi Erzsébet Éva
a szatmárnémeti Hám János Líceum zenetanára-kórusvezetője
Kevés dologért lehetünk szülőkként hálásabbak, mint amikor gyerekünket szerető pedagógusok terelgetik, és amikor olyan élményekben lehet részük, amik által többek, gazdagabbak, igazabbak lesznek. Két gyermekünk is szerepelt az Ignácban, Rozi és Miska, és valóban, csak a hála tör fel bennünk újra és újra.
Az első kórushétvége után kezdődött az egész. A két gyerek állandóan zenét hallgatott, táncot mutatott, új lelkesedéssel jött-ment, és alig várta, hogy visszamenjen Miskolcra… Aztán jött a két piliscsabai előadás, és mi is részesültünk ebből a csodából. A darab, a zene és a szöveg, a megelevenedett Szent Ignác-i életút és tanítás, valamint mindenekfelett a gimnazista gyerekek elképesztő ereje, kreativitása, mély hite olyan élményt adott, ami magával ragadott minket is.
Így aztán mentünk Miskolcra a díszbemutatóra, Mezőkövesdre a művházba, és persze ott voltunk az Erkelben is. Nemcsak a saját gyerekeinket csodáltuk (persze, elfogultan), hanem sok gyermeknek követtük így végig a személyes fejlődését, a darab csodálatos kibontakozását. A főszereplő, Csurilla Bertalan elképesztő beleélését, helytállását, Németh Márti kedvesen-okosan tiszta Máriáját, Cseke Virág bársonyos hangú Juanitáját, a bálozó lányok szép keringőjét, és sok más igazán nem amatőrnek mondható alakítást.
Nagy köszönet a szerzőknek, Vizy Mártonnak és Tóth Dávid Ágostonnak, és Klári néninek, Erzsinek, meg az összes drága kísérő pedagógusnak és öregdiáknak. Életre szóló élményt adtatok a családunknak! A gyermekek előadása lehet, hogy nem volt professzionális, de mindenképpen hiteles és hitet ébresztő. Egészen biztosan azért, mert az Égiek segítették munkájukat. Várjuk az őszi előadást!
Udvarhelyi Zsuzsanna és Radimeczky Géza
Valami hatalmas élmény volt tegnap is megtekinteni ezt a mindenfajta szempontból színvonalas alkotást. Nem lepődnék meg azon, ha néhányan az előadók közül még színpadra állnának. A zene, illetve a szöveg összeállítás nagyon jól sikerült (a júniusi előadás után rögtön le is töltöttem az összes zenét a telefonomra, és minden nap hallgattam őket). Tudnék még sok pozitív dolgot mondani, csakhogy az oldalakon keresztül tartana. Három szóval írnám le érzéseimet erről a művészi alkotásról: Gratuláció, Köszönet és Hála😇😇😇🙏🙏🙏 Remélem, még színpadra kerül a darab, személy szerint én még harmadszor is megtekinteném, annyira megérintett és elgondolkodtatott🙂🙂🙂
Labundy Bertalan
Nagyon jó volt látni, hogy ilyen fantasztikus előadást adtak elő a jezsuita fiatalok, hatalmas lelkesedéssel, tehetséggel és ügyességgel. Összefogva, gyakorolva egy igazán látványos, élvezetes és felemelő darabot adtak elő. Gratulálok Mindannyiójuknak! Újra megnézném és ajánlanám barátaimnak is, akik lemaradtak róla, hogy mindenképpen nézzék meg! Bízom benne, hogy még újra előadják!
N. N.
Köszönöm a lehetőséget, hogy láthattam! Külön köszönet azért, hogy a rossz idő ellenére megtartották az előadást. Az Andornaktályai Szociális Otthon hittan csoportjával néztük meg, akiknek nagyon ritkán adatik meg ilyen programon részt venni. Mindnyájunknak nagyon tetszett, még napokig emlegették az élményt, és dúdoltam a finálé dalát. Gratulálok mindenkinek, a szereplőknek és a betanító pedagógusoknak!
Pallagi Judit
Nagyon tetszett kár hogy ezekkel a szereplőkkel nem adják elő többet🥰🥰😍. Szupi volt nagyon!❤️❤️❤️❤️❤️❤️
N. N.
Nagy várakozással mentünk a Feleségemmel az előadásra. Olvastam elég sokat Szent Ignácról, és igazából keresem is a lehetőséget, hogy megismerhessem és fölfogjam a lelkiségét. Ez a darab egy elképzelhetetlen oldalról mutatta be az életét. Félretéve minden konvenciót, olyan fricskákkal tarkított megoldásokkal találtuk szembe magunkat, hogy csak ámulva próbáltuk követni az eseményeket. Nemcsak az szerzői fantázia, hanem a fiatalok látásmódja, lendülete és frissessége tette értékessé, emészthetővé és beilleszthetővé a történetet a meglévő ismereteink közé. Ezek a fiatalok a fentiek mellé még a konvenciókat is ledöntik, amiket megalkottunk, és új, nagyon is pozitív irányba terelik a gondolkodás ódunkat. Érdemes volt Szegedről utazni az előadás kedvéért.
Szabó Ferenc
„Azt szeretném, hogy soha ne érjen véget!” (Olívia, 9, a végső tapsnál)
N. N.
