„Trust, but verify!” – így üzletelnek velünk az amerikai multik

Multik Magyarországon és az inkulturáció címmel szervezi villásreggeli-sorozatát a Kiss Ulrich SJ-féle Management by Jesus üzleti klub. A következő, december 11-i alkalom előadója a pesti Loyola Caféban az iEurope Capital kockázati tőkebefektetéseket kezelő társaság társalapítója, a New York-i születésű Czirják László Róbert. Az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara volt elnökét Szőnyi Szilárd kérdezte a tengerentúli üzleti mentalitásról és szokásokról.

– Golfozik?

– Régebben golfoztam, ma már nemigen szoktam.

– Tudja, miért kérdezem?

– Gondolom, az amerikai üzleti szokások miatt.

– Igen. Az amerikai üzleti etikettről szóló leírások visszatérő eleme, hogy a tengerentúlon gyakran a zöld gyepen beszélik meg az üzleti ügyeket.

– Ez igaz. A golf, a tenisz vagy a vitorlázás gyakori terepe az üzleti egyeztetéseknek. Ez is annak egyik jele, hogy az Egyesült Államokban a pénzügyi, gazdasági élet nem áll le délután öt órakor; az üzletet hajtó belső tűz informális körülmények között is hajtja az embert. Ráadásul irodán kívül gyakran jobban meg lehet beszélni a dolgokat, mint a szokásos kereteken belül.

– Az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara volt elnökeként, a testület Vállalatirányítási, Integritási és Magánvállalkozási Bizottságának vezetőjeként mi a válasza a villásreggeli kérdésére: egyáltalán van-e szándék az amerikaiakban, hogy alkalmazkodjanak a magyar közeghez?

– Emlékszem, a rendszerváltozás környékén az amerikai üzletemberek egy része – tévesen – úgy tekintett Közép-Kelet-Európa országaira, mint a banánköztársaságokra, és ennek megfelelően akartak exportálni, befektetni. Hamar rá kellett azonban jönniük, hogy itt más, konszolidáltabb a helyzet, és – dicséretükre legyen mondva – ehhez hamarosan alkalmazkodtak is. Beszédes jele ennek, hogy míg régebben a multik helyi emberei általában „expat”-ek, vagyis itt élő amerikaiak voltak, a 2000-es évek elejére fordult a kocka, és többségbe kerültek a helyi képviselők.

– Melyik az amerikai üzleti kultúra legjellemzőbb eleme, amit mindenképpen szem előtt kell tartani, ha valaki sikeres akar lenni?

– Az amerikaiak nagyon nyitott, barátságos emberek, a bizalmukat azonban nehéz megszerezni – és könnyű elveszíteni. Viselkedésüket Ronald Reagan néhai elnök mondása jellemzi: „Trust, but verify!”, azaz „Bízz, de ellenőrizz!”

– Az iEurope Capital által felkarolt cégek között olyan vállalkozást is találunk, mint például a Vatera. A befektetési folyamat közben előkerültek-e olyan kulturális különbségek, amelyeket az üzleti siker érdekében át kellett hidalni?

– A marketing-, illetve sales tapasztalat hiányát említeném. Magyarországon az 1990 előtti világ nem szoktatta rá például a mérnököket arra, hogy ha szakmai sikereket érnek el, annak kereskedelmi vonatkozásaival is foglalkozzanak.

– Vagyis nem elég jót csinálni, azt is el is kell tudni adni?

– Messzebbre megyek. Mielőtt bármibe belefogunk, nem árt a piackutatás, hogy van-e kereslet az adott termékre, szolgáltatásra. Máskülönben lehet, hogy sok pénzt elköltünk valamire, amiről csak később derül ki, hogy nincs rá kereslet. Másként szólva: mielőtt felmásznánk egy hegyre, hogy megnézzük, mi látható a tetejéről, jobb előbb felküldeni egy drónt, hogy térképezze fel, mi a helyzet. Merthogy az üzleti világban meghatározó mondás szerint háromféleképpen lehet csődbe menni: szerencsejátékkal, házassággal, illetve azzal, ha valaki olyan terméket állít elő, amire nincs kereslet.

– Pedig a kockázatitőke-szektornak, amelyben ön is tevékenykedik, már a nevében benne van, hogy az üzleti sikerre nincs garancia, és a pakliban adott esetben a csőd is benne van.

– Ez igaz, olyannyira, hogy a villásreggelin külön is szólok arról a különbségről, ami ezt a témát amerikai-magyar viszonylatban jellemzi. Míg a vonatkozó törvények és a társadalmi nyomás miatt itt a csődtől úgy szokás félni, mint a tűztől, a tengerentúlon az esetleges kudarc az üzletmenet része, amiből tanulni lehet és kell, majd a tapasztalatokból okulva továbblépni.

A villásreggeli részletei és jelentkezés ezen a linken.

Megosztom ezt a cikket:
Frissítve: 2019. december 07.