Új könyvek a rendtörténeti könyvtárban

A kurrens jezsuita történeti szakirodalom öt új kötete érhető el a Horánszky utcában

 

2017 folyamán a Párbeszéd Házában működő Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár megkezdte a nyugat-európai jezsuita történeti szakirodalom szisztematikus beszerzését a könyvtár naprakészen tartása érdekében. A mindenkori gyarapodásról a továbbiakban rendszeresen tervezünk hírt adni, hogy a Társaság történetét kutató, vagy az az iránt érdeklődő olvasóközönség figyelmét minél jobban ráirányítsuk a közelmúlt tudományos eredményeire. 2017 decemberében a következő öt kötettel gazdagodott a könyvtárunk gyűjteménye:

Jean-Pascal Gay: Jesuit Civil Wars. Theology, Politics and Government under Tirso González (1687–1705). Routledge, London/New York, 20162.

A francia történész angolul megjelent monográfiája kiváló példája annak, hogy a múltban a Jézus Társasága belügyei hogyan szélesedtek ki az egyházi, sőt világi nyilvánosságot intenzíven foglalkoztató kérdésekké akár politikai, akár teológiai téren. A jezsuiták igen részletesen ismert korai történetét követő, a szakirodalomban lényegesen kevesebbet tárgyalt korszak egyik meghatározó generálisa, Tirso González hivatali idejére ugyanis két komoly krízis is esett. Az egyik XIV. Lajos francia király és XI. Ince pápa konfliktusa a francia egyház vezetésének kérdésében, melyben a jezsuita generális nyilvánosan a pápát támogatta, szemben a francia jezsuiták jelentős részének gallikán álláspontjával. A másik konfliktus a probabilizmust valló jezsuita morálteológusok és az ezt az erkölcsi rendszert erősen ellenző, vele szemben könyvet is író generális között bontakozott ki. Jean-Pascal Gay a két krízisnek és Tirso González elöljárói működésének, illetve a Jézus Társasága korabeli intézményi működésének bemutatásán keresztül tágabb értelemben a 17. század végének katolicizmusában feszülő ellentéteket állítja az olvasók elé, az Egyház korabeli útkeresésének történetét ábrázolja kritikus szemlélőként.

Paul Shore: Jesuits and the Politics of Religious Pluralism in Eighteenth-Century Transylvania. Culture, Politics and Religion, 1693–1773. Ashgate – IHSI, 2007. (Bibliotheca Instituti Historici Societatis Iesu 61.)

A jezsuiták kora újkori erdélyi működése a nyugat-európai szakirodalom szerzői és olvasói számára annak ellenére alig ismert, hogy jelentős nyomokat hagyott a kelet és nyugat határán fekvő régió életében és kultúrájában, sőt a Társaság egészének története szempontjából is komoly tanulságokkal szolgál. Paul Shore, a kötet megjelenésekor az Egyesült Államokbeli Saint Louis University professzora Rómában, Budapesten, Kolozsváron, Pannonhalmán és Wrocłavban folytatott kutatásai eredményeként a kolozsvári rendház történetén keresztül tárgyalja az erdélyi jezsuiták tevékenységét, és azt a szerepet, melyet a rendtagok a Nagyfejedelemség politikájában, művelődésében és vallásosságában betöltöttek az 1693 és 1773 közötti nyolc évtized folyamán. A kötet a bevezető és az összegző fejezetet leszámítva nyolc szakaszban foglalja össze a legfontosabb csomópontokat, két részben a görögkeleti románok uniójával foglalkozik, majd az oktatásnak, képzőművészeteknek, színjátszásnak és a társadalom formálásának szentel egy-egy fejezetet. Zárásként a kolozsvári kollégium jezsuita közösségének felépítését vizsgálja, majd kitér a Moldvában mint oszmán bábállamban 1743 folyamán zajló misszió történetére, kudarcának okaira, szembeállítva ezt a Habsburg uralom alatt álló Erdélyben elért sikerekkel.

The Jesuit Suppression in Global Context. Causes, Events and Consequences. Edited by Jeffrey D. Burson – Jonathan Wright. CUP, Cambridge, 2015.

A 18. század és a felvilágosodás korának jezsuita rendtörténetével foglalkozó legfontosabb amerikai, kanadai, brit, holland, olasz és máltai szakértőinek, köztük több jezsuita történésznek a részvételével készült ez a tizenöt szerzős tanulmánykötet, amely a Jézus Társasága 1773. évi feloszlatását járja körül. Az ominózus Dominus ac Redemptor kezdetű pápai bulla megszületésének okai mellett igyekszik bemutatni az általános feloszlatást megelőző állami kitiltó aktusok körülményeit, valamint mindezek következményeit a lehető legtágabb nemzetközi összefüggésében. A széles körben ismert, bizonyos részleteiben bő két évszázad után is tisztázatlan eseménysort és hátterét a legfrissebb kutatások fényében Franciaország, Spanyolország, Portugália, Itália, Németalföld, Kína, Kelet-Európa és Amerika példáinak felsorakoztatásával három főbb tematikus csoportba (okok, események, következmények) osztva közlik a kötet szerzői. Az egyetlen, Magyarországgal külön is foglalkozó tanulmány Paul Shore munkája, melyben az ex-jezsuita tudósok és egyháznagyok karrierjére vonatkozó ismereteket összegzi.

John W. O’Malley S.J.: The Jesuits & The Popes. A Historical Sketch of Their Relationship. Saint Joseph’s University Press, Philadelphia, 2016.

Bár a Jézus Társasága és a pápaság közötti speciális viszonyról mindenki hallott, aki a jezsuitákat akár csak a legfelületesebben is ismeri, mindezidáig nem született olyan átfogó munka, amely ezt a kapcsolatot állítaná vizsgálódása középpontjába. Az első jezsuita pápa megválasztása adta az apropót, hogy a termékeny jezsuita történész, a Georgetown University professzora, John W. O’Malley egy teljes kötetet ennek a témának szenteljen. Az alig több mint száz szövegoldalt tartalmazó könyvecske ugyanakkor szükségszerűen csak a nagyobb tendenciák felvázolására vállalkozik, bemutatva a jobbára szívélyes, de néhány hűvösebb időszakkal is tarkított viszonyt. A jezsuita alapítást messze megelőző korban indított, de egészen Ferenc pápáig vezetett narratíva időrendben haladva tárja fel ennek a leginkább partnerségként leírható kapcsolatnak a történetét, a szerzőre jellemző eleven stílusban, mely a nagyközönség számára is könnyen érthetővé és élvezhetővé varázsolja a kötetet.

Markus Friedrich: Der lange Arm Roms? Globale Verwaltung und Kommunikation im Jesuitenorden 1540–1773. Campus, Frankfurt/New York, 2011.

Az ezúttal beszerzett kötetek között az egyetlen német nyelvű munka sajátos szempontból dolgozza fel a régi Társaság évszázadainak történetét: a jezsuiták rendkívül aprólékos és a korban a legmodernebbnek számító ügyintézését és kommunikációját elemzi félezer oldalon keresztül. Európa bürokratizálódásának folyamata a 16. században nagy lendületet kapott, és ebben a folyamatban a Jézus Társasága élen járt. Sok, részben akár napjainkig használt új kommunikációs forma terjedt el a jezsuiták világméretű tevékenysége nyomán, akik a világi intézményeknél is kifinomultabb ügyintézési rendszerük révén a központ és az (egyes esetekben kifejezetten mobilis) perifériák közötti gyakori és szinte minden részletre kiterjedő információáramlást valósítottak meg. A négy fejezetre és számos alfejezetre tagolt monográfia ennek a gépezetnek a felépítését mutatja be mind a használt formák, mind a résztvevő egyének oldaláról, rávilágítva a változásokra és a nehézségekre egyaránt

Siptár Dániel, könyvtáros

Frissítve: 2018. június 27.