Tudta, hogy mennyi minden köti a taizéi énekeket a jezsuitákhoz?

Bálint Zsolt és Kertész Anna évtizedek óta a taizéi közösség magyarországi mindenesei – még nászútjuk egy részét is a francia faluban töltötték. A házaspár péntekenként a pesti Jézus Szíve-templomban vezet imaórákat, s most Zsolt elmeséli, hogyan keveredtek az ökumenikus közösség vonzásába, és mi köti össze a jezsuita lelkiséget a taizéi énekekkel.

A kezdetek
A hetvenes évek végén evangélikus bibliaórákra jártunk, és ott találkoztunk Rudolf testvérrel. Már akkor énekeltünk taizéi énekeket. Anna 1982-ben volt először Taizében, és olyan nagy hatást tett rá, hogy két évvel később a nászutunk egyik felét ott töltöttük. Alois testvér, a mostani prior fogadott, így sorsunk „meg lett pecsételve”.

Így is lehet imádkozni?
A budapesti konziba jártunk, Anna gitár-, én cselló szakra, később pedig a Zeneművészeti Főiskolára – ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Tagja voltam a Kis Zenei Stúdiónak, és két osztálytársammal katolikus és evangélikus templomokban barokk, valamint klasszikus műveket játszottam. Annának gitárduója volt, reneszánsz és főleg barokk szerzőktől játszották saját átirataikat, illetve kortárs repetitív műveket. És mi fogott meg a taizéi zenében? A csend és a közös énekes ima. Hogy így is lehet imádkozni; énekelve!

A taizéi énekek népszerűségének oka
A népszerűség egyik oka az énekek tömör rövidsége. A szöveg és a dallam könnyen megjegyezhető, és az énekek ismétlődő jellege miatt mindenki hamar be tud kapcsolódni. A másik ok talán az, hogy a taizéi zene a mindegyikünk számára ismerős európai klasszikus hagyományban gyökerezik, ami az egyházi muzsikából, a szigorúan szerkesztett polifóniából nőtt ki. Ebben a hagyományban megtalálható mindaz, amit az Európában kivirágzott kereszténység a zene eszközével ki tud fejezni.

A jezsuita kapcsolat
Kezdetben a taizéi közösség zenéje kifejezetten modern volt, a francia liturgikus mozgalom gyümölcse. Legfőbb csapásiránya az anyanyelvi zsolozsmázás kialakítása volt. Ennek fő alakjai Joseph Gelineau SJ atya és Jacques Berthier, a párizsi Szent Ignác jezsuita templom orgonistája voltak. A taizéi officiumban Gelineau módszerével énekelték a zsoltárokat, ezekhez Berthier sok gyönyörű antifónát írt. De egy idő után a taizéi zsolozsma attrak-cióvá vált, a sok oda érkező fiatal nem tudott bekapcsolódni a közös imádságba. Roger testvér ezért új utakat keresett. Az első taizéi énekek a hetvenes években elindult találkozók alatt születtek; klasszikus kánonok éneklése során fedezték fel a repetitív stílust. Ezután Jacques Berthier a közösség kérésére sorra írta az énekeit. Halála után a testvérek folytatták a komponálást, így máig születnek újabb darabok. Szent Ignácról pedig tudjuk, mennyire szerette a zenét: az énekes „nagymiséket” megkönnyezte, s a halála előtti években egyik rendtársának klavikordjátéka enyhítette fájdalmait.

Rokonság a Szent Ignác-i lelkiséggel
Az elmélkedő repetatív imádság az Egyház régi hagyománya, gondoljunk Keleten a sivatagi atyák Jézus-imájára vagy Nyugaton a rózsafüzérre. Szent Ignác zarándokútjai során szüntelenül imádkozott, önéletrajza sokat elárul erről. Jálics Ferenc SJ elmondása szerint a lelkigyakorlatok célja az embert elvezetni a benső csönd felismerésére – oda, ahol az Úr Jézus jelenléte megtapasztalható. Ebben nyújtanak segítséget a taizéi énekek.

Imaórák és szentmisék 
Taizében a napi három imaórát – az olvasmányokat és a csendet kivéve – végig éneklik. Az imaórák liturgiájában levő zsoltárokat és kantikumokat lehet taizéi stílusban előadni. A Jézus Szíve-templomban péntek esténként
ilyen imaórákat vezetünk sok éve. A taizéi imaórákba a nyolcvanas évek elején kapcsolódtunk be a városmajori templomban. Azóta sok belvárosi helyen megfordultunk, a kilencvenes évek elején az újra jezsuitaként működő Jézus Szíve-templomban is voltak – és azóta is vannak – taizéi imaóráink. Az új római miserítusban, akárcsak a tridenti-ben, léteznek állandó és változó miserészek. A kezdőének, a zsoltárválasz, a felajánlási, áldozási és kivonulási énekek lehetnek taizéi darabok. Ezt a gyakorlatot folytatjuk a szombat esti vigíliamiséken. Taizében többnyire a Gelineau atya által írt miseordináriumot éneklik, vagy a testvérek által komponált ordináriumot használják. A Jézus Szívében rendszerint a Berthier által írt Missa pro Europa-t énekeljük, ami ízig-vérig Berthier- (=taizéi) zene. Mostanában játszunk a gondolattal, hogy valamelyik zeneszerző barátunkat megkérjük, írjon új miseordináriumot „taizéi” stílusban.

A Jézus Szíve-templom vonzásában
A zenei szolgálatokon túl a jezsuita atyákkal missziókat is szervezünk egyházközségekbe. Rendszeresen tartunk zenei műhelyeket, hogy a résztvevők jobban megértsék a liturgiát, és képesek legyenek plébániájukon, közösségükben taizéi imaórát vezetni. Gondozzuk a magyar nyelvű taizéi kiadványokat: CD-k, kották, könyvek kiadásával is foglalkozunk (taize.kim.katolikus.net/katakomba), újabban pedig taizéi énekekre alapozott lelkigyakorlatokat tartunk.

Utánpótlás „taizéi vonalon”?
A taizéi közösség nem a hagyományos szerzetesrendek útját követi. Nem is követheti, hiszen ökumenikus. A testvérek száma 80 körül mozog. Nincs női águk, sem harmadrendjük, és nem fektetnek energiát abba, hogy szimpatizánsaikat megszervezzék. Hitelesen élnek, és teljesítik azt a feladatot, amit Jézus minden benne hívőnek szánt: az Atya kiengesztelődésének jeleként megőrizni és továbbadni a hitet addig, amíg Ő újra el nem jön. Ebben a lelkületben élnek egyszerűségben, irgalmasságban és szelíd örömben. Mi is erre törekszünk. És bízunk abban, hogy van után-pótlás a „taizéi vonalon”, s amikor eljön az idő, lesznek, akik a helyünkbe lépnek AMDG.

Az írás eredetileg a magyar jezsuiták negyedéves lapja, a MIND 2020 téli számában jelent meg. Az újság ezen a linken elolvasható.

Frissítve: 2020. december 10.