Zöld gazdasággal az átfogó ökológia megvalósulásáért

Második alkalmához érkezett a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Átfogó ökológia fórumsorozata. Az előadások témája a zöld és fenntartható gazdaság volt. Mindkét előadó, Baritz Sarolta Laura OP és Kocziszky György is hangsúlyozta egy új, etikai alapon épülő gazdasági modell bevezetésének szükségességét. Egyetértettek továbbá: abban hogy az elmélet gyakorlattá válhasson, az oktatásnak lényegi szerepe van az óvodáktól kezdve az egyetemekig. Halmschlager Andrea tudósítása.

A történelem fekete lapjaira fogják feljegyezni 2022. február 24-ét, amikor Oroszország megtámadta és részben ellenőrzése alá is vonta Ukrajnát. Legjobban az emberi életekért, a családok sorsáért aggódik mindenki, de a világ gazdasági és pénzügyi folyamatait is azonnal és drámaian befolyásolta a háború kitörése: a tőzsdék mélyrepülésbe kezdtek, nagyot zuhant a forint, s mindez pár óra leforgása alatt. Jogosan merül fel a kérdés: mennyire stabil, mennyire fenntartható a mai, uralkodó gazdasági modell? Nincs itt valami alapvető, strukturális probléma? Nem volna ideje a gazdasági paradigmaváltásnak?

Ez a kérdés különös aktualitást nyert az FFJA Átfogó ökológia fórumsorozata február 24-i alkalmán, melynek témája a zöld, fenntartható gazdaság volt. Baritz Laura domonkos szerzetesnővér, közgazdász előadása elején hangsúlyozta: a gazdasági válság nem pusztán gazdasági, de etikai és értékválság is egyben. Ráadásul utóbbi kettő nemcsak mintegy mellékesen csatlakozik az elsőhöz, hanem az az alap, a kiindulópont. Ha tehát fenntartható gazdaságot akarunk, gondolkodásunk középpontjába az etikai, erkölcsi kérdéseket kell állítanunk, hiszen amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend is.

Ezért az előadó nem is csupán zöld, hanem kék gazdaságról beszél, aminek feltétele a paradigmaváltás: a gazdaság értelme nem a profitmaximalizálás, hanem az emberi boldogság, a közjó szolgálata.

Szerinte a nyer-veszít stratégia helyett az együttműködésen alapuló nyer-nyer sémát kell követni, ami ráadásul összességében nagyobb nyereséget és stabilitást tud biztosítani.

Baritz Laura az arisztotelészi etikáig nyúl vissza, amelynek középpontjában az erény áll, s a kérdés, hogyan válhat az ember a legtökéletesebb jó értelmében boldoggá. Arisztotelész kiemeli az ész jelentőségét, az ember egyéni és közösségi kiteljesedésének fontosságát, a minőségi emberi kapcsolatokat és lelki életet. A ma elfogadott definíció alapján a közjó az emberi kiteljesedés egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ennek követelményei többek között a béke, a szervezett, stabil államhatalom, a szilárd jogrend, a környezetvédelem (közös otthonunk gondozása, ahogy a Laudato si’ enciklika fogalmaz), a klímavédelem és az emberi jogok biztosítása (élelem, lakhatás, munka, oktatás, kulturális javakhoz való hozzáférés, egészség, vallásszabadság, stb.).

A pénzről, anyagi javakról szólva Baritz Laura a katolikus egyház társadalmi tanítására hívta fel a figyelmet. Ebben a magántulajdon jó és jogos dologként jelenik meg, de e javak csupán eszközök, rendeltetésük végső soron egyetemes, és a közjót szolgálja. A magántulajdon első körben az egyén személyes szükségleteit kell hogy kielégítse, majd a család valódi szükségleteit – és itt a valódiságon, mértékletességen jelentős hangsúly van. Következő lépésben a vállalkozás működésének igényeit kell kielégíteni, és fontos egy tisztes tartalék képzése is az anyagi stabilitás biztosításához. Ám ami ezen felül van, felesleg, és a közösséget illeti. A felesleggel sokféleképpen lehet a közösséget szolgálni, az nem feltétlenül egyszerű szétosztást jelent: Batthyány-Strattmann László például gazdálkodott a vagyonából, kórházakat épített, és biztosította a szegények hozzáférését az ellátáshoz.

Kocziszky György, a Miskolci Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja előadását közgazdaságtörténeti bevezetővel nyitotta. A modern, neoklasszikus közgazdákról szólva kifejtette, hogy annyira eltávolodtak az embertől, az emberi értékektől, hogy mindent matematikai képletekkel igyekeztek leírni.

Az operációkutatás eszközeit ma is használják a közgazdaságtanban, de a kitűzött célfüggvényeknek mindig a minimumát vagy maximumát keresik, s az elegendő, az ember vagy a boldogság hiányzik a szótárból.

A professzor a zöld gazdasággal kapcsolatban elmondta, az ezzel való foglalkozás egyik fő mozgatórugója a klímaválság és a széndioxid-kibocsátás drasztikus csökkentésének kényszere. A kibocsátás-csökkentés viszont pusztán pénz és beruházás kérdése. A klímaváltozás következtében fellépő termésátlag-csökkenés, termőterület-fogyás, a növekvő előállítási költségek, a kimerülő alapanyag- és energiaforrások, a technológiai átállás kényszere és a széndioxidkvóta-árak együtt a termékek széles körének árára és az inflációra is hatással vannak. Az emelkedő infláció kamatemelést generál, ami visszafogja a beruházásokat. Mindezek végsősoron a fogyasztást is befolyásolják.

Ráadásul minden zöldítő eljárás újabb problémák sokaságát veti fel. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság alapját biztosító eszközök (például napelemek, szélerőművek) egyik legfontosabb alapanyaga a réz és más ritka fémek. Úgy tűnik, ezek jelenthetik a jövő „olaját”. A források szűkösek, a bányászat és tisztítás nem épp környezetbarát, a hulladékká vált eszközökből a visszanyerés és újrahasznosítás egyelőre nem megoldott. A fenntarthatóság tehát éppúgy kérdéses, mint a kőolajalapú gazdaság esetében.

Kocziszky professzor a zöld gazdaság helyett ezért a fenntartható gazdaságra helyezi a hangsúlyt, aminek alfája és ómegája az értékrend. Itt van szükség elsősorban a paradigmaváltásra: a hedonista, individualista szemlélet helyett közösségi gondolkodásra, értékalapú szemléletre van szükség. A fenntartható piacgazdaság holisztikus, zárt rendszer, amelynek karakteres értékrendje van, s az erőforrások és a gazdaság fentarthatósága mellett az intézményrendszer és a társadalom fenntarthatóságát is magában foglalja. Egy ilyen modellben a középpontban a család áll, s ehhez szorosan illeszkedve olyan értékek, mint az igazságosság, tisztesség, szociális érzékenység, a jogszabályok tisztelete, egyéni és közösségi felelősségvállalás, politikai stabilitás vagy a munkaalapú teljesítményelv.

A jövő nemzedékeknek megfelelő értékrendet kell biztosítanunk, amihez komoly szemléletváltozás szükséges. Előadásának záró gondolataiban ezért Kocziszky György az oktatás fontosságára hívta fel a figyelmet, aminek az óvodától az egyetemig szolgálnia kell a helyes, fenntartható egyéni és közösségi szemlélet kialakítását.

Az előadások utáni beszélgetésben az előadókon kívül Nevelős Gábor SJ és Benedek József, a fórumsorozat szakmai vezetője vett részt. Nevelős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy szükségképpen van minden ember életében egy „célfüggvény”, ám nem mindegy, milyen végső cél felé haladunk. Kocziszky professzor megemlítette, hogy az etika oktatása nem csupán egy szeparált tárgy kell hogy legyen, hanem az oktatásban minden szinten meg kell jelennie. Hogy mekkora az etikai kihívás ma a gazdaságban, jól érzékelteti az általa közölt adat, hogy ha a világban meglevő teljes pénzmennyiséget 100-nak vesszük, akkor csak 5-6 egység mögött áll valódi munkateljesítmény.

A többi pusztán „pénzteremtés”.

Baricz Laura résztvevői kérdésre reagálva számos konkrét, jó példát sorolt olyan vállalkozásokra, közösségekre, amelyek a keresztény érték alapú gazdaság modelljét követik. Ilyen a Monte di Pieta, a XV. századi ferences gyökerekkel rendelkező, jelzálogkölcsönző intézmény, amely szegényeknek, alacsony kamattal biztosított elérhető hitelt. Vagy a Blueprint for Better Business mozgalom, mely egyes nagy cégek felsővezetőit tömöríti, akik a katolikus egyház társadalmi tanítására alapozott gazdasági modellt dolgoztak ki, s úgy gondolják, ezzel nagyban tudják befolyásolni a globális üzleti életet. Az Érme Háló a magyarországi, keresztény értékek alapján gazdálkodó vállalkozók egyesülete, a közösségi gazdaság egyik megvalósítója, a Fokoláre Mozgalom gazdasági tagozata pedig profitjából a szegényeket segíti.

Nevelős Gábor beszélt arról a tanulmánykötetről is, amely a nyolcalkalmas fórumsorozat végén jelenik meg, s foglalja majd össze az elhangzott előadásokat.

Az eseményről készült videó megtekinthető a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia Youtube-csatornáján.

Frissítve: 2022. február 28.